2019. február 7., csütörtök

Belsőségek

Belsőségek

Előnyeik

jó minőségű fehérjék forrásai
a máj és a vese értékes vagy kitűnő vas- és niacinforrás, valamint megfelelő cinkforrás
a máj kitűnő A- és B₁₂-vitamin-forrás
a szív kitűnő riboflavin- és B₁₂-vitamin-forrás

Hátrányaik

koleszterintartalmuk nagy
a májban levő nagy mennyiségű A-vitamin a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességeket okozhat

A B-vitaminokban különösképpen B₁₂-vitaminban, vasban és cinkben gazdag állati belsőségek mindegyike tápláló eledel. A máj, szív és vese ugyanakkor igen sok koleszterint tartalmazhat, ezért azoknak, akik koleszterinszegény étrenden élnek, ezeket kerülniük kell.
Belsőségnek nevezünk a hús - vagyis a vázizomzat - kivételével minden ehető állati testrészt. Ide tartozik tehát a máj, vese, szív, zúza, agyvelő, tüdő (pejsli), gyomor (pacal), farok, nyelv, csülök.

Az eszkimók és a jegesmedve

Az eszkimók tapasztalatból tudják, hogy a jegesmedve és a fókák májából nem szabad enni. A kevésbé tájékozott sarkkutatók azonban kipróbálták ezt az eledelt, és megbetegedtek tőle, mivel ezeknek az állatoknak a mája rendkívül sok A-vitamint tartalmaz, és nagyobb mennyiségben már mérgező. Minthogy az A-vitamin zsírban oldódik, nem ürül ki rögtön a szervezetből, hanem a felesleg lerakodik a zsírszövetben.

Máj

Mindenféle máj kitűnő forrása a bőr egészsége szempontjából fontos és a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó A-vitaminnak, továbbá a vörösvérsejtek termeléséhez és az idegrendszer működéséhez szükséges B₁₂-vitaminnak. A májban még sok egyéb tápanyag is található, köztük vas és cink. A terhességre készülők és a várandós kismamák azonban ne fogyasszanak májat, mert az A-vitamin nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve a magzatnál fejlődési rendellenességeket okozhat.
A máj értékes táplálék a vashiányos vérszegénységben szenvedők számára, ám mivel sok benne a koleszterin, hetente egynél többször nem helyes fogyasztani.

A belsőségek előnyei

Agyvelő: kitűnő B₁₂-vitamin- és megfelelő niacinforrás.
Máj: kitűnő A-vitamin-, riboflavin és B₁₂-vitamin-forrás, fajtától függően kitűnő vagy értékes vas- és niacinforrás, értékes folsavforrás, megfelelő B₆-vitamin- és cinkforrás.
Nyelv: Nagy mennyiségű nátriumot tartalmazhat. A birkanyelv kitűnő B₁₂-vitamin-forrás.
Ökörfarok: Kitűnő B₁₂-vitamin-forrás, amellett riboflavint és B₆-vitamint is tartalmaz, de rendkívül sok benne a zsír.
Szív: Kitűnő fehérje-, riboflavin-, niacin- és B₁₂-vitamin-forrás, továbbá értékes vas-, illetve megfelelő cinkforrás.
Vese: Kitűnő riboflavin- és B₁₂-vitamin-forrás, fajtától függően kitűnő vagy értékes vas- és niacinforrás és megfelelő tiamin-, cink, valamint folsavforrás.

2019. február 6., szerda

Bárányhimlő

Bárányhimlő

Jót tesznek

máj, a benne levő A-vitamin miatt
zöld színű levélzöldségek és sárgarépa, a bennük levő béta-karotin miatt
citrusfélékből készített gyümölcslevek
friss gyümölcsök és zöldségek, C-vitamin-tartalmuk miatt
szárított gyümölcs, kemény héjú gyümölcsök és magvak mint energiapótlók

Mivel az A-vitamin fontos szerepet játszik a nyálkahártyák egészségének megőrzésében és a bőrfelület gyógyításában, a bárányhimlőben szenvedőknek A-vitaminban gazdag étrendet javasolnak. A máj kitűnő A-vitamin-forrás (terhes nőknek azonban nem ajánlott), a béta-karotint (az A-vitamin előanyagát) pedig a zöld levélzöldségek, valamint a narancssárga gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák. A többi lázas betegséghez hasonlóan a bárányhimlő esetében is fontos, hogy sok folyadék jusson a szervezetbe. A citrusfélékből készült gyümölcslevek azért különösen jók, mert C-vitamint tartalmaznak, s az segíti a bőr gyógyulását, és megelőzi a bakteriális felülfertőződést. Az energiapótlás érdekében ajánlatos szárított gyümölcsöt, magvakat és kemény héjú gyümölcsöket fogyasztani.
A fenti étrend a bárányhimlőt önmagában nem mulasztja el, de a gyors gyógyulást hathatósan elősegíti.

Viszkető kiütések

A bárányhimlőt többnyire gyerekek kapják meg. Cseppfertőzés (köhögés, tüsszentés) útján terjed. Tünetei (láz, erősen viszkető kiütések, fáradtság, fejfájás) rendszerint a fertőzést követő 10-21. napon jelennek meg. A betegség felnőtteknél súlyosabb tünetekkel jelentkezik, tüdőgyulladás és egyéb komolyabb szövődmények is kialakulhatnak.
A bárányhimlő már a kiütések megjelenése előtt is fertőző, és az utolsó foltok eltűnése után még egy héten át az marad. A kiütéseket nem szabad vakarni, mert elfertőződhetnek, és heget hagyhatnak a bőrön. A beteg gyerek körmét rövidre kell vágni. A viszketés hűsítő folyadékokkal és rendszeres meleg fürdővel enyhíthető.
Ha a gyermek egyszer átesett a betegségen, egész életére védetté válik vele szemben. A vírusa azonban ott lappang az idegrendszerben, és ha a szervezet legyengül, övsömört okozhat. Az övsömörben szenvedő beteg bőrén megjelenő hólyagok is terjesztik a bárányhimlőt, bárányhimlős betegtől viszont nem lehet közvetlenül övsömört kapni.

2019. február 5., kedd

Bárány

Bárány

Előnyei

fehérjetartalma nagy
a legtöbb B-vitaminnak értékes forrása
jó cink- és vasforrás

Hátránya

a kövér részek gazdagok telített zsírsavakban és energiában

Jóllehet a bárányhúst a legzsírosabb húsfélének tartják, zsírtartalma nagyjából megegyezik a marha- és sertéshúséval. A benne levő telített zsírsavak mennyisége   azonban az állat korától és fajtájától, illetve attól függően, hogy milyen részt vásárolunk, nagymértékben változhat.
A zsíros bárányhúst, akárcsak mindenfajta vörös húst, mértékkel fogyasszuk! Ha a táplálékkal sok telített zsírsav kerül a szervezetünkbe, emelkedhet a vér koleszterinszintje, ami elősegíti az érelmeszesedést.
Ahogy a közvéleményben tudatosultak a telített zsírsavak fogyasztásának veszélyei, a korszerű állattartás és -szaporítás módszereivel sikerült sokkal soványabb húsú bárányokat kitenyészteni. A legjobb minőségű fiatal bárányhús finoman márványozott, barnásrózsaszín, faggyúja hófehér. Nyáron a hús sötétebb lehet.

Milyen részt válasszunk?

A zsírtartalom attól függ, hogy a báránynak melyik részét szemeljük ki, és hogyan készítjük el. A legsoványabb a comb, a legzsírosabb a lapocka és a borda. 10 dkg zsírjától megfosztott báránycomb energiatartalma 191 kcal, zsírtartalma pedig 8 g, ezzel szemben 10 dkg roston sült borda energiatartalma 277 kcal, zsírtartalma 22 g.
A bárányhúsnak nagy a fehérjetartalma, és bőségesen megvan benne a legtöbb B-vitamin, amely az idegrendszer működéséhez szükséges. Jó cink- és vasforrás is.

2019. február 4., hétfő

Banán

Banán

Előnye

Sok benne a kálium

Hátránya

Éretlenül elfogyasztva bélgázokat fejleszt

Egy egészséges, tápláló és bajlódás nélkül fogyasztható banán a természet igazi ajándéka, ideális eledel. A forró égövön világszerte mindenütt termesztik. Még zölden szedik le a fáról, s szállítás közben érik be. Mivel eladáskor általában még nem teljesen érett, otthon célszerű egy ideig szobahőmérsékleten érlelni.
Az éretlen banán olyan keményítőt tartalmaz, amelyet a vékonybél enzimjei nem képesek megemészteni, ezért az a vastagbélbe jutva erjedésnek indul, és bélgázokat fejleszt. Mivel a keményítő zöme az érés során nemcsak édesebb, hanem könnyebben is emészthető.
Mivel az érett banánt nagyon könnyű megemészteni, s allergiás reakciót is csak nagy ritkán okoz, kisbabáknak ideális szilárd táplálék. De viszont egyes felnőtteknél viszont migrént vált ki. Gyermekeknél a gyomorrontás kezelésére is jól bevált. Az Egyesült Államokban a hasmenéses gyerekeket gyakran banánból, rizsből, almaszószból és pirítósból álló diétára fogják.
Talán a banán bélrendszerre gyakorolt nyugtató hatása miatt mondja azt sok gyomorfekélyes beteg, hogy jobban lesz, ha megeszik egy banánt. Sokan vizsgálták már, hogyan hat a banán és a zöldbanán a gyomorfekélyre. Egyes adatok szerint fokozzák a sejtképződést és a védő hatású nyák termelődését a gyomor nyálkahártyájában. A gyomornyálkahártya megvastagodása és a felület bevonása semlegesíti a már meglevő fekélyeket, és elejét veszi az újabbak kialakulásának. Mindezt azonban igen kevés adat támasztja alá.
A banán jó káliumforrás. A kálium az izmok és az idegrendszer működéséhez szükséges nélkülözhetetlen ásványi anyag, melynek a vérnyomás szabályozásában is meghatározó szerepe van.
A banán frissen és aszalva egyaránt igen sok cukrot tartalmaz, amely gyorsan a vérkeringésbe kerül. Ez az oka annak, hogy a sportolók - különösen a teniszezők - verseny előtt, sőt még a verseny közben is gyakran esznek banánt.

Kevesen tudják

Az aszalt banán ötször annyi energiát tartalmaz, mint ugyanannyi friss gyümölcs.
A világon a legtöbb banánt Indiában termesztik.
Linford Christie olimpiai aranyérmes rövidtávfutó verseny és edzés előtt reggelijéhez sült zöldségbanánt eszik.
Kelet-Afrikában erjesztett banánból sört is készítenek.

A zöldségbanán

A gyümölcsbanántól eltérően a zöldségbanán nyersen emészthetetlen és rossz ízű. Néhol pl. Afrika egyes vidékein fontos népélelmezési cikk; sütve vagy főzve eszik. Mivel bőségesen tartalmaz csersavat (tannint), íze gyakran fanyar, bár ez a mellékíz a főzés során rendszerint eltűnik.
A gyümölcsbanánnal ellentétben a zöldségbanánban a keményítő éretten is megmarad. Bizonyos kutatási eredmények arra mutatnak, hogy az emészthetetlen keményítőben gazdag étrend csökkenti a gyomor- és bélrák előfordulási arányát. Ezt az összefüggést további vizsgálatokkal próbálják tisztázni, miként azt is, hogy a keményítő ugyanolyan fontos szerepet játszik-e a bélrák kivédésében, mint az egyéb élelmi rostok.

