2019. január 30., szerda

Avokádó

Avokádó

Előnyei

értékes E-vitamin-forrás
jó káliumforrás
gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban

Hátránya

energiatartalma nagy

Az érett avokádó legalább olyan egészséges, mint amilyen finom. Értékes E-vitamin és jó káliumforrás, de hasznosítható mennyiségben található benne B₆- és C-vitamin, riboflavin és mangán is. A C- és E-vitamin - lévén antioxidáns - semlegesíti az ártalmas szabad gyököket, amelyek a rák kialakulásában is szerepet játszhatnak. A kálium szabályozza a vérnyomást, s szükség van rá a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
A B₆-vitamin elégtelen mennyiségét összefüggésbe hozzák a terhesség során jelentkező reggeli betegséggel.
Az olívaolajhoz hasonlóan az avokádóban is sok az egyszeresen telítetlen zsírsav. E zsírsavaknak szerepük lehet a vér koleszterinszintjének csökkenésében. A súlyuk miatt aggódóknak azonban vigyázniuk kell ezzel a gyümölccsel, mert egyetlen szem avókádó energiatartalma akár 400 kcal is lehet.

Kevesen tudják

Minden gyümölcs közül az avokádónak a legnagyobb a fehérjetartalma, egyes kaliforniai fajtáknál azonban az energia több mint 80%-a a gyümölcsben levő zsírsavakból származik.
Bár a spanyolok már 1519-ben említik az avokádót, sokáig ízetlennek tartották, és nem fogyasztották. Népszerűvé Amerikában csak a 20. században vált.
Az avokádó kerek vagy körte alakú, tyúktojás méretű, de akár 20 cm hosszú is lehet. Színe is változatos: lehet sötétzöld, bíborvörös, barnáslila, sárga, de szinte fekete is.
A legtöbb gyümölccsel ellentétben az avokádó akkor kezd érni, amikor leszedik a fáról. A még nem egészen érett gyümölcsöt ajánlatos szobahőmérsékleten érlelni néhány napig.

Autizmus

Autizmus

Jót tesznek

kiegyensúlyozott étrend, benne gyümölcs, zöldség, szárnyas, hal, hüvelyes, dió, mogyoró

Az autizmus eléggé rejtélyes betegség, amely az egész életet végigkíséri. Kialakulásának hátterében feltehetően agykárosodás áll, nem pedig érzelmi trauma. Ennek a viszonylag gyakori, minden 2500. gyermeknél jelentkező betegségnek a tünetei az első három életév során jelennek meg. Jellegzetessége, hogy a gyermek, akinek természetes kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége károsodott, általában saját elszigetelt világába vonul vissza. A normális beszéd általában nem alakul ki, vagy a már elsajátított beszédkészség elvész.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a táplálkozásnak számottevő szerepe lenne az autizmus kialakulásában vagy kezelésében. Igaz ugyan, hogy némelyik autista gyermek és felnőtt táplálkozása elég szeszélyes, étrendje rendellenes, de a felmérések szerint az autisták legnagyobb része nem alultáplált.
Bár az autista gyermekek többségének viselkedésére a táplálkozás nincs különösebb hatással, a szülők olykor azt tapasztalják, hogy bizonyos ételek vagy italok rontják állapotukat. A normális étrend számos olyan anyagot tartalmaz, amely befolyásolja az idegsejtek anyagcseréjét, működését. A teában, kávéban, kólában található koffein például általában ingerlékenyebbé és nyugtalanabbá teszi a gyerekeket.
Ha azt látjuk, hogy egy bizonyos élelmiszer felborítja a gyermek lelki egyensúlyát, vezessünk naplót étrendjéről. Külföldi tapasztalatok szerint a szülők gyakran okolják az almát, a narancsot és a paradicsomot bizonyos viselkedési problémákért. Jegyezzük fel, evett-e a gyanús ételből, majd iktassuk ki étrendjéből, s az összetevők listája alapján ellenőrizzük, nem tartalmazzák-e azt más élelmiszer-ipari termékek is. Ha egy hónap után a módosított étrend nem hoz észrevehető változást, akkor az illető élelmiszert újra adhatjuk a gyermeknek. Ne feledjük azonban, hogy bizonyos ételek fogyasztásának korlátozása is súlyosbíthatja a betegséget.
Az autista gyermekek táplálkozásával kapcsolatos legfontosabb alapelv az, hogy étrendjüket minél változatosabb élelmiszerek kiegyensúlyozott választéka alkossa.

