Az ételek kémiai anyagai, a házi por, a növényi pollenszemcsék és a rovarmérgek a legkülönfélébb reakciókat válthatják ki, az orrfolyástól a migrénen át a hirtelen halálig. Az allergiás reakciók egyre gyakoribbak, de mibenlétüket ma sem értjük teljesen.
Azokat a környezetünkben és ételeinkben levő apró részecskéket, amelyeket a szervezet testidegennek és így kiküszöbölendőnek tekint, antigéneknek nevezzük. Az allergénekkel azaz allergiás reakciót kiváltó antigénekkel szemben viszont csak egyes embereknél lép fel immunreakció: ezek az anyagok önmagukban teljesen ártalmatlanok volnának, ha a szervezet nem reagálna rájuk aránytalanul. Az allergének hatására ellenanyagok vagyis antitestek egész arzenálja kerül az allergiás beteg véráramába és szöveteibe.
Az allergiás reakciók intenzitása változó. A szénanátha rendszerint csak tüsszögéssel és orrfolyással jár, de például a földimogyoróval szembeni allergia hirtelen halált is okozhat. A különféle allergének hasonló tüneteket okozhatnak, s így a szénanáthát például kiválthatja pollen, por, madártoll vagy állati szőr. Ugyanakkor egyazon allergén egyénenként eltérő allergiás reakciót idézhet elő. További félreértésekre ad okot, hogy az allergiát és az ételérzékenységet nagyon sokszor összekeverik.
Allergia vagy ételérzékenység?
Az ételallergia a test szinte minden részét érintheti, s többek között ekcémát, asztmás rohamot, csalánkiütést okozhat. Földimogyoró kiváltotta allergiás reakció esetén például rövid időn belül megdagad a nyelv és a torok, vagy súlyos asztmás roham lép fel. Kivételes esetben már egy kis darab földimogyoró rágcsálása vagy földimogyoró-olajat tartalmazó sütemény fogyasztása is tragikus következményekkel járhat. Az ilyen, úgynevezett anafilaxiás reakciókra hajlamos emberek szervezete egy meghatározott antigénre reagál ennyire szélsőségesen. Az anafilaxiás sokkot, melynek hatékony ellenszere az azonnal beadott adrenalininjekció, megelőzni csakis az ilyen reakciót kiváltó anyagok elkerülésével lehet.
Az ételérzékenység igen nehezen megragadható probléma. Igazi okára sokszor nem is derül fény. Ételérzékenység esetén nem lépnek fel a fenti allergiás tünetek; a panaszok rendszerint a bélcsatornára korlátozódnak pl. hasmenés. A kiváltó tényező olykor könnyen azonosítható. A tejcukor- érzékenységben szenvedők szervezete például nem képes előállítani a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzimet, lisztérzékenység esetén pedig a gabonafélék egyik fehérjéjével, a gluténnel szemben termelődő ellenanyagok károsítják a vékonybél nyálkahártyáját.
Mennyire gyakori az allergia?
Úgy tűnik, egyre több az allergiás beteg. Minden hetedik gyermeknél jelentkeznek 11 éves koráig az asztma, az ekcéma vagy a szénanátha tünetei. A felnőtteknek mintegy 10%-a ekcémás és 20%-a hajlamos a szénanáthára.
Az allergiás tünetek jó részét élelmiszerek is kiválthatják. Egyes szakértők szerint a fejlett országokban tíz emberből három bizonyos mértékig allergiás vagy érzékeny egyes ételekre. A hivatalos becslések azonban rendkívül óvatosak, s csak 2%-ra teszik ezt az arányt. Az allergia bármely életkorban kialakulhat. A kor előrehaladtával az egyes allergénekkel szembeni érzékenység változhat, különösen ha azok a táplálékban vannak jelen. Egyfelől gyerekek és felnőttek egyaránt megszabadulhatnak allergiájuktól, anélkül hogy étrendjükön változtatnának, másfelől viszont az azonosított és az étrendből kiküszöbölt allergén helyébe újabb allergén léphet, mely hasonló vagy újfajta tüneteket okoz. Ha egy bizonyos allergiára gyanakszanak, bőrpróbával, illetve a gyanúba fogott élelmiszernek az étrendből való kizárásával meg lehet állapítani, tényleg az okozza-e a tüneteket. Mindkét módszer egyszerű és viszonylag megbízható. Ha azonban nincs nyom, amin el lehetne indulni, akkor az allergént majdnem ugyanolyan nehéz megtalálni, mint egy tűt a szénakazalban.