2019. február 3., vasárnap

Baktérium- és vírusfertőzések

Baktérium- és vírusfertőzések

Az emberi szervezetben könnyen elszaporodhatnak az olyan baktériumok és vírusok, amelyek az  immunrendszeren felülkerekedve fertőzést okoznak. Némely élelmiszer egyes természetgyógyászok szerint baktérium-, illetve vírusellenes tulajdonságokkal bír, azaz elpusztítja ezeket a mikroorganizmusokat, vagy gátolja szaporodásukat. Más táplálékok közvetve, az immunrendszer serkentésével segítik elő a fertőzések elleni küzdelmet. A fokhagyma például bizonyítottan kiváló fertőzésgátló, az áfonya levét pedig régóta használják húgyúti fertőzések kezelésére. A fitoterapeuták borsmenta és gyömbér főzetével kezelik a meghűlést, mert e növényeket keringést javító és náthát csökkentő hatásúaknak tartják. A kakukkfű főzete toroköblítőként a torokfájás enyhítésére használható.

Kevesen tudják

Joghurt fogyasztásával csökkenthetők az antibiotikumok szedésének mellékhatásai. A biojoghurtok elősegítik a természetes körülmények között a bélben élő, de e gyógyszerekre érzékeny baktériumflóra regenerálódását. 
A fokhagyma védelmet nyújt a fertőzések ellen. A Baktérium- és vírusellenes hatása van, s valószínűleg csökkenti a vérrögképződés kockázatát is. A fokhagymaszagú lehelet ellen friss petrezselyem rágcsálásával védekezhetünk.
A stresszel terhelt emberek könnyebben betegszenek meg. A stressz jelentősen legyengítheti az immunrendszert. Egy, a meghűlés iránti fogékonyságot vizsgáló amerikai kísérlet azt az eredményt hozta, hogy a lelki stressz alatt állók az átlagosnál jóval nagyobb valószínűséggel fáznak meg.

2019. február 2., szombat

Babcsíra

Babcsíra

Előnye

jó C-vitaminforrás
megfelelő B-vitamin-forrás
könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz 
energiatartalma kicsi

Hátránya

allergiás reakciókat idézhet elő, különösen lupusban (SLE) szenvedőknél

A kínai konyha kedvelői bizonyára jól ismerek a mungóbabot, a leggyakrabban csíráztatott babféleséget. Az áttetsző, fehéres csírák mintegy 5 cm hosszúak, gyökerük a vége felé elvékonyodik, hüvelyük halványzöld.
A lucernát (amelynek vékony, halványzöld, hosszan kacskaringózó sarjhajtásai vannak), a lencsét, az adukibabot, a csicseriborsót és a szóját ugyancsak csíráztatják. A csicseriborsó- és a szójacsírát először meg kell főzni - előbbit azért, mert különben élvezhetetlenül kemény, utóbbit pedig azért, hogy mérgező fehérjéi ártalmatlanná váljanak.
Míg a zöldségfélék többsége leszedés után folyamatosan veszít vitamintartalmából, a babcsíra nemcsak tovább nő, hanem tápanyagokban is gazdagabb lesz. Mihelyt a bab csírázni kezd, a magban levő összes keményítő, olaj és egyéb tápanyag, ami a kis növényke táplálását szolgálja, vitaminokká, enzimekké és más fehérjékké, ásványi anyagokká és cukorrá alakul át. A bab C-vitamin-tartalma csírázáskor hihetetlenül megugrik: 600-szorosára nő! Egyetlen adag friss mangóbabcsíra egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletének háromnegyedét fedezi. Csírázáskor a babban bizonyos B-vitaminok (tiamin, folsav B₆-vitamin és biotin) mennyisége is növekszik.
Mivel a csírázás folyamán a magban levő emészthetetlen szénhidrát is felhasználódik, a babcsírák kevesebb bélgázt fejlesztenek, mint a nem csírázó babok. Lopus erythematosusban (SLE) szenvedő betegeknél azonban egyes esetekben allergiás reakciót idézhetnek elő.

Miért jó a babcsíra a dohányosoknak?

A dohányzásról való leszokásban segíthet a lúgos kémhatású élelmiszereket bőven tartalmazó étrend. A kutatók felfedezték, hogy míg a savas kémhatású vizelet hamar kimeríti a dohányos nikotintartalékait, addig a lúgos élelmiszerek (pl. babcsíra, borsó, tej) fogyasztása után képződő vizelet kevesebb nikotint visz magával, s ezzel késlelteti a nikotinéhség kialakulását.

Csíráztatás otthon

Amellett, hogy a babcsírák energiatartalma csekély és tele vannak vitaminokkal, könnyen termeszthetők otthon is. E célra néhány befőttesüveg is tökéletesen megfelel.
A sérült és elszíneződött szemektől megtisztított babot éjszakára vagy 12 órára áztassuk langyos vízbe. Ezután öntsük le róla a vizet, mossuk le, és helyezzük a befőttesüvegek aljára úgy, hogy a csíráknak legyen elég helyük nőni. Az üvegeket fedjük le befőttesgumival rögzített muszlinnal vagy pamutvászonnal, majd tegyük őket meleg, sötét zugba (túl hideg vagy túl meleg helyen ugyanis a bab nem csírázik ki, a napfény hatására pedig keserű lesz).
A kicsírázott babot naponta háromszor-négyszer langyos vízzel óvatosan mossuk le. A halványzöld, friss csírák néhány napon belül fogyasztásra alkalmasak.

2019. február 1., péntek

Ásványi anyagok összefoglaló

Ásványi anyagok összefoglaló

Makroelemek

Foszfor

Legjobb forrásai

Minden állati és növényi fehérje, így tej, sajt, vörös hús, szárnyas, hal, rák, kagyló, kemény héjú gyümölcsök, magvak, teljes kiőrlésű gabonaszemek.

Élettani szerepe

Részt vesz a csontok és fogak képzésében és erősítésében, szükséges a sejtek energiafelszabadító folyamataihoz és sok tápanyag felszívódásához.

Napi szükséglet

Férfiak: 550 mg
Nők: 550 mg

Hiánytünetek

Hiánya ritka, savlekötő szerek huzamos szedése válthatja ki. 

Túlzott bevitelének tünetei

Túlzott bevitele befolyásolhatja a szervezet kalcium-felhasználását, és gátolhatja a magnézium felszívódását.

Kalcium

Legjobb forrásai

Tej, tejtermékek, olajoshal-konzerv, zöld levélzöldségek, szezámmag.

Élettani szerepe

Csont- és fogképző, illetve -erősítő; létfontosságú a véralvadásban, az ideg- és izomműködésben.

Napi szükséglet

Férfiak: 700 mg
Nők: 700 mg

Hiánytünetek

Izomgyengeség, hátfájás, lágy és törékeny csontok, törések, csontritkulás.

Túlzott bevitelének tünetei

Nincsenek; a szervezet nem vesz fel fölös kalciumot.

Kálium

Legjobb forrásai

Avokádó, friss, aszalt és kemény héjú gyümölcsök, banán, citrusfélék, burgonya, hüvelyesek.

Élettani szerepe

A nátriummal együtt fenntartja a sejtek folyadék- és elektrolit-háztartását, a szabályos szívverést és vérnyomást; lényeges az idegingerületek továbbításához.

Napi szükséglet

Férfiak: 3500 mg
Nők: 3500 mg

Hiánytünetek

Közömbösség, gyengeség, zavartság, rendkívüli szomjúság, súlyos esetben szívritmuszavar és egyéb keringési, légzési zavarok.

Túlzott bevitelének tünetei

Levertség, lassú szívverés, paralízis, szívgyengeség.

Klór

Legjobb forrási

Konyhasó (nátrium-klorid), sótartalmú élelmiszerek.

Élettani szerepe

Fenntartja a szervezet folyadék- és elektrolit-háztartását; létfontosságú a gyomorsavképzésben.

Napi szükséglet

Férfiak: 2500 mg
Nők: 2500 mg

Hiánytünetek

Kiegyensúlyozott étrend esetén hiánya nem jelentkezik.

Túlzott bevitelének tünetei

Nincsenek; a szükségesnél több klórt a vese kiüríti.

Magnézium

Legjobb forrásai

Teljes kiőrlésű lisztek, búzacsíra, hüvelyesek, kemény héjú gyümölcsök, szezámmag, aszalt füge, zöld levélzöldségek.

Élettani szerepe

A csontok és fogak fontos alkotóeleme; segít az idegműködésben; fontos az izom-összehúzódás szempontjából.

Napi szükséglet

Férfiak: 300 mg
Nők: 270 mg

Hiánytünetek

Közömbösség, gyengeség, görcs, rángatózáshoz vezető izomremegés (tetania).

Túlzott bevitelének tünetei

Tünetei ismeretlenek.

Nátrium

Legjobb forrásai

Konyhasó (nátrium-klorid), ringli (szardellagyűrű), húskészítmények, élesztőkivonat.

Élettani szerepe

A káliummal együtt szabályozza a folyadékháztartást; lényeges az idegek és izmok működéséhez

Napi szükséglet

Férfiak: 1600 mg
Nők: 1600 mg

Hiánytünetek

Hiánya ritka; alacsony vérnyomást, kiszáradást és izomgörcsöket okozhat.

Túlzott bevitelének tünetei

Folyadék-visszatartás, magas vérnyomás és szövődményei.

Mikroelemek

Alumínium

Legjobb forrásai

Nincsenek; a felvételét lehetőleg kerülni kell.

Élettani szerepe

Biológiai szerepe ismeretlen.

Napi szükséglet

Férfiak: nincs
Nők: nincs

Hiánytünetek

Nincsenek

Túlzott bevitelének tünetei

Kapcsolatba hozták az Alzheimer.kórral; időseknél esetleg csípőízületi betegségeket okozhat.

Cink

Legjobb forrásai

Osztriga, vörös hús, földimogyoró, napraforgómag.

Élettani szerepe

Lényeges a növekedéshez, szaporodáshoz és immunitáshoz; sok enzim működésében részt vesz.

Napi szükséglet

Férfiak: 9,5 mg
Nők: 7 mg

Hiánytünetek

Étvágytalanság; serdülőknél növekedési növekedési és fejlődési zavarok, gyenge ellenálló képesség.

Túlzott bevitelének tünetei

Nincsenek, hacsak gondatlanságból nem adagolnak túl cinktartalmú készítményeket.

Fluor

Legjobb forrásai

Fogkrém, fluorozott csapvíz, tea.

Élettani szerepe

Véd a fogszuvasodás ellen

Napi szükséglet

Férfiak: nincs meghatározott étrendi szükséglet.
Nők: nincs meghatározott étrendi szükséglet.

Hiánytünetek

Fogszuvasodás.

Túlzott bevitelének tünetei

Gyenge, zománchiányos fogak, törékeny csontok.

Jód

Legjobb forrásai

Tengeri algák, rák, kagyló, jódozott konyhasó.

Élettani szerepe

A pajzsmirigy hormonjainak létfontosságú eleme.

Napi szükséglet

Férfiak: 140 µg
Nők: 140  µg

Hiánytünetek

Köszvény, száraz bőr és haj, közömbösség.

Túlzott bevitelének tünetei

Pajzsmirigyhormon-termelési zavar.

Kén

Legjobb forrásai

Állati és növényi eredetű fehérjék.

Élettani szerepe

Két esszenciális aminosav alkotórésze; minden sejtben megtalálható.

Napi szükséglet

Férfiak: nincs meghatározott étrendi szükséglet.
Nők: nincs meghatározott étrendi szükséglet.

Hiánytünetek

Hiánya ismeretlen.

Túlzott bevitelének tünetei

Nincsenek.

Króm

Legjobb forrásai

Vörös hús, máj, tojássárgája, tengeri algák, teljes kiőrlésű lisztek, melasz, sajt.