Táplálkozási kísérletek

Az utóbbi időben végzett vitaminterápiás kísérletek tanúsága szerint bizonyos vitaminok (különösen a B₆-vitamin) többletbevitele sok esetben jótékony hatással lehet a viselkedésre. Komolyabb vitaminterápiát azonban csak orvosi ellenőrzés mellett és lehetőleg előzetes klinikai kivizsgálás után kezdjünk.


2019. január 28., hétfő

Asztma

Asztma

Jót tesznek

B-vitaminban gazdag élelmiszerek, például levélzöldségek és hüvelyesek
magnéziumtartalmú élelmiszerek, így napraforgómag és szárított füge

Ártanak

az asztmás rohamot kiváltó adalékokat tartalmazó élelmiszerek (az egyéni érzékenységtől függően). Ilyen adalékok lehetnek a benzoátok (E210-219), a szulfitok (E220-228) és a gallátok (E310-312)
bor és sör
élesztővel vagy nemespenésszel készült élelmiszerek (pl. kenyér, márványsajt) 
bizonyos színezékek (E102, E104, E110) tartalmazó ételek és italok
tehéntej, gabonafélék, tojás, hal és kemény héjú gyümölcsök (különösen a földimogyoró)

Kevesen tudják

Napjainkban világszerte 200 millió embert sújt az asztma. Hazánkban kb. 60 ezer a nyilvántartott asztmáso száma. Egyes becslések szerint minden huszadik iskolás gyermek asztmás.
Két hosszú távú ausztráliai vizsgálat szerint, melyek eredményét 1994-ben tették közé, az asztmás gyerekek kétharmada felnőttkorára kinövi betegségét - különösen azok, akiknek a tünetei enyhébbek.
Az asztma ötször gyakoribb a nyugati világban, mint a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fő okok között említi a háziporatkákat, amelyek a meleg és száraz levegőjű lakásokban találják meg legkedvezőbb életfeltételeiket, valamint a kipufogógázokat, különösen a dízelüzemanyagok levegőbe kerülő maradványaiban koncentrálódó s belélegezve a tüdőben mélyen megülepedő, a hörgőcskék érzékeny belső felületét folyamatosan irritáló pm10-et.
A legújabb vizsgálatok szerint a (pl. margarinokban megtalálható) többszörösen telítetlen zsírsavak túlzott fogyasztása egyeseknél asztmára hajlamosító tényező lehet.

Az asztma idült, rohamokban jelentkező, olykor súlyos formát öltő légúti betegség. Magyarországon évente több mint 300 ember hal meg asztmás rohamban. Gyermekek körében az utóbbi években  az asztmának nem volt áldozata. Kóreredete alapján egyes szakemberek két csoportját különböztetik meg: a külső és a belső tényezők által kiváltott asztmát.
Az esetek túlnyomó többsége az előbbibe tartozik. Az asztmának ez a formája többnyire más allergiás bajokra (ekcémára, szénanáthára) való hajlammal együtt öröklődik, s első jelei gyermekkorban mutatkoznak. A tüneteknek számos kiváltó okuk lehet, így a környezetszennyezés, a virágpor, a háziporatka és az állati szőr. A dohányfüst is előidézhet asztmás rohamot. Ételallergia ugyancsak kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rohamokat, különösen ekcémás gyerekeknél. A rohamok súlyosságát más tényezők, köztük a szorongás, a testi megerőltetés, a fertőzések fokozzák.
A belső eredetű asztma általában felnőttkorban alakul ki. Ezt nem külső tényezők okozzák, de a rohamok kiváltásában ezek is szerepet játszhatnak. Ma már sok szakorvosnak az a véleménye, hogy a két típus között alig van különbség, s hogy voltaképp minden asztma külső eredetű.
Az asztmás rohamot a hörgőfal nyálkahártyájának duzzadása váltja ki. A roham többnyire csak néhány percig, vagy egy-két óráig tart, de néha napokig is fennáll, s nehéz, gyakran sípoló légzéssel, görcsös köhögéssel, továbbá a mellkasban fellépő szorító érzéssel jár.