A hiperaktív hisztamin
A hisztamin nevű nagy hatású anyagot a bőr, valamint a száj, az orr, a belek és még néhány szerv belső felületét borító nyálkahártyák sejtjei termelik. Egyik feladata a gyomorsavtermelés serkentése étkezés után, de emellett a hajszálereket is tágítja, s ezzel vérbőséget idéz elő a kérdéses területen. Amikor az allergén bejut a szervezetbe, vagy érintkezésbe kerül a bőrrel, több más vegyület mellett nagy mennyiségű hisztamin is felszabadul. Ez a hisztaminrobbanás okozza az allergiás reakció legtöbb tünetét; a szemviszketést, könnyezést, orrfolyást, tüsszögést, sípoló légzést, bőrkiütéseket, hasmenést.
Enyhébb esetben például alma, kemény héjú gyümölcsök vagy paradicsom nyersen történő fogyasztása után csak bizsereg a nyelv vagy a száj. Ilyen allergia elég gyakran jelentkezik azoknál, akiknél a szénanáthát korán virágzó fák, például a nyír pollenje váltja ki.
Az ételérzékenység fő kiváltói és tünetei
Az alábbi leírásban az allergiát vagy ételérzékenységet leggyakrabban kiváltó élelmiszerek szerepelnek veszélyességi sorrendben felülről lefelé. A tej és a gabonafehérje (glutén) a két leggyakoribb bűnös.
Tej
Veszélyes élelmiszerek
Tejtermékek: tej, vaj, tejszín, jégkrém, sajtok és joghurtok.
Tünetek
Székrekedés, hasmenés, felfúvódás; migrén (sajtok). Csecsemőknél felfúvódás, kólika, hurut; később ekcéma léphet fel.
Glutén
Veszélyes élelmiszerek
Liszt, kenyér, sütemények, árpa, rozs, zab, levesporok; minden olyan élelmiszer-ipari termék, amely hidrolizált növényi fehérjét tartalmaz.
Tünetek
Migrén, cöliákia: jellemzője a hasmenés és a fogyás
Tojás
Veszélyes élelmiszerek
Leginkább a tojásfehérje. Tojáshabbal készült sütemények, majonéz, tojáshab, jégkrém, fagylalt, madártej.
Tünetek
Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok. Asztma és ekcéma is felléphet.
Hal
Veszélyes élelmiszerek
Füstölt halak, pl. hering, lazac, makréla, tőkehal. Friss tőkehal, nyelvhal.
Tünetek
Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok. Asztma és ekcéma is felléphet.
Rák, kagyló
Veszélyes élelmiszerek
Homár, languszta, garnéla-rák, tarisznyarák; vénuszkagyló, osztriga, fésűkagyló, kékkagyló.
Tünetek
Elhúzódó gyomorbántalmak, migrén és hányinger.
Dió félék
Veszélyes élelmiszerek
Mogyoró, földimogyoró, dió, kesudió, pekándió. Dióval ízesített kenyér, sütemények, fagylaltok, dió- és mogyoróolaj.
Tünetek
Kiütések, duzzanatok, asztma, ekcéma. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk.
Szója
Szójaszósz, szójaliszt, szójatej, szójatúró, szójaolaj, piskótapor, palacsintapor, levessűrítmények.
Tünetek
Fejfájás, gyomorrontás.
Adalékok
Veszélyes élelmiszerek
Egyes előre csomagolt készételek és italok. Színezékként tartrazint, illetve tartósítószerként benzoesavat tartalmazó élelmiszerek.
Tünetek
Föltehetően hiperaktivitás és egyéb viselkedészavarok.
Gyorsan és lassan kialakuló tünetek
Az allergének bármelyik szervet irritálhatják, elsősorban az orrot, a tüdőt, a bőrt. Ha az allergiás reakció az étel elfogyasztása után pillanatok alatt kifejlődik, az ok rendszerint nyilvánvaló, s ilyenkor többnyire valódi étel allergiáról van szó. Az asztma és az állandósult orrdugulás jellemezte idült nátha bizonyos eseteiben azonban az ételallergén csak órák vagy napok múlva okoz tüneteket. Az illető akár naponta fogyaszthat egy adott ételt anélkül, hogy az enyhe lefolyású allergiás reakciót észrevenné. A tünetek csak azt követően múlnak el teljesen, hogy két-három hétig nem evett az ételből. Ha később újra fogyasztja, az allergia kiújul.