Élettani szerepe

Fontos a vér cukor- és koleszterinszintjének szabályozásában.

Napi szükséglet

Férfiak: 25 µg
Nők: 25 µg

Hiánytünetek

Csökkent glükóz-tolerancia, vérkoleszterinszint-emelkedés.

Túlzott bevitelének tünetei

Nem ismeretesek.

Mangán

Legjobb forrásai

Kemény héjú gyümölcsök, gabonafélék, barna rizs, hüvelyesek, graham-kenyér.

Élettani szerepe

Az energia felszabadításában részt vevő különböző enzimek létfontosságú összetevője: csont- és kötőszövetképző.

Napi szükséglet

Férfiak: 1,4 mg
Nők: 1,4 mg

Hiánytünetek

Tünetei nem ismertek.

Túlzott bevitelének tünetei

Nincsenek; a mangántöbbletet a szervezet akadálytalanul kiüríti.

Molibdén

Legjobb forrásai

Belsőségek (főleg máj), élesztő hüvelyesek, teljes gabonaszemek, levélzöldségek (a termőtalajtól függően).

Élettani szerepe

A DNS és az RNS szintézisében részt vevő enzimek lényeges összetevője, védelmet nyújthat a fogszuvasodással szemben.

Napi szükséglet

Férfiak: 50-400 µg
Nők: 50-400 µg

Hiánytünetek

Hiánya ismeretlen.

Túlzott bevitelének tünetei

Rézhiány.

Réz

Legjobb forrásai

Belsőségek, rák, kagyló, osztriga, kemény héjú gyümölcsök, magvak, gomba, kakaó.

Élettani szerepe

Szükséges a csontfejlődéshez és a kötőszövetek kialakulásához; segíti a vas felszívódását a táplálékból; a szabad gyökökkel szemben védelmet nyújtó számos enzim alkotórésze.

Napi szükséglet

Férfiak:1,2 mg
Nők:1,2 mg

Hiánytünetek

Hiánya ritka, főleg koraszülötteknél és felszívódási zavarokkal küszködő csecsemőknél lép fel.

Túlzott bevitelének tünetei

Túlzott bevitele nem valószínű, de mérgező hatású lehet> máj- és vesekárosodást okozhat.

Szelén

Legjobb forrásai

Hús, hal, tejtermékek (pl. vaj), paradió, avokádó, lencse.

Élettani szerepe

Antioxidáns védi a sejteket a szabad gyökök okozta károsodással szemben; létfontosságú a nemi fejlődéshez.

Napi szükséglet

Férfiak: 75 µg 
Nők: 60 µg

Hiánytünetek

Ritka; visszamaradott növekedés és nemi fejlődés, csökkent nemző- és fogamzóképesség.

Túlzott bevitelének tünetei

Hajhullás, a bőr pigmentvesztése, fáradtság.

Vas

Legjobb forrásai

Belsőségek, sovány hús, szardínia, tojássárgája, sötétzöld levélzöldségek, vassal dúsított gabonapelyhek.

Élettani szerepe

A hemoglobin és az energiafelszabadításban szerepet játszó számos más enzim lényeges összetevője.

Napi szükséglet

Férfiak: 8,7 mg
Nők: 14,5 mg

Hiánytünetek

Légszomj, fáradtság, vashiányos vérszegénység, csökkent ellenálló képesség.

Túlzott bevitelének tünetei

Hemokromatózis esetén átlagos vasbevitel mellett is máj- és szívbetegség alakul ki.

2019. január 31., csütörtök

Ásványi anyagok

Ásványi anyagok

Az egészség megőrzéséhez ásványi anyagok egész sorára van szükségünk, méghozzá kellő mennyiségben. Az ásványi sók erősítik a csontokat és a fogakat, karbantartják az immunrendszert, és lehetővé teszik, hogy a vitaminok ellássák feladatukat.

Bár a fejlett országokban az étrend az elmúlt évtizedekben egészségesebbé vált, bizonyos ásványi anyagok, így a cink, a kalcium és a vas hiánya továbbra is szinte általános jelenség. Ennek ellenére Európában és Észak-Amerikában száz ember közül legfeljebb ha kettőről mondható el, hogy valamilyen, tápanyaghiány okozta betegségben szenved.
A kutatók 16 ásványi anyagról állapítottá meg, hogy elengedhetetlenül fontos a szervezet kifogástalan működéséhez. Ahhoz, hogy egy ásványi anyagot nélkülözhetetlennek nyilvánítsanak, el kell látnia legalább egyféle létfontosságú, a növekedést és a fajfenntartást szolgáló funkciót. Az ásványi anyagok az ember testsúlyának mindössze 3-4%-át teszik ki. A makroelemekre, amilyen a kalcium, a magnézium, a nátrium és a kálium, viszonylag nagy mennyiségben van szükség. Mikroelemekből, például vasból és cinkből jóval kevesebb is elég. Végül vannak olyan ásványi anyagok, köztük a szelén, a mangán és a jód, amelyek a szervezetben csak nyomokban fordulnak elő - ezeket nyomelemeknek nevezik.
Az egyes élelmiszerekben levő ásványi anyagok mennyisége gyakran attól függ, hogy mennyi volt belőlük a talajban, amelyen a növény termett, illetve ahol az állat legelt.
Az emberi szervezet ásványianyagfelvevő képességét különféle tápanyagok is befolyásolják. A D-vitamin például elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, míg a C-vitamin tartalmazó élelmiszerek a vas szervezetbe való bejutását mozdítják elő. Az élelmiszerek más alkotórészei, például a tea tanninja vagy a búzakorpa és a barna rizs fitinsavja gátolja a kalcium, a vas és a cink felszívódását. Ásványianyag-egyensúlyát a szervezet csupán rövid ideig tudja fenntartani. Ha nem jut megfelelő pótláshoz, az izmokban, a májban és a csontokban tárolt készleteket éli fel. Ha viszont túl nagy az ásványi anyagok felvétele, a felesleg rendszerint kiürül, s így csekély a szervezet károsodásának veszélye. Mindazonáltal bizonyos ásványianyag-készítmények túladagolása okozhat mérgezést.

Alumínium

Az ásványi anyagok többsége nem jelent veszélyt az egészségre, de ez alól kivétel lehet az alumínium. Nyomokban minden élő szervezetben megtalálható, ám mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy va-e bármilyen élettani szerepe. A földkéreg mintegy 8%-ban tartalmazza, a növények - tea kivételével - mégis feltűnően keveset vesznek fel belőle a talajból. Az emberi szervezetbe került alumínium nagyrészt kiürül. Van olyan feltevés, mely szerint a szervezetbe jutott alumínium agykárosodást okozhat, és súlyosbíthatja például az alzheimer-kórt, ám ezt sokan vitatják.
Alumíniumot adnak az asztali sóhoz, hogy megakadályozzák a sókristályok összetapadását. Kis mennyiségben előfordulhat ez az elem a csapvízben is, minthogy a víztisztításhoz alumínium-szulfátot használnak. Az alumínium-hidroxid számos savlekötő tablettának alkotórésze, s jelentős mennyiségű alumínium kerülhet az alumíniumedényben elkészített savanyúságba, befőttbe és más savas élelmiszerebe is.

Cink

Testünk minden szövetében van cink - ez az elem számos enzim lényeges alkotórésze. Szükség van rá a sejtek örökítőanyaga, a DNS megkettőződéséhez, az RNS-molekulák létrejöttéhez és a fehérjeszintézishez. Különösen fontos szerepet játszik a petefészek és here fejlődésében - a cinkhiány gyermek- és serdülőkorban hátráltatja a növekedést és a nemi fejlődést. Szükséges az immunrendszer hatékony működéséhez is, olyannyira, hogy már kismértékű hiánya is növeli a fertőzések kockázatát; különösen fontos tehát az idősebbek és a betegek számára, akik védtelenebbek egy sor fertőzéssel szemben.
Cink hiányában romlik az étvágy és az ízérzékelés. A szürkületi látáshoz, valamint az alkohol lebontásához, szintén szükség van rá, de cinket igényelnek a szabad gyököket hatástalanító enzimek is.
A cinkmérgezés ritka, és eddig csak olyanoknál fordult elő, akik nagy mennyiségben szednek cinktartalmú kiegészítő készítményeket.
Az egészséges, változatos étrend önmagában is kielégíti a szervezet napi cinkszükségletét. A legtöbb cink a kagylókban, különösen az osztrigában van. A gabonaszemekben is van cink, de állati fehérjékből könnyebben felvehető. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a gabonafélékben a cink jórészt az őrlés során kárba vesző külső rétegekben található, másrészt hogy a gabonaszemek rostanyagában levő fitát (a fitinsav sója) gátolja több ásványi anyag felvételét, így a cinkét is. A vegetáriánus és vegán étrenden élőknek éppen ezért cinkpótlásra lehet szükségük.

Fluor

Míg a fluor hiánya gyermekeknél fogszuvasodáshoz vezethet, túlzott fogyasztása - ami származhat az étrendből éppúgy, mint a lenyelt fogkrémből, teából és fluorozott csapvízből - szintén káros lehet, fluorózist okoz. Ilyenkor a fogzománc foltossá válik, ami nem éppen vonzó látvány. A fluorózis fokozott csontképződést is előidézhet; a csontok a normálisnál tömöttebbek, de kevésbé rugalmasak és így törékenyebbek lesznek.
Bár a fluor nem létfontosságú elem, szerepe van a csontozat egészségének megőrzésében, ugyanis a kalciumhoz hasonlóan erősíti a csontokat. A fluorhiány, ha csekély kalciumbevitellel párosul, csontritkuláshoz vezethet. A megfelelő mennyiségű fluor bevitele kétségkívül segít megelőzni a fogromlást, különösen gyermekkorban. Az ivóvíz fluortartalma a geológiai viszonyoktól és a forrástól függően változó. Néhol a vezetékes vizet fluorral dúsítják. Ha a fluorszint meghaladja a literenkénti 0,03 µg-ot, két éven aluli gyermekek ne kapjanak kiegészítő fluorkészítményt. Magyarországon nem fluorozzák a vizet.
A talaj változó mennyiségben tartalmaz fluort, és ennek megfelelően a növényeknek és a legelő állatok húsának a fluortartalma is változó. A tea az étrendi fluor egyik legfőbb forrása, minthogy a teacserje minden további nélkül felszívja a fluort a talajból. Azoknak, akik gyakran isznak fluorozott vízből főzött teát, nagy az étrendi fluorfelvételük.

Foszfor

A foszfortartalmú vegyületek (foszfátok) minden növényi és állati szövetnek rendkívül fontos alkotóelemei. A szervezet foszforkészletének négyötöde a csontokban és a fogakban található; jóllehet a csontszövet lerakódásának folyamatát meszesedésnek nevezik, abban valójában a kalcium mellett nagy mennyiségű foszfát is szerepet játszik, a folyamatot tehát helyesebb mineralizálódásnak nevezni. A foszfor alapvető fontosságú a sejtek energiahordozó vegyületeinek kialakulásában és így az életműködésekben. A foszfátcsoportok jelentősen befolyásolják a fehérjék működését.
A foszforhiány ritka - nemcsak azért, mert minden növényi és állati fehérjében van foszfor, hanem azért is, mert foszfátot adnak sok üdítőitalhoz is a savasság szabályozására, továbbá a különféle húskészítményekhez és fagyasztott szárnyasokhoz - nedvességtartalmuk megőrzése s így állaguk javítása érdekében. Savlekötő szerek tartós szedése azonban idővel foszforhiányt idézhet elő.
A foszfor bevitele jelentős hatást gyakorol a szervezet kalciumháztartására - a túl sok foszfor gátolhatja a kalcium felszívódását. Nagy mennyiségű foszfor hatására fokozódik a mellékpajzsmirigy hormonjának termelődése, ezáltal csökken a csontok kalciumtartalma, s így nő a csontritkulás veszélye. Döntő tényező a szervezetben levő kalcium és foszfor optimális aránya. A két elem egyensúlya könnyen fenntartható, mert a kalciumban gazdag élelmiszerek rendszerint jó foszforforrások is.
A kalcium és a foszfor egyensúlyát azonban felboríthatja a finomított élelmiszerekben vagy zsírokban gazdag étrend, amely rendszerint kevés kalciumot, viszont sok foszfort tartalmaz. A foszfor túlzott felvétele a magnézium felszívódását is gátolhatja.