Lehetséges kiváltó okok

Mivel az allergia egyénenként más és más, lehetetlen általános érvényű listát összeállítani az e tekintetben jó és rossz élelmiszerekből. Aki azt gyanítja, hogy asztmás rohamait ételek váltják ki, vezessen feljegyzést a táplálékokról, amiket fogyaszt, s forduljon szakorvoshoz.
Az asztmát előidéző néhány leggyakoribb élelmiszert azért számba lehet venni. Ezek közé tartozik a tehéntej, a búza és más gabonafélék, az élesztő valamint a penésszel érő sajtok (pl. márványsajt). A legveszélyesebb, pillanatok alatt kialakuló rohamokat elsősorban az olajos magvak (különösen a földimogyoró), a halak és a tojás váltják ki.
Bizonyos élelmiszer-adalékok szintén előidézhetnek asztmás rohamokat. Az Egyesült Államokban néhány asztmás beteg halálát azoknak a szulfitoknak a számlájára írták, amelyeket korábban nyers gyümölcsök és zöldségek tartósítására széles körben használtak. Alkalmazásukat Amerikában 1986-ban betiltották.
Az Európai Unió országaiban a szulfitok friss termékekhez nem használhatók, de más termékekhez, köztük hamburgerhez való hússzeletek, egyes kolbászfélék, aszalt gyümölcsök, lekvár, ecet, feldolgozott és fagyasztott zöldségek, valamint egyes rák- és kagylóételek tartósítására kis mennyiségben igen. A szulfitok jelenlétét az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni; problémát csak az okozhat, ha nincs csomagolás, amiről a fogyasztó leolvashatná az adatokat (pl. étteremben, piacon, friss áruknál).
Szulfitokat borok és sörök tartósítására is használnak. Ezek a termékek veszélyt jelenthetne azokra az asztmásokra, akik például belélegzik a bor illatát. Egyes borféleségekben - valószínűleg az erjesztő baktériumok hatására - hisztamin is keletkezik, s ez is asztmás rohamot válthat ki az arra érzékenyeknél.
Az üdítőitaloktól a diétás lekvárokon és a rágógumikon át a kaviárig a legkülönfélébb élelmiszerekben használt benzoátok szintén előidézhetnek asztmás rohamot. Néhány kevésbé gyakori antioxidáns is veszélyt jelenthet, köztük a gallátok (E310-312), valamint a butil-hidroxi-anizol (BHA vagy E320) és butil-hidroxi-toluol (BHT vagy E321), amelyek bizonyos fajta zsírokban és olajokban, továbbá némelyik zabpehelykészítményben fordulnak elő.
Arra érzékenyeknél a tartrazin (E102), a kinolinsárga (E104) és a gelborange (E110) élelmiszer-színezék is kiválthat asztmás rohamot. Az EU előírásai szerint mindezeket az adalékanyagokat fel kell tüntetni a csomagoláson.

Jótékony élelmiszerek

A B-vitaminokat tartalmazó élelmiszerek, például a levélzöldségek és a hüvelyesek javíthatják azok állapotát, akiknél az asztmás rohamok kiváltásában a stressz is szerepet játszik. Egyes adatok szerint az asztmások között kimutatható a niacin, illetve a B₆- és a C-vitamin hiánya is.
Az antioxidánsok a szabad gyökök semlegesítésével javítják a tüdő ellenálló képességét. Antioxidáns az A-vitamin (pl. májban), a béta-karotin (élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. spenót), a C-vitamin (citrusfélékben, paprikában, káposztában), valamint az E vitamin (szójában, olívaolajban). A szabad gyökök a levegő szennyező anyagai vagy más allergének kiváltotta gyulladásos reakció során a szervezetben is állandóan termelődő, a szöveteket károsító vegyületek.
A halakban, zöld színű zöldségfélékben, napraforgómagban és aszalt fügében megtalálható magnézium nyugtatólag hat a légutakra. Az angliai Nottingham egyetemén 1994.ben végzett vizsgálat szerint azok, akiknek a szervezete a normálisnál kevesebb magnéziumot tartalmaz, könnyebben kapnak asztmás rohamot.
Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia, tőkehal) bizonyos védelmet nyújthatnak az asztmával szemben, bőségesen tartalmazzák ugyanis azokat az ómega-3-zsírsavakat, amelyeknek gyulladásgátló hatást tulajdonítanak.
A korszerű gyógyszerek megjelenése előtt az asztmások nemegyszer kávéval igyekeztek csillapítani rohamaikat. A koffein kémiailag hasonlít az egyes légzéssegítő szerek hatóanyagaként használt teofillinhez. Szükség esetén 2 csésze erős fekete 2 órán belül javulást hoz, s hatása akár 6 órán át is megmarad. Kerülniük kell a kávét, teát és a kólát azoknak, akik teofillint szednek, mivel együttes alkalmazásuk mérgezéshez vezethet. Annak a betegnek sem tanácsos sok kávét innia, akiknél az asztmás rohamokat szorongás váltja ki.