A migrén kiváltói
A migrénben szenvedők sokszor különféle élelmiszereket jelölnek meg rohamaik kiváltó okaként. Leggyakrabban a sajt, a csokoládé, a citrusfélék és a kávé kerül a vádlottak padjára, de emlegetik a szeszes italokat, különösen a vörösbort, a portóit és a sherryt, valamint a húskivonatokat, húsleveskockákat, nitráttartalmú felvágottakat is, és még egy sor más élelmiszert a tejtől a hüvelyesekig.
Nagyfokú fáradékonyság
Az aluszékonyságot ételérzékenység is előidézhet. Az étkezések utáni álmosság természetes jelenség - pihenéskor ugyanis jobb az emésztőrendszer vérellátása -, de vannak emberek, akik szinte állandóan álomkórosak. Náluk gyakran gabonafélékkel - elsősorban búzával - szembeni érzékenység mutatható ki: a búza emésztése során álmosító hatású vegyületek szabadulnak fel az agyban. Ilyenkor a búzatermékek mellőzése javíthat az általános egészségi állapoton, és fokozhatja az aktivitást.
Kívánni veszélyes?
Az ételérzékenységért felelős élelmiszereknek nincs afféle toplistájuk. A tünetek létrejöttében az egyénenként eltérő étrend, az életkor és az érzékenység kiváltotta betegségek mind szerepet játszanak. Többé-kevésbé elfogadható gyakorlati szabály azonban, hogy minél jobban kíván valaki valamilyen ételt, annál valószínűbb, hogy túlérzékennyé válik vele szemben.
Miért okoz problémát egyeseknél a tej?
A világon tízből hét felnőtt laktázhiányos. A laktáz a bél nyálkahártyájában termelődő enzim, amely lebontja a legtöbb tejtermékben megtalálható tejcukrot vagyis a laktózt. A laktáz számottevő mennyiségben csak a szopás időszakában van jelen a csecsemők szervezetében. Az elválasztás után, ha a gyermek nem fogyaszt tejet, eltűnik; hiánya tejcukor-érzékenységhez vezet: az illetőnél a tej hasmenést okoz. Azoknál a felnőtteknél, akik rendszeresen fogyasztanak tejet és tejtermékeket, az enzim megmarad, és náluk a tejcukor nem okoz panaszt.
Csecsemőkori reakciók
Az ételérzékenység általában akkor jelentkezik, amikor a babának már tehéntejet tartalmazó tápszereket kezdenek adni, Európában ugyanis az ételérzékenység leggyakoribb kiváltó oka a tehéntej. Többnyire a tej és a tojás váltja ki a gyerekkori ekcémát is. Némelyik csecsemő igen gyorsan reagál: vigasztalhatatlanul sír, kólikát, hasmenést, ekcémát kap. Másoknál a reakció csak órák múlva - olykor egy egész nappal később következik be. A tünetek az azokat kiváltó táplálék megvonásával rendszerint elmúlnak.
A szoptatott babáknál olykor az anyatej is előidézhet nemkívánatos reakciót, mégpedig azért, mert egészen kis mennyiségben az anya táplálékának bizonyos összetevőit is tartalmazza. Az ilyen esetek azonban ritkák. Az anyatej egyik védő fehérjéjének éppen az a feladata, hogy segítsen a csecsemő szervezetének átállni az újfajta táplálékra, amelyek különben allergiás reakciót váltanak ki.
Kizárásos diéta
A legtöbb orvos ma már elfogadja. hogy olykor ételérzékenység állhat olyan idült betegségek mögött, amilyen az ízületi gyulladás, a Crohn-betegség, az irritábilis bél szindróma és a hiperaktivitás. Ám sok más betegséget is ismerünk, amelyet a tapasztalatok szerint kizárásos diétával hatékonyan lehet kezelni. A módszer lényege, hogy egy bizonyos, gyanúba fogott élelmiszert kiküszöbölnek az étrendből, majd megfigyelik a hatást, s így állapítják meg, hogy a panaszokat az illető táplálék okozta-e. Az eljárás meglehetősen hosszadalmas és fárasztó, s az eredmény sem mindig egyértelmű, de jobb egyelőre nincs.