Higany

A higany erősen mérgező elem, a vele való tartós érintkezés idegrendszeri károsodást okozhat. Az emberi szervezetben számottevő élettani szerepe nincs. Súlyosan károsíthatja az agyat, de árt a vastagbélnek és a vesének is, továbbá fejlődési rendellenességeket idézhet elő, kihullhatnak tőle a fogak, az idegek elfajulnak, és izomremegés is felléphet.
Fölvetődött, hogy a fogorvosok által használt higanytartalmú amalgám káros lehet, ám ezt az aggályt az orvosok és fogorvosok többsége nem osztja, minthogy a fogtöméshez használt amalgám nem oldódik. Ennek ellenére sok fogorvos előnyben részesíti a higanymentes anyagokat.
Már 100 mg higany-klorid is okozhat mérgezést, de ez a mennyiség 200-szorosa annak, amit az átlagos napi étrend tartalmaz. Az ipari országok szennyezett tengereiből származó kagylókban és rákokban azonban veszedelmesen sok lehet a higany, mert felhalmozzák szervezetükben a nehézfémeket. A legtöbb országban szigorú szabályok rögzítik, a tengeri állatok nehézfémtartalmának felső határát. A tényleges értékeket rendszeresen ellenőrzik, így a tengeri élelmiszerek nehézfémtartalma miatt nincs ok különösebb aggodalomra.

Jód

Sokak számára a jód a tenger illatát idézi, s ez nem is meglepő, hiszen a tenger és a benne élő állatok, növények a jodidok (vagyis a jódból keletkező sók) legfőbb forrásai. A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék szintén tartalmaznak jódot, de hogy mennyit, az a termőtalaj jódtartalmától függ. Jódforrás lehet a legelésző állatok húsa és teje is.
A jódra nagy szükség van azoknak a pajzsmirigyhormonoknak a szintéziséhez, amelyek az anyagcsere sebességének szabályozásán kívül a testi és szellemi fejlődésre is hatással vannak.
Enyhe jódhiány esetén kissé megnagyobbodhat a pajzsmirigy (a duzzanat neve golyva), ami leggyakrabban fogamzóképes korban lévő nők körében fordul elő. Jódozott konyhasó használatával vagy tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztásával a baj könnyen megelőzhető. Súlyos jódhiányban szenvedő terhes nőknél fennáll a veszély, hogy pajzsmirigyhormon-hiányos gyermeket hoznak világra. Az ilyen gyerekek szellemi és fizikai fejlődése lassú, hacsak nem kapnak születésüktől kezdve pajzsmirigyhormon-készítményeket.
A haj és a bőr kiszáradása gyakran a pajzsmirigyhormon hiányának tünete. Ezt nem a jódhiány, hanem az okozza, hogy a szervezet ellenanyagokat termel saját pajzsmirigyével szemben. További tünet lehet a kóros álmosság, fásultság, a hideggel szembeni túlzott érzékenység, az izomgyengeség, valamint a súlygyarapodás. A túlzott jódfelvétel is zavarokat idézhet elő a pajzsmirigyhormon termelésében.

Kalcium

A tejtől és sajttól kezdve a szardínián át a sötétzöldségekig számtalan élelmiszerben van kalcium. Ez az elem fontos alapanyaga a csontoknak és fogaknak, amelyek a szervezet teljes kalciumkészletének mintegy 99%-át tartalmazzák. A maradék 1% nem kevésbé jelentős szerepet játszik a sejtek felépítésében és működésében, továbbá a véralvadásban.
A szervezet természetes szabályozórendszerének köszönhetően fölös mennyiségű kalcium ritkán van a vérben, akkor is csak valamilyen betegség vagy D-vitamin-túladagolás következtében. Ha viszont a szervezetnek több kalciumra van szüksége, mint amennyit az étrend biztosít, a hiányt a csontozatból pótolja.
Terhesség idején a táplálék kalciumtartalmának nagyobb hányada szívódik fel, kalciumpótlásra tehát nincs szükség, ha a terhes nő kiegyensúlyozott étrenden él. A napi kalciumszükséglet 700 mg, ami például két pohár tej kalciumtartalmának felel meg. Terhes nők azonban ne fogyasszanak túl sok teát, kávét, búzakorpát és sót, mert ezek egyrészt gátolják a kalcium felszívódását, másrészt fokozzák annak kiürülését a szervezetből. Az oxálsavat tartalmazó élelmiszerek (pl. spenót, rebarbara) szintén gátolják a kalcium felszívódását.
Kalciumra az idegek és izmok működéséhez is szükség van. Kalciumkészítményeket szokás felírni izomgörcsökre, valamint a hát és a csontozat öregedéssel járó bajainak (ízületi panaszok, reuma, csontritkulás) ellenszereként. A csontritkulás a csontszövet mennyiségének csökkenése, amely törékennyé teszi a csontokat. Különösen nőknél gyakori, a változás kora után. A kalciumhiány gyakran D-vitamin-hiánynak tulajdonítható, és gyermekeknél angolkórt okozhat. Jellemző tünetei az óláb vagy ikszkáb és a tyúkmell, amelyet a csontok gyengesége okoz. Felnőtteknél csontlágyulás jelentkezhet, ennek tünete csontfájás, az izomrángás és a gerincoszlop torzulása.

Kálium

A sejtek, idegek és izmok kálium hiányában nem láthatnák el feladatukat. A kálium a nátriummal együtt fenntartja a sejtek és szövetek folyadék- és ionháztartását, a szívműködést, és szabályozza a vérnyomást. Káliummal ellensúlyozható a túlzott nátriumbevitel káros hatása pl. a magas vérnyomás. Alapvető szerepet játszik ez az elem az idegingerületek továbbításában is.
A vér káliumszintjét a hormonok pontosan szabályozzák. A káliumfelesleg rendes körülmények között a vizelettel kiürül. A vesebetegek azonban nem tudnak megszabadulni a többletkáliumtól, ezért nekik kerülniük kell a káliumban gazdag ételeket. Ha a vér káliumszintje túl magas, szívritmuszavar és szívelégtelenség léphet fel, de levertség és izomgyengeség is jelentkezhet. A káliumhiány korai jele a közömbösség, zavartság, gyengeség, nagyfokú szomjúságérzet. Ilyenkor is felléphet szívritmuszavar.
Káliumot a legtöbb növényi eredetű élelmiszer tartalmaz, de legjobb forrásai az avokádó, a kemény héjú gyümölcsök, a magvak, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztek, aszalt gyümölcsök, valamint a paradicsom, burgonya, banán és narancs.

Kén

Minden sejtünkben van kén, de különösen sok van belőle a bőrben, a körömben és a hajban. Zöme a táplálék fehérjéivel kerül a szervezetbe, két aminosav (cisztein és metionin) alkotóelemeként. Több B-vitamin, így a tiamin, a pantoténsav és a biotin is tartalmaz ként. Szervetlen kénvegyületeket (szulfidok, szulfátok, szulfitok) az étrendnek nem kell tartalmaznia, sőt károsak is lehetnek - az aszalt gyümölcsök (pl. sárgabarack) színének megőrzésére használt szulfitok az arra érzékenyeknél asztmás rohamot válthatnak ki. Maga a elemi kén gomba- és baktériumölő szer, s emellett krémekben felhasználják bőrbántalmak, például pattanások kezelésére is.

Klór

Ez az ásványi anyag tartja fenn a káliummal és a nátriummal együtt a szervezet só-víz háztartását. A legnagyobb töménységben a gyomorsavban van jelen. A legfontosabb klórforrás a konyhasó. A konyhasóbevitel korlátozásával csökkenthető a szervezetben a klór szintje. Ha kevés klór jut a szervezetbe, kevesebb is ürül, a táplálkozással összefüggő hiánya tehát ritka. Nagymérvű klórvesztés (miként nátriumvesztés is) verejtékezés, hasmenés vagy hányás miatt következhet be - ilyenkor azonban a tüneteket nem a klór, hanem általában az ektrolitok hiánya idézi elő.

Króm

A megfelelő krómbevitel különösen a cukorbetegeknél fontos, ez az ásványi anyag ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sejtek cukorfelvételét elősegítő inzulinszerű anyagok kifejthessék hatásukat. Hasonlóképpen szerepet játszik a króm a vér zsír- és koleszterinszintjének szabályozásában. A krómhiány emelheti a koleszterinszintet. Jó krómforrás a sörélesztő, minden teljes kiőrlésű gabonaféle, a tojássárgája, a sajt és a melasz.

Magnézium

A magnézium főként a csontok alkotóelemeként tölt be fontos szerepet, de része van az idegingerületek továbbításában és az izom-összehúzódás folyamatában is. Fontos komponense mintegy 90 enzimnek. A kokarboxiláz és a koenzim-A alkotórészeként közreműködik a táplálék energiává alakításának folyamatában.
A magnéziumhiány ritka, de cukorbetegek, valamint felszívódási zavarokban, lisztérzékenységben és bizonyos vesebetegségekben szenvedők szervezetében a magnézium szintje alacsony lehet. Ha a betegség súlyos hasmenést is okoz, a magnéziumszint gyors csökkenése izomgörcsökhöz (tetánia) vagy görcsrohamokhoz vezethet. Francia kutatók vizsgálták a magnéziumhiány és a szívritmuszavarok esetleges kapcsolatát, de a tényleges összefüggést még klinikai kísérleteknek kell alátámasztaniuk.
Az emberi szervezet igen hatékonyan szabályozza a magnéziumszintet. A napi 2g-on felüli mennyiség már nem szívódik fel. Ha viszont nem jut a szervezetbe elég magnézium, a belekből szinte teljes mennyiség felszívódik, s a vizelettel kiürített mennyiség is csökken. Magnéziumot egy sor élelmiszer tartalmaz; a kiegyensúlyozott étrend fedezi a szükségletet. Fontos magnéziumforrások a teljes kiőrlésű lisztek, az aszalt füge, a kemény héjú gyümölcsök, a hüvelyesek és a zöld levélzöldségek.

Mangán

Más mikroelemekhez hasonlóan a mangán is számos feladatot lát el. Jelenléte alapvetően fontos egy sor enzimrendszer működéséhez, különösképpen azokéhoz, amelyek a porcok szintézisében játszanak szerepet. Alkotóeleme a mangán bizonyos, a szabad gyökökkel szemben védő enzimeknek is. Szükség van rá a pajzsmirigyhormon-, nemihormon-, koleszterin- és inzulintermeléshez, valamint a glükóznak a májban való raktározásához és a csontozat egészséges fejlődéséhez.
Az élelmiszerek - különösen a növényi eredetűek - mangántartalma attól függ, mennyi mangán volt a talajban, ahol a növény termett. A kemény héjú gyümölcsök, a barna rizs, a Graham-kenyér, a hüvelyesek és a gabonapelyhek jó magnéziumforrások.
A mangánhiányt az emberi szervezetben még nem észleltek. A mangánmentes étrenden tartott laboratóriumi állatoknál csontdeformitások léptek fel. Nincs arra vonatkozó adat, hogy az étrendi mangán túlzott bevitele veszélyt jelentene az egészségre.

Molibdén

Molibdén hiányában számos enzim működésképtelen lenne. Elengedhetetlenül fontos ez az elem például a DNS és az RNS szintézisében részt vevő enzimek működéséhez, valamint azokéhoz, amelyek a zsírokból energiát, illetve a szervezet készleteiből vasat szabadítanak fel. Szükség van rá a húgysav előállításához is. Molibdén a fogzománcban is található, és ez az elem is szerepet játszhat a fogszuvasodás megelőzésében.
A máj az egyik legjobb molibdénforrás, de ez az elem megtalálható sok növényi eredetű táplálékban is - hogy milyen mennyiségben, az a termőtalaj összetételétől függ.
Az étrendben csak nyomnyi mennyiségben van rá szükség; hiányának tüneteiről nem tudunk. ritka esetben molibdénhiányt okozhat a réz túladagolása, amely szívritmuszavart idézhet elő. A túlzott molibdénbevitel szintén ritka; Örményország egyes vidékein, ahol sok a talajban a molibdén, gyakori a köszvény. Ha nagyon sok molibdén kerül a szervezetbe, megnövekedhet a vizelettel kiürülő réz mennyisége.

Nátrium

A konyhasó - vagyis nátrium-klorid - volt az első ásványi anyag, amelynek étrendi szerepét tisztázták, alighanem azért, mert jelenlétét a nyelv ízlelőbimbói könnyen érzékelik. A nátrium minden testnedv fontos alkotórésze, és nagyrészt tőle függ a szervezet teljes víztartalma is. A káliummal együtt kulcsszerepet játszik a testnedvek egyensúlyának fenntartásában. A nátrium a vér egyik legnagyobb koncentrációban jelen levő ionja. Az idegek és izmok működéséhez is nélkülözhetetlen.
Az étrendben a legtöbb nátrium konyhasó formájában van jelen. Nátrium nitritként a sonka, angolszalonna, a kolbász- és szalámifélék tartósításában játszik szerepet, de fő összetevője a számos élelmiszer ízfokozó anyagaként használt nátrium-glutamátnak is.
A nátriumhiány azért ritka, mert nagyon sok táplálékban van só. Mivel azonban a verejtékezés során jelentős mennyiségű nátrium távozik a szervezetből, a forró égövben élőknél, illetve a rendszeresen nehéz testi munkát végzőknél felléphet nátriumhiány. Az állapot egyik legelső tünete a többnyire a lábikrát érintő izomgörcs. A nátriumhiány súlyosabb esetekben kiszáradáshoz vezethet, és vérnyomásesést, szájszárazságot, hányást idézhet elő. Rendes körülmények között a felesleges nátrium a vizelettel távozik a szervezetből. Az arra érzékenyeknél azonban a jelentős nátriumtöbblet folyadékfelhalmozódáshoz és magas vérnyomáshoz vezethet. Ez utóbbi szövődménye szívelégtelenség, szélütés, vese- és szemkárosodás.

Ólom

Az ólomszennyezés káros az egészségre. A fém (szájon át, illetve a kipufogógázok belégzésével történő) szervezetbe jutását gyerekeknél összefüggésbe hozták a magatartászavarokkal és a gyenge tanulmányi eredménnyel.
Régebben épült házakban az ólomból készült vízvezetékek ólommal szennyezhetik az ivóvizet, különösen olyan vidékeken, ahol a víz lágy. Gyakran a rézcsöveket is ólommal forrasztották össze. A szennyeződéshez elég, ha a víz egész éjszaka az ólomcsőben áll. Az ólomszint már azzal is jelentősen csökkenthető, ha reggel, az első használat előtt egy-két percre jól kieresztjük a vizet. Minthogy az ólom könnyebben oldódik fel a meleg vízben, mint a hidegben, főzéshez is mindig hideg vizet engedjünk, akár burgonyát főzünk, akár kávét vagy teát!

Réz

A réz sok enzimnek például a szabad gyökök okozta károsodás ellen védő szuperoxid-diszmutáznak is fontos összetevője. Nagy szerepe van a szerveket támasztó és azokat elválasztó kötőszövetek kialakulásában - az inakban, porcokban és csontokban viszonylag nagyobb mennyiségben van jelen. A réz nemcsak a csontozat fejlődése szempontjából jelentős, hanem azért is, mert elősegíti a vasnak a táplálékokból való felvételét. A réz hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, ugyanis a réz teszi lehetővé az elraktározott vaskészletek felhasználását a vörösvérsejtek képződésekor. Szerepe van a bőr és a haj színét meghatározó festékanyag, a melanin előállításában is. Sok réz található a májban, kagylóban, rákban, kakaóban, kemény héjú gyümölcsökben és gombákban, sok más élelmiszerben is jelen van, bár egyenlőtlen eloszlásban. Rézhiány ritkán fordul elő, leginkább koraszülötteknél, rosszul táplált vagy idült hasmenéstől szenvedő csecsemőknél, vagy azoknál, akik felszívódási betegségben szenvednek.

Szelén

Az antioxidáns hatású szelén alkotóeleme a glutation-peroxidáz nevű enzimnek, amely véd a káros szabad gyökök ellen. A szeléntartalmú enzimek szerepet játszanak a prosztaglandintermelés szabályozásában is.
Ez az ásványi anyag alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, valamint a máj működéséhez, de a haj és a bőr karbantartásához, a látáshoz és újabb adatok szerint a pajzsmirigyhormon aktív formájának kialakulásához is. A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy a növények termőtalajában mennyi volt a szelén. A talajok szeléntartalma a világ egyes részein, így hazánkban is igen alacsony; kiterjedt vizsgálatok szerint a szelénhiány növeli a koszorúér-betegség kockázatát, s egyesek szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon nagyon nagy az infarktus okozta halálozások száma. Kína bizonyos vidékein mindennapos egy szelénhiány okozta betegség, amely főleg kisgyermekeknél jelentkezik, és szívelégtelenséget idéz elő. A túlzott szelénfelvétel rendkívül ritka.
Sok szelén található az állati belsőségekben és más húsokban, a tengeri eredetű élelmiszerekben, a tejtermékekben - elsősorban a vajban -, a citrusfélékben, az avokádóban és a teljes kiőrlésű gabonakészítményekben.

Vas

A hemoglobinnak, a test minden részébe oxigént juttató vörösvérsejtek festékanyagának felépítéséhez elengedhetetlenül fontos a vas A súlyos vashiány - azaz vérszegénység - jele a légszomj és a szapora légzés, mert ilyenkor a szív kénytelen gyorsabban pumpálni a vért, a tüdő pedig igyekszik fokozni a szervezet oxigénfelvételét. Vasra van szükség egy másik oxigénszállító fehérje, az izmokban található mioglobin előállításához is.
Vastartalmú enzimek közreműködésével alakul át aktív A-vitaminná a béta-karotin, mely számos élénk színű gyümölcsben és zöldségben megtalálható, így a sárgarépában, a pirospaprikában, a sárgabarackban és a sárgadinnyében. Vastartalmú enzimekre van szükség a DNS és az RNS szintéziséhez, valamint a fogínyben, a fogakban, a porcokban és a csontokban folyó kollagéntermeléshez is.
A férfiak és a nők vasszükséglete eltérő. A nőknek az első menstruációtól a változás koráig csaknem kétszer annyi étrendi vasra van szükségük, mint a férfiaknak. A vas tartós hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, aminek tünete a szaporább légzés mellett a fertőzésekre való fokozott hajlam és a fáradékonyság, illetve gyengeség, de árulkodó jel a sápadt bőr is. A vegetáriánusoknál viszonylag gyakran lép fel vashiány. A legjobb vasforrások az állati belsőségek, különösképpen a máj és a vese, de terhes vagy fogamzás előtt álló nők ne fogyasszanak májat, mert túl sok A-vitamin juthat belőle a szervezetükbe. Vas található még a húsfélékben, szardíniában, tojássárgájában és a sötétzöld levélzöldségekben.
A szervezet a húsban levő vasnak (hem-vas) körülbelül a negyedét veszi fel, míg a növényi eredetű forrásokból - zöldségekből, aszalt gyümölcsökből, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérből, vassal dúsított gabonapehelyből - származó vasnak csupán a 10%-át. A növényi eredetű vasból több hasznosulhat, ha C-vitamint tartalmazó táplálék (pl. zöldpaprika) vagy folyadék (pl. narancslé) kíséretében vesszünk magunkhoz.
Heveny vasmérgezés leginkább akkor lép fel, amikor a gyerekek a vaspótló tablettákat édességnek nézik, és megeszik. Vasmérgezés veszélyének vannak kitéve a vasraktározási betegségben (hemokromatózis) szenvedők is. Ez a viszonylag gyakori öröklődő betegség ezer ember közül háromnál fordul elő, s máj-, illetve szívbetegséget okoz; ha nem ismerik fel, halálos.
Ritka esetekben, amikor a szervezetben hosszú időn át halmozódik a vas, sziderózisnak nevezett vasmérgezés következhet be. Ez az állapot gyakori vérátömlesztés nyomán is kialakulhat, sőt egyes adatok szerint akkor is, ha valaki tartósan vaskádban érlelt szeszes italt fogyaszt. Sziderózisra utal a bőr jellegzetes szürke színe.
Vasmérgezés gyanúja esetén orvoshoz kell fordulni. Heti 0,5 l vér lebocsátásával és vascsökkentő gyógyszerekkel normalizálható a vérben levő vas mennyisége, és így a súlyos szövődmények megelőzhetők.

2019. január 30., szerda

Avokádó

Avokádó

Előnyei

értékes E-vitamin-forrás
jó káliumforrás
gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban

Hátránya

energiatartalma nagy

Az érett avokádó legalább olyan egészséges, mint amilyen finom. Értékes E-vitamin és jó káliumforrás, de hasznosítható mennyiségben található benne B₆- és C-vitamin, riboflavin és mangán is. A C- és E-vitamin - lévén antioxidáns - semlegesíti az ártalmas szabad gyököket, amelyek a rák kialakulásában is szerepet játszhatnak. A kálium szabályozza a vérnyomást, s szükség van rá a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
A B₆-vitamin elégtelen mennyiségét összefüggésbe hozzák a terhesség során jelentkező reggeli betegséggel.
Az olívaolajhoz hasonlóan az avokádóban is sok az egyszeresen telítetlen zsírsav. E zsírsavaknak szerepük lehet a vér koleszterinszintjének csökkenésében. A súlyuk miatt aggódóknak azonban vigyázniuk kell ezzel a gyümölccsel, mert egyetlen szem avókádó energiatartalma akár 400 kcal is lehet.

Kevesen tudják

Minden gyümölcs közül az avokádónak a legnagyobb a fehérjetartalma, egyes kaliforniai fajtáknál azonban az energia több mint 80%-a a gyümölcsben levő zsírsavakból származik.
Bár a spanyolok már 1519-ben említik az avokádót, sokáig ízetlennek tartották, és nem fogyasztották. Népszerűvé Amerikában csak a 20. században vált.
Az avokádó kerek vagy körte alakú, tyúktojás méretű, de akár 20 cm hosszú is lehet. Színe is változatos: lehet sötétzöld, bíborvörös, barnáslila, sárga, de szinte fekete is.
A legtöbb gyümölccsel ellentétben az avokádó akkor kezd érni, amikor leszedik a fáról. A még nem egészen érett gyümölcsöt ajánlatos szobahőmérsékleten érlelni néhány napig.

Autizmus

Autizmus

Jót tesznek

kiegyensúlyozott étrend, benne gyümölcs, zöldség, szárnyas, hal, hüvelyes, dió, mogyoró

Az autizmus eléggé rejtélyes betegség, amely az egész életet végigkíséri. Kialakulásának hátterében feltehetően agykárosodás áll, nem pedig érzelmi trauma. Ennek a viszonylag gyakori, minden 2500. gyermeknél jelentkező betegségnek a tünetei az első három életév során jelennek meg. Jellegzetessége, hogy a gyermek, akinek természetes kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége károsodott, általában saját elszigetelt világába vonul vissza. A normális beszéd általában nem alakul ki, vagy a már elsajátított beszédkészség elvész.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a táplálkozásnak számottevő szerepe lenne az autizmus kialakulásában vagy kezelésében. Igaz ugyan, hogy némelyik autista gyermek és felnőtt táplálkozása elég szeszélyes, étrendje rendellenes, de a felmérések szerint az autisták legnagyobb része nem alultáplált.
Bár az autista gyermekek többségének viselkedésére a táplálkozás nincs különösebb hatással, a szülők olykor azt tapasztalják, hogy bizonyos ételek vagy italok rontják állapotukat. A normális étrend számos olyan anyagot tartalmaz, amely befolyásolja az idegsejtek anyagcseréjét, működését. A teában, kávéban, kólában található koffein például általában ingerlékenyebbé és nyugtalanabbá teszi a gyerekeket.
Ha azt látjuk, hogy egy bizonyos élelmiszer felborítja a gyermek lelki egyensúlyát, vezessünk naplót étrendjéről. Külföldi tapasztalatok szerint a szülők gyakran okolják az almát, a narancsot és a paradicsomot bizonyos viselkedési problémákért. Jegyezzük fel, evett-e a gyanús ételből, majd iktassuk ki étrendjéből, s az összetevők listája alapján ellenőrizzük, nem tartalmazzák-e azt más élelmiszer-ipari termékek is. Ha egy hónap után a módosított étrend nem hoz észrevehető változást, akkor az illető élelmiszert újra adhatjuk a gyermeknek. Ne feledjük azonban, hogy bizonyos ételek fogyasztásának korlátozása is súlyosbíthatja a betegséget.
Az autista gyermekek táplálkozásával kapcsolatos legfontosabb alapelv az, hogy étrendjüket minél változatosabb élelmiszerek kiegyensúlyozott választéka alkossa.

Táplálkozási kísérletek

Az utóbbi időben végzett vitaminterápiás kísérletek tanúsága szerint bizonyos vitaminok (különösen a B₆-vitamin) többletbevitele sok esetben jótékony hatással lehet a viselkedésre. Komolyabb vitaminterápiát azonban csak orvosi ellenőrzés mellett és lehetőleg előzetes klinikai kivizsgálás után kezdjünk.


2019. január 28., hétfő

Asztma

Asztma

Jót tesznek

B-vitaminban gazdag élelmiszerek, például levélzöldségek és hüvelyesek
magnéziumtartalmú élelmiszerek, így napraforgómag és szárított füge

Ártanak

az asztmás rohamot kiváltó adalékokat tartalmazó élelmiszerek (az egyéni érzékenységtől függően). Ilyen adalékok lehetnek a benzoátok (E210-219), a szulfitok (E220-228) és a gallátok (E310-312)
bor és sör
élesztővel vagy nemespenésszel készült élelmiszerek (pl. kenyér, márványsajt) 
bizonyos színezékek (E102, E104, E110) tartalmazó ételek és italok
tehéntej, gabonafélék, tojás, hal és kemény héjú gyümölcsök (különösen a földimogyoró)

Kevesen tudják

Napjainkban világszerte 200 millió embert sújt az asztma. Hazánkban kb. 60 ezer a nyilvántartott asztmások száma. Egyes becslések szerint minden huszadik iskolás gyermek asztmás.
Két hosszú távú ausztráliai vizsgálat szerint, melyek eredményét 1994-ben tették közé, az asztmás gyerekek kétharmada felnőttkorára kinövi betegségét - különösen azok, akiknek a tünetei enyhébbek.
Az asztma ötször gyakoribb a nyugati világban, mint a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fő okok között említi a háziporatkákat, amelyek a meleg és száraz levegőjű lakásokban találják meg legkedvezőbb életfeltételeiket, valamint a kipufogógázokat, különösen a dízelüzemanyagok levegőbe kerülő maradványaiban koncentrálódó s belélegezve a tüdőben mélyen megülepedő, a hörgőcskék érzékeny belső felületét folyamatosan irritáló pm10-et.
A legújabb vizsgálatok szerint a (pl. margarinokban megtalálható) többszörösen telítetlen zsírsavak túlzott fogyasztása egyeseknél asztmára hajlamosító tényező lehet.

Az asztma idült, rohamokban jelentkező, olykor súlyos formát öltő légúti betegség. Magyarországon évente több mint 300 ember hal meg asztmás rohamban. Gyermekek körében az utóbbi években  az asztmának nem volt áldozata. Kóreredete alapján egyes szakemberek két csoportját különböztetik meg: a külső és a belső tényezők által kiváltott asztmát.
Az esetek túlnyomó többsége az előbbibe tartozik. Az asztmának ez a formája többnyire más allergiás bajokra (ekcémára, szénanáthára) való hajlammal együtt öröklődik, s első jelei gyermekkorban mutatkoznak. A tüneteknek számos kiváltó okuk lehet, így a környezetszennyezés, a virágpor, a háziporatka és az állati szőr. A dohányfüst is előidézhet asztmás rohamot. Ételallergia ugyancsak kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rohamokat, különösen ekcémás gyerekeknél. A rohamok súlyosságát más tényezők, köztük a szorongás, a testi megerőltetés, a fertőzések fokozzák.
A belső eredetű asztma általában felnőttkorban alakul ki. Ezt nem külső tényezők okozzák, de a rohamok kiváltásában ezek is szerepet játszhatnak. Ma már sok szakorvosnak az a véleménye, hogy a két típus között alig van különbség, s hogy voltaképp minden asztma külső eredetű.
Az asztmás rohamot a hörgőfal nyálkahártyájának duzzadása váltja ki. A roham többnyire csak néhány percig, vagy egy-két óráig tart, de néha napokig is fennáll, s nehéz, gyakran sípoló légzéssel, görcsös köhögéssel, továbbá a mellkasban fellépő szorító érzéssel jár.

Lehetséges kiváltó okok

Mivel az allergia egyénenként más és más, lehetetlen általános érvényű listát összeállítani az e tekintetben jó és rossz élelmiszerekből. Aki azt gyanítja, hogy asztmás rohamait ételek váltják ki, vezessen feljegyzést a táplálékokról, amiket fogyaszt, s forduljon szakorvoshoz.
Az asztmát előidéző néhány leggyakoribb élelmiszert azért számba lehet venni. Ezek közé tartozik a tehéntej, a búza és más gabonafélék, az élesztő valamint a penésszel érő sajtok (pl. márványsajt). A legveszélyesebb, pillanatok alatt kialakuló rohamokat elsősorban az olajos magvak (különösen a földimogyoró), a halak és a tojás váltják ki.
Bizonyos élelmiszer-adalékok szintén előidézhetnek asztmás rohamokat. Az Egyesült Államokban néhány asztmás beteg halálát azoknak a szulfitoknak a számlájára írták, amelyeket korábban nyers gyümölcsök és zöldségek tartósítására széles körben használtak. Alkalmazásukat Amerikában 1986-ban betiltották.
Az Európai Unió országaiban a szulfitok friss termékekhez nem használhatók, de más termékekhez, köztük hamburgerhez való hússzeletek, egyes kolbászfélék, aszalt gyümölcsök, lekvár, ecet, feldolgozott és fagyasztott zöldségek, valamint egyes rák- és kagylóételek tartósítására kis mennyiségben igen. A szulfitok jelenlétét az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni; problémát csak az okozhat, ha nincs csomagolás, amiről a fogyasztó leolvashatná az adatokat (pl. étteremben, piacon, friss áruknál).
Szulfitokat borok és sörök tartósítására is használnak. Ezek a termékek veszélyt jelenthetne azokra az asztmásokra, akik például belélegzik a bor illatát. Egyes borféleségekben - valószínűleg az erjesztő baktériumok hatására - hisztamin is keletkezik, s ez is asztmás rohamot válthat ki az arra érzékenyeknél.
Az üdítőitaloktól a diétás lekvárokon és a rágógumikon át a kaviárig a legkülönfélébb élelmiszerekben használt benzoátok szintén előidézhetnek asztmás rohamot. Néhány kevésbé gyakori antioxidáns is veszélyt jelenthet, köztük a gallátok (E310-312), valamint a butil-hidroxi-anizol (BHA vagy E320) és butil-hidroxi-toluol (BHT vagy E321), amelyek bizonyos fajta zsírokban és olajokban, továbbá némelyik zabpehelykészítményben fordulnak elő.
Arra érzékenyeknél a tartrazin (E102), a kinolinsárga (E104) és a gelborange (E110) élelmiszer-színezék is kiválthat asztmás rohamot. Az EU előírásai szerint mindezeket az adalékanyagokat fel kell tüntetni a csomagoláson.

Jótékony élelmiszerek

A B-vitaminokat tartalmazó élelmiszerek, például a levélzöldségek és a hüvelyesek javíthatják azok állapotát, akiknél az asztmás rohamok kiváltásában a stressz is szerepet játszik. Egyes adatok szerint az asztmások között kimutatható a niacin, illetve a B₆- és a C-vitamin hiánya is.
Az antioxidánsok a szabad gyökök semlegesítésével javítják a tüdő ellenálló képességét. Antioxidáns az A-vitamin (pl. májban), a béta-karotin (élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. spenót), a C-vitamin (citrusfélékben, paprikában, káposztában), valamint az E vitamin (szójában, olívaolajban). A szabad gyökök a levegő szennyező anyagai vagy más allergének kiváltotta gyulladásos reakció során a szervezetben is állandóan termelődő, a szöveteket károsító vegyületek.
A halakban, zöld színű zöldségfélékben, napraforgómagban és aszalt fügében megtalálható magnézium nyugtatólag hat a légutakra. Az angliai Nottingham egyetemén 1994.ben végzett vizsgálat szerint azok, akiknek a szervezete a normálisnál kevesebb magnéziumot tartalmaz, könnyebben kapnak asztmás rohamot.
Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia, tőkehal) bizonyos védelmet nyújthatnak az asztmával szemben, bőségesen tartalmazzák ugyanis azokat az ómega-3-zsírsavakat, amelyeknek gyulladásgátló hatást tulajdonítanak.
A korszerű gyógyszerek megjelenése előtt az asztmások nemegyszer kávéval igyekeztek csillapítani rohamaikat. A koffein kémiailag hasonlít az egyes légzéssegítő szerek hatóanyagaként használt teofillinhez. Szükség esetén 2 csésze erős fekete 2 órán belül javulást hoz, s hatása akár 6 órán át is megmarad. Kerülniük kell a kávét, teát és a kólát azoknak, akik teofillint szednek, mivel együttes alkalmazásuk mérgezéshez vezethet. Annak a betegnek sem tanácsos sok kávét innia, akiknél az asztmás rohamokat szorongás váltja ki.

2019. január 27., vasárnap

Aszalt szilva

Aszalt szilva

Előnyei

értékes káliumforrás
megfelelő rost- és vasforrás
B₆-vitamin található benne

Hátrányai

energiatartalma nagy
szélszorulást okozhat

Sokféle szilvafa termését aszalják. Mint minden szárított gyümölcs, az aszalt szilva is nagyon sok cukrot tartalmaz, ami hasznos energiaforrás. Emellett van benne kálium, vas és B₆-vitamin is.
Mivel az aszalt szilvában sok a élelmi rost, segít a székrekedés leküzdésében. Éjszakára áztassunk be egy csésze aszalt szilvát vízbe, majd a felét reggel, a másik felét este fogyasszuk el. Aki nem szereti az aszalt szilvát, ihat helyette palackozott szilvalevet. A szilvalé élelmi rostban szegényebb, mégis hatásos hashajtó, mert a benne található hidroxifenil-származékok serkentik a vastagbél működését. Az aszalt szilva egyeseknél először szélszorulást okoz, ez a tünet azonban egy hét alatt megszűnik.

2019. január 26., szombat

Árucímke

Árucímke

Szigorú előírások szabályozzák, hogy az élelmiszerekre milyen ábra és felirat kerülhet. A mesterséges adalékanyaggal - és nem gyümölcsdarabokkal - ízesített joghurton például nem lehet gyümölcsöt ábrázoló rajz. Az árucímkén fel kell tüntetni, ha a termék valamilyen kezelésen (pl. sózáson, füstölésen) esett át. Pontosan meg kell adni a termék nevét, tömegét vagy térfogatát, a minőségmegőrzési időt, valamint részletesen fel kell sorolni az összetevőket.

Tömeg és térfogat

A szilárd halmazállapotú anyagok tömegét általában grammban (g), a folyékony vagy félfolyékony anyagok térfogatát literben (l), deciliterben (dl) vagy milliliterben (ml) adják meg. Ezek az adatok például akkor lehetnek hasznosak, ha össze akarjuk vetni a különböző termékek árát.

Minőségmegőrzési idő

A fogyasztható megjelölést olyan áruféleségekre alkalmazzák, amelyek rövid ideig állnak el. Ezeket a címkén feltüntetett időpont után sem árusítani, sem fogyasztani nem szabad, mert ételmérgezést okozhatnak. A minőségét megőrzi kifejezés a hosszabb ideig eltartható termékekre kerül Bár minőségük romlik, néhány héttel a feltüntetett időpont után általában még biztonsággal fogyaszthatók.

Összetétel

A csomagolt árun valamennyi összetevőt fel kell tüntetni, méghozzá a csökkenő mennyiség szerinti sorrendben. Az adalék anyagoknál meg kell jelölni a rendeltetést (pl. tartósítószer, állományjavító, ízfokozó, színezék) és a nevet vagy kódot. Egynémely terméken - például azokon, amelyek csupán egyetlen anyagból állnak - az összetétel felsorolása értelemszerűen hiányozhat.

Tápérték

Sok élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni a tápértékkel kapcsolatos tudnivalókat, például a termék 100 g-jának (10 dkg) energiatartalmát. A vitamin- és ásványianyag-tartalmat csak akkor kell jelölni, ha a termékből 100 g vagy 100 ml (1dl) megfelel az ajánlott napi bevitel legalább 15%-ának (a csomagon az angol Recommended Daily Amount kifejezés rövidítését - RDA - találjuk), illetve ha a terméket egyszeri fogyasztásra szánt adagban vásároljuk (pl. egy szelet csokoládé, egy pohár joghurt).
A jelenlegi nyugati árucímkéken szereplő számok az Európai Közösség 1990-es irányelvein alapulnak. A tápértékkel kapcsolatos adatokat két fő viszonyítási alapjuk van: a ajánlott napi bevitel (RDA), illetve az arányos tápérték (Dietary Reference Value, DRV). Az előbbi általában egy felnőtt férfi napi szükségletét veszi alapul, az utóbbi viszont tekintettel van a korra és a nemre.

A címkén csak akkor szerepelhet, hogy a termék csökkentett energiatartalmú, ha a szokásosnál ténylegesen sokkal kisebb a kalóriaértéke.

Azt, hogy friss tojássárgája felhasználásával készült (pl. majonéz), az összetevők felsorolásakor a pontos mennyiség feltüntetésével kell alátámasztani.

Az összetevők tömegük szerinti sorrendben következnek egymás után. A felsorolás segít a hasonló termékek összevetésében, továbbá annak megítélésében, hogy nem tartalmaz-e olyan alkotórészt, amit el akarunk kerülni.

A megnevezett kódszámmal (E...) jelölt adalékanyagok a funkció megjelölése után következnek, például: állományjavító - szentjánoskenyérmag-liszt vagy színezék - E102 (tartrazin). Az ízesítőszereket is meg kell említeni a címkén, de megnevezésük nem kötelező. 

A tápértékre vonatkozó részben az energiaértéken kívül szerepelhet például a só-, cukor- és élelmirost-tartalom is, de Európa legtöbb országában jelenleg még nem kötelező mindezek részletező feltüntetése.

Pontosan fel kell viszont tüntetni a biztonságos tárolás követelményeit, például: felbontás után hűtve tárolandó, három napig fogyasztható stb. Ezek betartása nagyon fontos, mert különben a termék megromolhat és ételmérgezést okozhat.

Szerepelnie kell a címkén a minőségmegőrzési időnek is, akár a címkére nyomtatva, akár a tubusba préselve.

A nagy e a termék töltő- vagy nettó tömegét jelöli, melytől a tényleges mennyiség csak minimális mértékben térhet el.

Fel kell tüntetni a származási helyet és a gyártó nevét, címét, hogy panasz esetén a fogyasztók tudjanak hova fordulni.


2019. január 25., péntek

Articsóka

Articsóka

Előnyei

a folsav és a kálium megfelelő forrása
segít a koleszterinszint szabályozásában
javítja a májműködést

Az articsóka forrón vagy hidegen tálalva egyaránt ínycsiklandó csemege, a folsav és a kálium jó forrása.
A növénynek sok természetgyógyász gyógyító erőt tulajdonít. Számos vizsgálat tárgyát képezték már az articsókakivonatok, különösen a cymarin nevü vegyület, amely a növény virágzatának ehető részeiben található. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az articsóka cynarinja, illetve más, azzal rokon vegyületei talán jótékonyan hatnak a koleszterinszint szabályozására, javíthatják a májműködést, és tartós javulást hozhatnak epekőbántalmak esetén.
A németországi Freiburg egyetemén 1979-ben végzett vizsgálat megerősítette, hogy a cynarin csökkentheti a koleszterinszintet, ám erre eddig jóformán ez az egyetlen tudományos bizonyíték. Ennek ellenére számos természetgyógyászati és gyógynövényszaküzlet árusít cynarinkivonatot, amelynek állítólag egész sor jótékony hatása van, például javítja a renyhe májműködést. 

Bogáncs rokona

A keleti mediterrán eredetű articsóka virágzatának húsos alapi része és levélnyelve fogyasztható.

2019. január 24., csütörtök

Aranyér

Aranyér

Jót tesznek

alma, körte, zab, zöldfőzelékek, a bennük levő oldható rostok miatt
Graham-kenyér és barna rizs, oldhatatlan rosttartalmuk miatt
víz

Korlátozottan fogyaszthatók

finomított szénhidrátok

Ártanak

paprikás, csípős, fűszeres ételek

A aranyér a végbélnyílás területén kialakult fájdalmas, viszketést okozó visszértágulat, melynek leggyakoribb oka a hosszan tartó székrekedés vagy az, hogy az alsó testfélben a vér szabad áramlása - például a sok ülés következtében - akadályozott. Kialakulásában és súlyosbodásában az elhízás is szerepet játszhat.
A székrekedéssel járó nehéz, erőltetett székletürítés leggyakoribb oka a túl sok finomított - rostanyagot alig tartalmazó - táplálék fogyasztása és az elégtelen folyadékfelvétel.
A baj a terhesség időszakában különösen gyakori.

Segítenek a rostok

Az aranyér enyhe esetei többnyire elmulaszthatók oldható rostanyagokat bőségesen tartalmazó élelmiszerek (pl. zab, gyümölcs, zöldség), valamint oldhatatlan rostokban gazdag táplálékok - elsősorban teljes kiőrlésű lisztből készült (Graham-) kenyér és barna rizs - fogyasztásával. A hatékony kúrához naponta legalább 2 liter folyadékot is meg kell inni.
Annál, aki eleve ilyen étrenden él, kisebb az aranyeres csomók kialakulásának veszélye. A zabban levő oldható rostanyag különösen hatásos a székrekedés ellen, mert lágyabbá teszi a székletet. A paprikás, csípős, fűszeres ételeket az érintetteknek tanácsos kerülniük, mert azok súlyosbítják az állapotot, és fokozzák az amúgy is nehéz székletürítés kínjait.
Makacs esetekben az aranyér kivérezhet, s ha ez hosszabb időn át ismétlődik, vashiányhoz, majd vérszegénységhez vezethet. Jó vasforrás a máj (terhesség idején azonban kerülendő), a hüvelyesek, a kemény héjú gyümölcsök és a sötétzöld levélzöldségek. A C-vitamint tartalmazó táplálékok, például a friss gyümölcsök elősegítik a vas felszívódását.
Véres széklet, illetve szűnni nem akaró végbéltáji vérzés esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, ezek a jelek ugyanis vastagbélrákra is utalhatnak. Az aranyér súlyosabb esetekben műtéttel gyógyítható, de ha a székrekedés továbbra is fennáll, a betegség kiújulhat.

Anyagcsere-betegségek

Anyagcsere-betegségek

Több mint háromezerféle veleszületett anyagcsere-betegséget tartanak nyilván, többségük azonban szerencsére igen ritka. Ha ezeket az öröklött betegségeket nem ismerik fel és nem kezelik késedelem nélkül, akkor igen súlyos szervi és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak.
Magyarországon 18 ezer újszülött közül egy jön világra fenilketonuriával, az egyik leggyakoribb öröklött anyagcsereavarral. Az ennek kimutatására szolgáló szűrővizsgálatot a csecsemő életének 5. napja előtt végzik.
Ha ez a teszt pozitív, akkor más vizsgálatokat is elvégeznek. Mint a legtöbb öröklött betegségnél, a fenilketonuriánál is csökkenthetők az ártalmas hatások, bár a betegség oka megmarad. A fenilketonuriát immár húsz esztendeje eredményesen kezelik. Kezelés hiányában súlyos szellemi fogyatékosságot, görcsrohamokat, végtagremegést, csökkent bőr és hajpigmentképződést idézhet elő.
A kezelés része a szigorú diéta: korlátozni kell a fenilalanin nevű aminosav felvételét, amely sok fehérjetartalmú élelmiszerben és az aspartam nevű mesterséges édesítőszerben is megtalálható. Mivel a fenilalanin az anyatej és a tehéntej fehérjéiben is jelen van, a beteg csecsemőknek külön e célra készített tápszert adnak.
A további - rendkívűl ritka - anyagcsere-betegségek közül a legismertebb a következők:

Refsum-kór

A halban és tejtermékekben jelen levő fitánsav felszívódásáért felelős enzim hiánya okozza. 4 és 20 év között jelentkezhet, a legkülönbözőbb tünetek (csont- és bőrelváltozások, szempanaszok, ügyetlen, koordinálatlan mozgás) kíséretében. Kezelése szigorú, fitánsavban szegény diétából, valamint időszakonkénti plazmaferézisből áll, amivel kiszűrik a vérből a fitánsavat.

Jávorfaszirup-betegség

Egyes aminosavak a lebontásukban jelentkező öröklött zavar következtében a vizelettel ürülnek, melynek emiatt édeskés, jávorszirupra emlékeztető szaga lesz. Az életben maradó gyermekek többnyire agykárosodást szenvednek; zselatinon, vajon, margarinon, cukron és gyümölcsön alapuló, gluténmentes étrendet kell követniük.

Galaktozémia

A tejcukrot (laktózt) és annak egyik összetevőjét, a galaktózt bontó enzim hiánya miatt kialakuló betegség szürkehályoghoz, májzsugorodáshoz, testi és szellemi fogyatékossághoz vezethet. A gyermek számára a tejet speciálisan kezelni kell, s csak az ilyen tej használható fel ételeinek és italainak készítéséhez.

2019. január 23., szerda

Antioxidánsok

Antioxidánsok

Antioxidánsok nélkül hónapokon belül fertőzések és rosszindulatú daganatok egész sorának eshetnénk áldozatául. A szervezet maga is előállít antioxidáns vegyületeket, de az immunrendszer erősítéséhez szükséges többlethez megfelelő táplálkozással juthatunk hozzá. Az ételekkel fölvett antioxidánsok fontosságáról élénk vita folyik. Szükségességüket - különösen a kiegészítőket - sokszor eltúlozták, de az újabb kutatások szerint a rák bizonyos fajtái és a szívbetegségek ellen valóban védelmet nyújthatnak, s talán a korai öregedést is gátolják.
Az antioxidánsok az anyagcsere, illetve a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigarettafüst hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. Ha nem teszünk semmit ellenük, ezek az instabil vegyületek megteremthetik a szívbetegség és a rák kialakulásának előfeltételeit.
A felszaporodott szabad gyökök semlegesítéséhez a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége, mint amennyit maga termel, különösen betegség vagy erős légszennyezettség esetén. A szervezet védelméről gondoskodó antioxidánsok szerencsére sokféle élelmiszerben megtalálhatók.
Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga, a béta-karotin semlegesíti a szabad gyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén (forrásai: rák, kagyló, avokádó), réz (dió, mogyoró, magvak, rák, kagyló) vagy cink (rák, kagyló) kell. A citrusfélékben, a szőlőben és a zöldségfélékben megtalálható bioflavonoidok szintén antioxidáns hatásúak. A margarinokhoz és olajokhoz mesterséges antioxidánsokat adnak, hogy ne avasodjanak meg és megtartsák természetes színűket.

A betegség megelőzése

Az antioxidánsok betegségmegelőző szerepe még nem teljesen tisztázott. Feltételezik, hogy a szabad gyökök indítják el azt a folyamatot, melynek során a verőerek falában koleszterin rakódik le, ami végül szívbetegséghez vagy szélütéshez vezet. Az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok kellően nagy mennyiségben nemcsak ezt a veszélyes folyamatot gátolhatják meg, hanem a sejtek genetikai információt hordozó DNS-molekuláinak rosszindulatú daganathoz vezető károsodását is.
Az egyes antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok táplálékkiegészítőkként való szedésével csínján kell bánni. A szükséges mennyiségű antioxidánst a legjobb sok friss gyümölccsel és zöldséggel bejuttatni a szervezetbe. C-vitamin a citrusfélékben, béta-karotin az élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben található. A dióban, mogyoróban, avokádóban és ásványi olajokban levő E-vitamin is segít megelőzni a betegségeket.

Anorexia nervosa

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosa elsősorban tizenéves lányokat és fiatal nőket érint, de minden tizedik beteg fiút vagy fiatalembert. Ez összetett pszichiátriai betegség abban nyilvánul meg, hogy a beteg szinte rögeszmésen irtózik az evéstől, aminek hátterében gyakran kisebbségi komplexus áll. Az anorexiás beteg azáltal igyekszik felülkerekedni mindennapi életének nehézségein, hogy folyamatosan megfosztja magát az ételektől - s ez egészen az éhezésig fajulhat.
Az anorexia korai tünetei (beteges aggodalom a testsúly miatt, egyre okozódó válogatósság, megszállott tornázás) gyakran már azelőtt megjelennek, hogy a betegség elismerhető formát öltene. A serdülőkorban különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend, amelynek sok fehérjét, gyümölcsöt, zöldséget és keményítőben gazdag élelmiszert (burgonyát, kenyeret) viszont kevés finomított keményítőt, cukrot és zsírt kell tartalmaznia. Nem jó, ha snackek helyettesítik a főétkezéseket.
Az anorexiások azt képzelik, hogy az a szép, aki nádszálvékony, s hogy ők maguk túlsúlyosak, holott a valóságban gyakran kórosan alultápláltak. Ha esznek, hányással vagy hashajtókkal szabadulnak meg kisebbrendűségi komplexusuk képzelt okától.
Ahogy az anorexiás beteg egyre inkább a fogyókúra gondolatának rabja lesz, egyre kevesebb vitamint és ásványi anyagot vesz magához. A cinkhiány különösen veszélyes, mert tovább rontja az étvágyat és az ízérzékelést, s végül kialakul az éhezési spirál. A kezelés rendszerint gondos táplálásból és pszichoterápiából, illetve tanácsadásból áll, s a betegek többsége kórházi ápolásra szorul. Az anorexiásokban újra ki kell alakítani az éhség csillapítására irányuló normális reakciót, amely az egészségesek számára magától értetődő. Ez kényes, de hasznos folyamat, mindamellett időigényes is, mivel a normális táplálkozás csak lassan áll vissza. Gyakran megnehezíti a kezelést az anorexiás beteg ellenállása; ilyenkor másféle terápiás megközelítésre lehet szükség.
Bár az anorexiás betegnek elsősorban tápláló ételeket kell fogyasztania, minden ennivaló jobb a semminél. Hamburgerből, chipsből, csokoládéból, fagylaltból ugyan nem lehet kiegyensúlyozott étrendet kialakítani, energiát azonban ezek is bőségesen szolgáltatnak.

2019. január 22., kedd

Alvás és táplálkozás

Alvás és táplálkozás

Stresszel teli világunkban a hétköznapi gondok ellenszere az alvás. A táplálkozás is fontos szerepet játszhat a nyugodt éjszakai alvásban, mely pihenteti az elmét, és regenerálja a szervezetet.

Jó tesznek

Lefekvéskor cukrozott tej, malátás ital, kamillatea vagy más forró mézes innivaló
keményítőben gazdag étel vacsorára, például tészta, rizs, burgonya

Korlátozottan fogyasztható

kávé, tea, kóla

Ártanak

késő este elfogyasztott zsíros, fűszeres, nehéz ételek

A legtöbben nemigen törődnek azzal, ha időnként rosszul alszanak, ám ha ez az állapot állandósul, sokan aggódni kezdenek, vajon a kialvatlanság nem káros-e az egészségükre. Könnyen ördögi körbe keveredik az, aki álmatlansága miatt szorong, hiszen így még nehezebben alszik el.
A kutatók ma sem tudják pontosan, mitől alszik el az ember, de már találtak az agyban bizonyos alvásközpontokat, amelyekről úgy vélik, hogy egyfajta belső óraként felelősek az alvás és az ébrenlét időzítéséért. A szervezetben képződő természetes vegyületek egy része segíti az alvást, s ezt az étrend is befolyásolja. A vacsora után elfogyasztott nagy adag kávé, tea vagy kóla koffeint juttat az agyba, gátolva ezzel az elalvást. Vannak azonban olyanok, akik a sok kávéivás hatására érzéketlenné válnak a koffeinre, s így kávézás után is könnyen elalszanak.

Az álmatlanság okai

 A szorongás, a depresszió és a stressz számos tünete közül az egyik az álmatlanság. Ezen a szorongás okának megszüntetése mellett a megfelelő táplálkozás is segíthet. Az elhízás is okozhat alvászavart, mert megnehezíti a légzést, növeli az időszakos horkolás valószínűségét, amely akár 90 másodperces alvás közbeni légzéskimaradáshoz vezethet. A fogyás gyakran véget vet ennek az egészségromboló állapotnak.
Egy másik, az alvást zavaró állapot a láb kényszeres mozgatása. Az időnként jelentkező akaratlan lábmozgások ágyban fekvéskor gyakoribbá válnak. Jó néhány természetgyógyász a vashiányban látja ennek okát, s ellenszerként vasban gazdag élelmiszerek fogyasztását javasolja, amilyenek a hüvelyesek, az aszalt sárgabarack, a sötétzöld levélzöldségek és a kemény héjú gyümölcsök, különösen a mandula.

Alvás előtti eledelek

Soha ne feküdjünk le se éhesen, se túlterhelt gyomorral. Az éhség mardossa a gyomrot, a túl sok ennivaló pedig azért zavarja az álmot, mert gyomorrontást, gyomorégést, szélszorulást okoz. A nehéz fűszeres ételek is előidézik ezeket a tüneteket.

Tej

A lefekvés előtt fogyasztott cukros tej segíti az alvást. Tejivás hatására az agysejtek a vérből több, a tejfehérjék lebontása során képződő triptofánt - egy esszenciális aminosavat - tudnak felszívni. Az agy a fölvett triptofán egy részét nyugtató hatású ingerületátvivő anyaggá, szerotoninná alakítja át.

Keményítőtartalmú élelmiszerek

A keményítőben gazdag táplálék nemcsak a fizikai állóképességet javítja, hanem az agyat is nyugtatja. Mivel a keményítő lassan, de tartósan emeli a vércukorszintet, az agysejtek folyamatosan több energiához juthatnak. A másik lehetséges magyarázat az, hogy a keményítő is fokozza a szerotonin termelődését.

Méz

Enyhe nyugtató hatását régóta ismerik. Kavarjunk el egy kanál mézet meleg tejben vagy kamillateában.

Herbateák

Számos gyógyteáról állítják, hogy nyugodtabbá teszi az alvást. Ilyen a kamilla-, a hársfa- és a macskagyökértea.

Tanácsok álmatlanság ellen

Az aggodalmakat és problémákat rekesszük ki a hálószobából. Ne gondoljunk se a kifizetetlen számlákra, se a másnapi feladatokra.
Az elalvást megelőző egy-két órában lazítsunk, tereljük el gondolatainkat a napi gondokról. Vegyünk meleg fürdőt, hallgassunk zenét vagy olvassunk.
Jegyezzük fel egy papírra problémáinkat, amelyek elalvás előtt nem hagynak minket nyugodni, hogy máskor gondolhassunk végig azokat. A papírt ne tegyük az ágy mellé.
Az ágyban a szó valóságos értelmében pihenjünk. Gondoljunk valami kellemes dologra, például arra, hogy tengerparton napozunk. Próbáljuk meg ellazítani minden izmunkat - a homloktól és az állkapocstól a lábfejig.
Keljünk fel idejében.
Ne szunyókáljunk napközben.
Elalvás előtt ne cigarettázzunk és ne igyunk sok alkoholt vagy más, élénkítő hatású italt (teát, kávét).
A lefekvés előtti 3 órában ne együnk zsíros vagy nehéz ételt.
Alvás előtt ne serkentsük agyunkat bonyolult keresztrejtvénnyel vagy élénk beszélgetéssel.
Ne tornázzunk késő este, mert a tornagyakorlatok élénkítenek.
ne nézegessük állandóan az éjjeliszekrényen álló órát.
Ne forgolódjunk órákon át az ágyban. Inkább keljünk fel, és csináljunk valami hasznosat, de pihentetőt kb. 20 percig, amíg újra fáradtnak nem érezzük magunkat. az elalvást elősegítheti, ha bekapunk például egy darabka kenyeret.

Kell-e nyolc óra alvás?

Gyakran hangoztatják, hogy a felnőtteknek naponta legalább nyolc óra alvásra van szükségük, e téren azonban elég nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Az alvásigény nemcsak az egyes életciklusokban más, hanem szinte napról napra változik. Ahogy öregszünk, úgy csökken az alvásigényünk, egyre nehezebben alszunk el, és egyre többször ébredünk fel az éjszaka folyamán. Aki nyolc óra alvás ellenére fáradt, feküdjön le korábban tíz napon át, s figyelje meg, frissebbnek érzi-e magát. Lehet, hogy egy kicsivel több alvással visszanyerheti vitalitását.