2019. január 27., vasárnap

Aszalt szilva

Aszalt szilva

Előnyei

értékes káliumforrás
megfelelő rost- és vasforrás
B₆-vitamin található benne

Hátrányai

energiatartalma nagy
szélszorulást okozhat

Sokféle szilvafa termését aszalják. Mint minden szárított gyümölcs, az aszalt szilva is nagyon sok cukrot tartalmaz, ami hasznos energiaforrás. Emellett van benne kálium, vas és B₆-vitamin is.
Mivel az aszalt szilvában sok a élelmi rost, segít a székrekedés leküzdésében. Éjszakára áztassunk be egy csésze aszalt szilvát vízbe, majd a felét reggel, a másik felét este fogyasszuk el. Aki nem szereti az aszalt szilvát, ihat helyette palackozott szilvalevet. A szilvalé élelmi rostban szegényebb, mégis hatásos hashajtó, mert a benne található hidroxifenil-származékok serkentik a vastagbél működését. Az aszalt szilva egyeseknél először szélszorulást okoz, ez a tünet azonban egy hét alatt megszűnik.

2019. január 26., szombat

Árucímke

Árucímke

Szigorú előírások szabályozzák, hogy az élelmiszerekre milyen ábra és felirat kerülhet. A mesterséges adalékanyaggal - és nem gyümölcsdarabokkal - ízesített joghurton például nem lehet gyümölcsöt ábrázoló rajz. Az árucímkén fel kell tüntetni, ha a termék valamilyen kezelésen (pl. sózáson, füstölésen) esett át. Pontosan meg kell adni a termék nevét, tömegét vagy térfogatát, a minőségmegőrzési időt, valamint részletesen fel kell sorolni az összetevőket.

Tömeg és térfogat

A szilárd halmazállapotú anyagok tömegét általában grammban (g), a folyékony vagy félfolyékony anyagok térfogatát literben (l), deciliterben (dl) vagy milliliterben (ml) adják meg. Ezek az adatok például akkor lehetnek hasznosak, ha össze akarjuk vetni a különböző termékek árát.

Minőségmegőrzési idő

A fogyasztható megjelölést olyan áruféleségekre alkalmazzák, amelyek rövid ideig állnak el. Ezeket a címkén feltüntetett időpont után sem árusítani, sem fogyasztani nem szabad, mert ételmérgezést okozhatnak. A minőségét megőrzi kifejezés a hosszabb ideig eltartható termékekre kerül Bár minőségük romlik, néhány héttel a feltüntetett időpont után általában még biztonsággal fogyaszthatók.

Összetétel

A csomagolt árun valamennyi összetevőt fel kell tüntetni, méghozzá a csökkenő mennyiség szerinti sorrendben. Az adalék anyagoknál meg kell jelölni a rendeltetést (pl. tartósítószer, állományjavító, ízfokozó, színezék) és a nevet vagy kódot. Egynémely terméken - például azokon, amelyek csupán egyetlen anyagból állnak - az összetétel felsorolása értelemszerűen hiányozhat.

Tápérték

Sok élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni a tápértékkel kapcsolatos tudnivalókat, például a termék 100 g-jának (10 dkg) energiatartalmát. A vitamin- és ásványianyag-tartalmat csak akkor kell jelölni, ha a termékből 100 g vagy 100 ml (1dl) megfelel az ajánlott napi bevitel legalább 15%-ának (a csomagon az angol Recommended Daily Amount kifejezés rövidítését - RDA - találjuk), illetve ha a terméket egyszeri fogyasztásra szánt adagban vásároljuk (pl. egy szelet csokoládé, egy pohár joghurt).
A jelenlegi nyugati árucímkéken szereplő számok az Európai Közösség 1990-es irányelvein alapulnak. A tápértékkel kapcsolatos adatokat két fő viszonyítási alapjuk van: a ajánlott napi bevitel (RDA), illetve az arányos tápérték (Dietary Reference Value, DRV). Az előbbi általában egy felnőtt férfi napi szükségletét veszi alapul, az utóbbi viszont tekintettel van a korra és a nemre.

A címkén csak akkor szerepelhet, hogy a termék csökkentett energiatartalmú, ha a szokásosnál ténylegesen sokkal kisebb a kalóriaértéke.

Azt, hogy friss tojássárgája felhasználásával készült (pl. majonéz), az összetevők felsorolásakor a pontos mennyiség feltüntetésével kell alátámasztani.

Az összetevők tömegük szerinti sorrendben következnek egymás után. A felsorolás segít a hasonló termékek összevetésében, továbbá annak megítélésében, hogy nem tartalmaz-e olyan alkotórészt, amit el akarunk kerülni.

A megnevezett kódszámmal (E...) jelölt adalékanyagok a funkció megjelölése után következnek, például: állományjavító - szentjánoskenyérmag-liszt vagy színezék - E102 (tartrazin). Az ízesítőszereket is meg kell említeni a címkén, de megnevezésük nem kötelező. 

A tápértékre vonatkozó részben az energiaértéken kívül szerepelhet például a só-, cukor- és élelmirost-tartalom is, de Európa legtöbb országában jelenleg még nem kötelező mindezek részletező feltüntetése.

Pontosan fel kell viszont tüntetni a biztonságos tárolás követelményeit, például: felbontás után hűtve tárolandó, három napig fogyasztható stb. Ezek betartása nagyon fontos, mert különben a termék megromolhat és ételmérgezést okozhat.

Szerepelnie kell a címkén a minőségmegőrzési időnek is, akár a címkére nyomtatva, akár a tubusba préselve.

A nagy e a termék töltő- vagy nettó tömegét jelöli, melytől a tényleges mennyiség csak minimális mértékben térhet el.

Fel kell tüntetni a származási helyet és a gyártó nevét, címét, hogy panasz esetén a fogyasztók tudjanak hova fordulni.


2019. január 25., péntek

Articsóka

Articsóka

Előnyei

a folsav és a kálium megfelelő forrása
segít a koleszterinszint szabályozásában
javítja a májműködést

Az articsóka forrón vagy hidegen tálalva egyaránt ínycsiklandó csemege, a folsav és a kálium jó forrása.
A növénynek sok természetgyógyász gyógyító erőt tulajdonít. Számos vizsgálat tárgyát képezték már az articsókakivonatok, különösen a cymarin nevü vegyület, amely a növény virágzatának ehető részeiben található. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az articsóka cynarinja, illetve más, azzal rokon vegyületei talán jótékonyan hatnak a koleszterinszint szabályozására, javíthatják a májműködést, és tartós javulást hozhatnak epekőbántalmak esetén.
A németországi Freiburg egyetemén 1979-ben végzett vizsgálat megerősítette, hogy a cynarin csökkentheti a koleszterinszintet, ám erre eddig jóformán ez az egyetlen tudományos bizonyíték. Ennek ellenére számos természetgyógyászati és gyógynövényszaküzlet árusít cynarinkivonatot, amelynek állítólag egész sor jótékony hatása van, például javítja a renyhe májműködést. 

Bogáncs rokona

A keleti mediterrán eredetű articsóka virágzatának húsos alapi része és levélnyelve fogyasztható.

2019. január 24., csütörtök

Aranyér

Aranyér

Jót tesznek

alma, körte, zab, zöldfőzelékek, a bennük levő oldható rostok miatt
Graham-kenyér és barna rizs, oldhatatlan rosttartalmuk miatt
víz

Korlátozottan fogyaszthatók

finomított szénhidrátok

Ártanak

paprikás, csípős, fűszeres ételek

A aranyér a végbélnyílás területén kialakult fájdalmas, viszketést okozó visszértágulat, melynek leggyakoribb oka a hosszan tartó székrekedés vagy az, hogy az alsó testfélben a vér szabad áramlása - például a sok ülés következtében - akadályozott. Kialakulásában és súlyosbodásában az elhízás is szerepet játszhat.
A székrekedéssel járó nehéz, erőltetett székletürítés leggyakoribb oka a túl sok finomított - rostanyagot alig tartalmazó - táplálék fogyasztása és az elégtelen folyadékfelvétel.
A baj a terhesség időszakában különösen gyakori.