Mivel egyes ételek kiiktatásával tünetek egész sora enyhülhet, azok a betegek, akik kizárásos diéta elkezdése után jobban lesznek, esetleg kísértést éreznek arra, hogy bővítsék a kiiktatott élelmiszerek körét. Ez azonban veszélyes lehet, mert így felborulhat az étrend egyensúlya. Ezért az egyes élelmiszereknek az étrendből való kiiktatását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal vagy táplálkozási szakemberrel.
A diéta hatásai
Az egyik leggyakoribb emésztési betegség az irritábilis bél szindróma, melynek számos tünete van - erős bélgáztermelés, felfúvódás, rendszertelen bélműködés, ami hol hasmenést, hol székrekedést okoz. Az irritábilis bél szindrómában szenvedők legalább felénél ételérzékenység is fennáll, melynek leggyakoribb kiváltó oka a búza. Egyes közlemények szerint a gyomor- és bélbántalmakkal küszködők fele túlérzékeny a búzára. A gondosan összeállított étrend szinte minden ilyen betegnél javulást hoz.
A diéta tíz, reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteg közül háromnál segít, s a migrénesek egy részénél is kedvező hatású. A kizárásos diétával a Crohn-betegek több mint felénél érhető el javulás. A nehezen kezelhető gyerekek magatartását is kedvezően befolyásolja a megváltozott étrend.
Gyógyszerek hatása
Bizonyos gyógymódok és gyógyszerek egyeseknél ételérzékenységet alakíthatnak ki. A kamaszoknál például a pattanások ellen tartósan adott tetraciklinek emésztési panaszokat okozhatnak, másoknál az antibiotikumok irritábilis bél szindrómát idézhetnek elő. Vannak, akiknél szteroidok vagy fogamzásgátló tabletták szedése vált ki allergiás reakciót.
Hogyan hat a kizárásos diéta?
A szigorú diéták mindig magukban rejtenek bizonyos egészségi kockázatot, ezért fontos élelmiszereket huzamosan kiiktatni az étrendből csak szakember útmutatása és felügyelete mellett szabad.
A tüneteket előidéző élelmiszerek kiválasztása nehéz. Egy étel kiküszöbölése csak ritkán célravezető. Minden gyanúba fogható élelmiszert egyszerre kell kiiktatni, és a diétát legalább két héten keresztül tartani, hogy a javulás megfigyelhető legyen. Az egyes ételek egyenkénti visszavétele a napi étrendbe nem vezet eredményre, ha még nem múlt el minden tünet.
A kizárásos diéta első két hetében kerüljük a tartósított húskészítményeket, szalonnát, kolbászt, szalámit; füstölt halat, rákot, kagylót, osztrigát; citrusféléket; búzát, zabot, árpát, rozst, kukoricát; burgonyát, hagymát; diót, földimogyorót; kukorica- és más növényi olajokat; tejtermékeket, köztük minden sajtot, a legtöbb margarint; tojást. Ugyancsak kerüljük a csapvizet, a teát kivéve a gyógyteákat, a kávét, a szeszes italokat, szörpöket, citrusfélékből készült gyümölcsleveket, az ecetet, az élesztőt, a csokoládét és minden olyan élelmiszert, amelyben mesterséges tartósítószer van.
Két hét eltelte után a következő sorrendben iktassuk be a fenti élelmiszereket: csapvíz, burgonya, tehéntej, élesztő, tea, rozs, vaj, hagyma, tojás, zab, kávé csokoládé, árpa, citrusfélék, kukorica, sajt, fehérbor, rák és kagyló, joghurt, ecet, búza, dió és mogyoró.
Kétnaponta vezessünk be egy-egy újabb élelmiszert, s ha reakciót tapasztalunk, legalább még egy hónapig ne fogyasszuk. A további ételek beiktatásával meg kell várni, hogy elmúljanak a tünetek. Ha feljegyezzük az étrendbe visszavett élelmiszereket, a listából hamar kiderül, melyeket kell kerülnünk. Bár az orvosok nem egyformán ítélik meg a kizárásos diétát, általános tapasztalataik egyezést mutatnak. Kezdetben a páciens gyakran rosszabbul érzi magát, de 6-7 nappal később elmúlnak a tünetek.
Veszélytelen élelmiszerek
Szinte sohasem vált ki túlérzékenységi reakciót a körte, őszibarack, articsóka, fejessaláta, bárányhús, alma, barna rizs, tuscarora-rizs, sárgarépa és hántolt rizs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése