Asztma

Asztma

Jót tesznek

B-vitaminban gazdag élelmiszerek, például levélzöldségek és hüvelyesek
magnéziumtartalmú élelmiszerek, így napraforgómag és szárított füge

Ártanak

az asztmás rohamot kiváltó adalékokat tartalmazó élelmiszerek (az egyéni érzékenységtől függően). Ilyen adalékok lehetnek a benzoátok (E210-219), a szulfitok (E220-228) és a gallátok (E310-312)
bor és sör
élesztővel vagy nemespenésszel készült élelmiszerek (pl. kenyér, márványsajt) 
bizonyos színezékek (E102, E104, E110) tartalmazó ételek és italok
tehéntej, gabonafélék, tojás, hal és kemény héjú gyümölcsök (különösen a földimogyoró)

Kevesen tudják

Napjainkban világszerte 200 millió embert sújt az asztma. Hazánkban kb. 60 ezer a nyilvántartott asztmások száma. Egyes becslések szerint minden huszadik iskolás gyermek asztmás.
Két hosszú távú ausztráliai vizsgálat szerint, melyek eredményét 1994-ben tették közé, az asztmás gyerekek kétharmada felnőttkorára kinövi betegségét - különösen azok, akiknek a tünetei enyhébbek.
Az asztma ötször gyakoribb a nyugati világban, mint a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fő okok között említi a háziporatkákat, amelyek a meleg és száraz levegőjű lakásokban találják meg legkedvezőbb életfeltételeiket, valamint a kipufogógázokat, különösen a dízelüzemanyagok levegőbe kerülő maradványaiban koncentrálódó s belélegezve a tüdőben mélyen megülepedő, a hörgőcskék érzékeny belső felületét folyamatosan irritáló pm10-et.
A legújabb vizsgálatok szerint a (pl. margarinokban megtalálható) többszörösen telítetlen zsírsavak túlzott fogyasztása egyeseknél asztmára hajlamosító tényező lehet.

Az asztma idült, rohamokban jelentkező, olykor súlyos formát öltő légúti betegség. Magyarországon évente több mint 300 ember hal meg asztmás rohamban. Gyermekek körében az utóbbi években  az asztmának nem volt áldozata. Kóreredete alapján egyes szakemberek két csoportját különböztetik meg: a külső és a belső tényezők által kiváltott asztmát.
Az esetek túlnyomó többsége az előbbibe tartozik. Az asztmának ez a formája többnyire más allergiás bajokra (ekcémára, szénanáthára) való hajlammal együtt öröklődik, s első jelei gyermekkorban mutatkoznak. A tüneteknek számos kiváltó okuk lehet, így a környezetszennyezés, a virágpor, a háziporatka és az állati szőr. A dohányfüst is előidézhet asztmás rohamot. Ételallergia ugyancsak kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rohamokat, különösen ekcémás gyerekeknél. A rohamok súlyosságát más tényezők, köztük a szorongás, a testi megerőltetés, a fertőzések fokozzák.
A belső eredetű asztma általában felnőttkorban alakul ki. Ezt nem külső tényezők okozzák, de a rohamok kiváltásában ezek is szerepet játszhatnak. Ma már sok szakorvosnak az a véleménye, hogy a két típus között alig van különbség, s hogy voltaképp minden asztma külső eredetű.
Az asztmás rohamot a hörgőfal nyálkahártyájának duzzadása váltja ki. A roham többnyire csak néhány percig, vagy egy-két óráig tart, de néha napokig is fennáll, s nehéz, gyakran sípoló légzéssel, görcsös köhögéssel, továbbá a mellkasban fellépő szorító érzéssel jár.

Lehetséges kiváltó okok

Mivel az allergia egyénenként más és más, lehetetlen általános érvényű listát összeállítani az e tekintetben jó és rossz élelmiszerekből. Aki azt gyanítja, hogy asztmás rohamait ételek váltják ki, vezessen feljegyzést a táplálékokról, amiket fogyaszt, s forduljon szakorvoshoz.
Az asztmát előidéző néhány leggyakoribb élelmiszert azért számba lehet venni. Ezek közé tartozik a tehéntej, a búza és más gabonafélék, az élesztő valamint a penésszel érő sajtok (pl. márványsajt). A legveszélyesebb, pillanatok alatt kialakuló rohamokat elsősorban az olajos magvak (különösen a földimogyoró), a halak és a tojás váltják ki.
Bizonyos élelmiszer-adalékok szintén előidézhetnek asztmás rohamokat. Az Egyesült Államokban néhány asztmás beteg halálát azoknak a szulfitoknak a számlájára írták, amelyeket korábban nyers gyümölcsök és zöldségek tartósítására széles körben használtak. Alkalmazásukat Amerikában 1986-ban betiltották.
Az Európai Unió országaiban a szulfitok friss termékekhez nem használhatók, de más termékekhez, köztük hamburgerhez való hússzeletek, egyes kolbászfélék, aszalt gyümölcsök, lekvár, ecet, feldolgozott és fagyasztott zöldségek, valamint egyes rák- és kagylóételek tartósítására kis mennyiségben igen. A szulfitok jelenlétét az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni; problémát csak az okozhat, ha nincs csomagolás, amiről a fogyasztó leolvashatná az adatokat (pl. étteremben, piacon, friss áruknál).
Szulfitokat borok és sörök tartósítására is használnak. Ezek a termékek veszélyt jelenthetne azokra az asztmásokra, akik például belélegzik a bor illatát. Egyes borféleségekben - valószínűleg az erjesztő baktériumok hatására - hisztamin is keletkezik, s ez is asztmás rohamot válthat ki az arra érzékenyeknél.
Az üdítőitaloktól a diétás lekvárokon és a rágógumikon át a kaviárig a legkülönfélébb élelmiszerekben használt benzoátok szintén előidézhetnek asztmás rohamot. Néhány kevésbé gyakori antioxidáns is veszélyt jelenthet, köztük a gallátok (E310-312), valamint a butil-hidroxi-anizol (BHA vagy E320) és butil-hidroxi-toluol (BHT vagy E321), amelyek bizonyos fajta zsírokban és olajokban, továbbá némelyik zabpehelykészítményben fordulnak elő.
Arra érzékenyeknél a tartrazin (E102), a kinolinsárga (E104) és a gelborange (E110) élelmiszer-színezék is kiválthat asztmás rohamot. Az EU előírásai szerint mindezeket az adalékanyagokat fel kell tüntetni a csomagoláson.

Jótékony élelmiszerek

A B-vitaminokat tartalmazó élelmiszerek, például a levélzöldségek és a hüvelyesek javíthatják azok állapotát, akiknél az asztmás rohamok kiváltásában a stressz is szerepet játszik. Egyes adatok szerint az asztmások között kimutatható a niacin, illetve a B₆- és a C-vitamin hiánya is.
Az antioxidánsok a szabad gyökök semlegesítésével javítják a tüdő ellenálló képességét. Antioxidáns az A-vitamin (pl. májban), a béta-karotin (élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. spenót), a C-vitamin (citrusfélékben, paprikában, káposztában), valamint az E vitamin (szójában, olívaolajban). A szabad gyökök a levegő szennyező anyagai vagy más allergének kiváltotta gyulladásos reakció során a szervezetben is állandóan termelődő, a szöveteket károsító vegyületek.
A halakban, zöld színű zöldségfélékben, napraforgómagban és aszalt fügében megtalálható magnézium nyugtatólag hat a légutakra. Az angliai Nottingham egyetemén 1994.ben végzett vizsgálat szerint azok, akiknek a szervezete a normálisnál kevesebb magnéziumot tartalmaz, könnyebben kapnak asztmás rohamot.
Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia, tőkehal) bizonyos védelmet nyújthatnak az asztmával szemben, bőségesen tartalmazzák ugyanis azokat az ómega-3-zsírsavakat, amelyeknek gyulladásgátló hatást tulajdonítanak.
A korszerű gyógyszerek megjelenése előtt az asztmások nemegyszer kávéval igyekeztek csillapítani rohamaikat. A koffein kémiailag hasonlít az egyes légzéssegítő szerek hatóanyagaként használt teofillinhez. Szükség esetén 2 csésze erős fekete 2 órán belül javulást hoz, s hatása akár 6 órán át is megmarad. Kerülniük kell a kávét, teát és a kólát azoknak, akik teofillint szednek, mivel együttes alkalmazásuk mérgezéshez vezethet. Annak a betegnek sem tanácsos sok kávét innia, akiknél az asztmás rohamokat szorongás váltja ki.