Segítenek a rostok

Az aranyér enyhe esetei többnyire elmulaszthatók oldható rostanyagokat bőségesen tartalmazó élelmiszerek (pl. zab, gyümölcs, zöldség), valamint oldhatatlan rostokban gazdag táplálékok - elsősorban teljes kiőrlésű lisztből készült (Graham-) kenyér és barna rizs - fogyasztásával. A hatékony kúrához naponta legalább 2 liter folyadékot is meg kell inni.
Annál, aki eleve ilyen étrenden él, kisebb az aranyeres csomók kialakulásának veszélye. A zabban levő oldható rostanyag különösen hatásos a székrekedés ellen, mert lágyabbá teszi a székletet. A paprikás, csípős, fűszeres ételeket az érintetteknek tanácsos kerülniük, mert azok súlyosbítják az állapotot, és fokozzák az amúgy is nehéz székletürítés kínjait.
Makacs esetekben az aranyér kivérezhet, s ha ez hosszabb időn át ismétlődik, vashiányhoz, majd vérszegénységhez vezethet. Jó vasforrás a máj (terhesség idején azonban kerülendő), a hüvelyesek, a kemény héjú gyümölcsök és a sötétzöld levélzöldségek. A C-vitamint tartalmazó táplálékok, például a friss gyümölcsök elősegítik a vas felszívódását.
Véres széklet, illetve szűnni nem akaró végbéltáji vérzés esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, ezek a jelek ugyanis vastagbélrákra is utalhatnak. Az aranyér súlyosabb esetekben műtéttel gyógyítható, de ha a székrekedés továbbra is fennáll, a betegség kiújulhat.

Anyagcsere-betegségek

Anyagcsere-betegségek

Több mint háromezerféle veleszületett anyagcsere-betegséget tartanak nyilván, többségük azonban szerencsére igen ritka. Ha ezeket az öröklött betegségeket nem ismerik fel és nem kezelik késedelem nélkül, akkor igen súlyos szervi és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak.
Magyarországon 18 ezer újszülött közül egy jön világra fenilketonuriával, az egyik leggyakoribb öröklött anyagcsereavarral. Az ennek kimutatására szolgáló szűrővizsgálatot a csecsemő életének 5. napja előtt végzik.
Ha ez a teszt pozitív, akkor más vizsgálatokat is elvégeznek. Mint a legtöbb öröklött betegségnél, a fenilketonuriánál is csökkenthetők az ártalmas hatások, bár a betegség oka megmarad. A fenilketonuriát immár húsz esztendeje eredményesen kezelik. Kezelés hiányában súlyos szellemi fogyatékosságot, görcsrohamokat, végtagremegést, csökkent bőr és hajpigmentképződést idézhet elő.
A kezelés része a szigorú diéta: korlátozni kell a fenilalanin nevű aminosav felvételét, amely sok fehérjetartalmú élelmiszerben és az aspartam nevű mesterséges édesítőszerben is megtalálható. Mivel a fenilalanin az anyatej és a tehéntej fehérjéiben is jelen van, a beteg csecsemőknek külön e célra készített tápszert adnak.
A további - rendkívűl ritka - anyagcsere-betegségek közül a legismertebb a következők:

Refsum-kór

A halban és tejtermékekben jelen levő fitánsav felszívódásáért felelős enzim hiánya okozza. 4 és 20 év között jelentkezhet, a legkülönbözőbb tünetek (csont- és bőrelváltozások, szempanaszok, ügyetlen, koordinálatlan mozgás) kíséretében. Kezelése szigorú, fitánsavban szegény diétából, valamint időszakonkénti plazmaferézisből áll, amivel kiszűrik a vérből a fitánsavat.

Jávorfaszirup-betegség

Egyes aminosavak a lebontásukban jelentkező öröklött zavar következtében a vizelettel ürülnek, melynek emiatt édeskés, jávorszirupra emlékeztető szaga lesz. Az életben maradó gyermekek többnyire agykárosodást szenvednek; zselatinon, vajon, margarinon, cukron és gyümölcsön alapuló, gluténmentes étrendet kell követniük.

Galaktozémia

A tejcukrot (laktózt) és annak egyik összetevőjét, a galaktózt bontó enzim hiánya miatt kialakuló betegség szürkehályoghoz, májzsugorodáshoz, testi és szellemi fogyatékossághoz vezethet. A gyermek számára a tejet speciálisan kezelni kell, s csak az ilyen tej használható fel ételeinek és italainak készítéséhez.

2019. január 23., szerda

Antioxidánsok

Antioxidánsok

Antioxidánsok nélkül hónapokon belül fertőzések és rosszindulatú daganatok egész sorának eshetnénk áldozatául. A szervezet maga is előállít antioxidáns vegyületeket, de az immunrendszer erősítéséhez szükséges többlethez megfelelő táplálkozással juthatunk hozzá. Az ételekkel fölvett antioxidánsok fontosságáról élénk vita folyik. Szükségességüket - különösen a kiegészítőket - sokszor eltúlozták, de az újabb kutatások szerint a rák bizonyos fajtái és a szívbetegségek ellen valóban védelmet nyújthatnak, s talán a korai öregedést is gátolják.
Az antioxidánsok az anyagcsere, illetve a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigarettafüst hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. Ha nem teszünk semmit ellenük, ezek az instabil vegyületek megteremthetik a szívbetegség és a rák kialakulásának előfeltételeit.
A felszaporodott szabad gyökök semlegesítéséhez a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége, mint amennyit maga termel, különösen betegség vagy erős légszennyezettség esetén. A szervezet védelméről gondoskodó antioxidánsok szerencsére sokféle élelmiszerben megtalálhatók.
Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga, a béta-karotin semlegesíti a szabad gyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén (forrásai: rák, kagyló, avokádó), réz (dió, mogyoró, magvak, rák, kagyló) vagy cink (rák, kagyló) kell. A citrusfélékben, a szőlőben és a zöldségfélékben megtalálható bioflavonoidok szintén antioxidáns hatásúak. A margarinokhoz és olajokhoz mesterséges antioxidánsokat adnak, hogy ne avasodjanak meg és megtartsák természetes színűket.

A betegség megelőzése

Az antioxidánsok betegségmegelőző szerepe még nem teljesen tisztázott. Feltételezik, hogy a szabad gyökök indítják el azt a folyamatot, melynek során a verőerek falában koleszterin rakódik le, ami végül szívbetegséghez vagy szélütéshez vezet. Az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok kellően nagy mennyiségben nemcsak ezt a veszélyes folyamatot gátolhatják meg, hanem a sejtek genetikai információt hordozó DNS-molekuláinak rosszindulatú daganathoz vezető károsodását is.
Az egyes antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok táplálékkiegészítőkként való szedésével csínján kell bánni. A szükséges mennyiségű antioxidánst a legjobb sok friss gyümölccsel és zöldséggel bejuttatni a szervezetbe. C-vitamin a citrusfélékben, béta-karotin az élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben található. A dióban, mogyoróban, avokádóban és ásványi olajokban levő E-vitamin is segít megelőzni a betegségeket.

Anorexia nervosa

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosa elsősorban tizenéves lányokat és fiatal nőket érint, de minden tizedik beteg fiút vagy fiatalembert. Ez összetett pszichiátriai betegség abban nyilvánul meg, hogy a beteg szinte rögeszmésen irtózik az evéstől, aminek hátterében gyakran kisebbségi komplexus áll. Az anorexiás beteg azáltal igyekszik felülkerekedni mindennapi életének nehézségein, hogy folyamatosan megfosztja magát az ételektől - s ez egészen az éhezésig fajulhat.
Az anorexia korai tünetei (beteges aggodalom a testsúly miatt, egyre okozódó válogatósság, megszállott tornázás) gyakran már azelőtt megjelennek, hogy a betegség elismerhető formát öltene. A serdülőkorban különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend, amelynek sok fehérjét, gyümölcsöt, zöldséget és keményítőben gazdag élelmiszert (burgonyát, kenyeret) viszont kevés finomított keményítőt, cukrot és zsírt kell tartalmaznia. Nem jó, ha snackek helyettesítik a főétkezéseket.
Az anorexiások azt képzelik, hogy az a szép, aki nádszálvékony, s hogy ők maguk túlsúlyosak, holott a valóságban gyakran kórosan alultápláltak. Ha esznek, hányással vagy hashajtókkal szabadulnak meg kisebbrendűségi komplexusuk képzelt okától.
Ahogy az anorexiás beteg egyre inkább a fogyókúra gondolatának rabja lesz, egyre kevesebb vitamint és ásványi anyagot vesz magához. A cinkhiány különösen veszélyes, mert tovább rontja az étvágyat és az ízérzékelést, s végül kialakul az éhezési spirál. A kezelés rendszerint gondos táplálásból és pszichoterápiából, illetve tanácsadásból áll, s a betegek többsége kórházi ápolásra szorul. Az anorexiásokban újra ki kell alakítani az éhség csillapítására irányuló normális reakciót, amely az egészségesek számára magától értetődő. Ez kényes, de hasznos folyamat, mindamellett időigényes is, mivel a normális táplálkozás csak lassan áll vissza. Gyakran megnehezíti a kezelést az anorexiás beteg ellenállása; ilyenkor másféle terápiás megközelítésre lehet szükség.
Bár az anorexiás betegnek elsősorban tápláló ételeket kell fogyasztania, minden ennivaló jobb a semminél. Hamburgerből, chipsből, csokoládéból, fagylaltból ugyan nem lehet kiegyensúlyozott étrendet kialakítani, energiát azonban ezek is bőségesen szolgáltatnak.

2019. január 22., kedd

Alvás és táplálkozás

Alvás és táplálkozás

Stresszel teli világunkban a hétköznapi gondok ellenszere az alvás. A táplálkozás is fontos szerepet játszhat a nyugodt éjszakai alvásban, mely pihenteti az elmét, és regenerálja a szervezetet.

Jó tesznek

Lefekvéskor cukrozott tej, malátás ital, kamillatea vagy más forró mézes innivaló
keményítőben gazdag étel vacsorára, például tészta, rizs, burgonya

Korlátozottan fogyasztható

kávé, tea, kóla

Ártanak

késő este elfogyasztott zsíros, fűszeres, nehéz ételek

A legtöbben nemigen törődnek azzal, ha időnként rosszul alszanak, ám ha ez az állapot állandósul, sokan aggódni kezdenek, vajon a kialvatlanság nem káros-e az egészségükre. Könnyen ördögi körbe keveredik az, aki álmatlansága miatt szorong, hiszen így még nehezebben alszik el.
A kutatók ma sem tudják pontosan, mitől alszik el az ember, de már találtak az agyban bizonyos alvásközpontokat, amelyekről úgy vélik, hogy egyfajta belső óraként felelősek az alvás és az ébrenlét időzítéséért. A szervezetben képződő természetes vegyületek egy része segíti az alvást, s ezt az étrend is befolyásolja. A vacsora után elfogyasztott nagy adag kávé, tea vagy kóla koffeint juttat az agyba, gátolva ezzel az elalvást. Vannak azonban olyanok, akik a sok kávéivás hatására érzéketlenné válnak a koffeinre, s így kávézás után is könnyen elalszanak.

Az álmatlanság okai

 A szorongás, a depresszió és a stressz számos tünete közül az egyik az álmatlanság. Ezen a szorongás okának megszüntetése mellett a megfelelő táplálkozás is segíthet. Az elhízás is okozhat alvászavart, mert megnehezíti a légzést, növeli az időszakos horkolás valószínűségét, amely akár 90 másodperces alvás közbeni légzéskimaradáshoz vezethet. A fogyás gyakran véget vet ennek az egészségromboló állapotnak.
Egy másik, az alvást zavaró állapot a láb kényszeres mozgatása. Az időnként jelentkező akaratlan lábmozgások ágyban fekvéskor gyakoribbá válnak. Jó néhány természetgyógyász a vashiányban látja ennek okát, s ellenszerként vasban gazdag élelmiszerek fogyasztását javasolja, amilyenek a hüvelyesek, az aszalt sárgabarack, a sötétzöld levélzöldségek és a kemény héjú gyümölcsök, különösen a mandula.

Alvás előtti eledelek

Soha ne feküdjünk le se éhesen, se túlterhelt gyomorral. Az éhség mardossa a gyomrot, a túl sok ennivaló pedig azért zavarja az álmot, mert gyomorrontást, gyomorégést, szélszorulást okoz. A nehéz fűszeres ételek is előidézik ezeket a tüneteket.

Tej

A lefekvés előtt fogyasztott cukros tej segíti az alvást. Tejivás hatására az agysejtek a vérből több, a tejfehérjék lebontása során képződő triptofánt - egy esszenciális aminosavat - tudnak felszívni. Az agy a fölvett triptofán egy részét nyugtató hatású ingerületátvivő anyaggá, szerotoninná alakítja át.

Keményítőtartalmú élelmiszerek

A keményítőben gazdag táplálék nemcsak a fizikai állóképességet javítja, hanem az agyat is nyugtatja. Mivel a keményítő lassan, de tartósan emeli a vércukorszintet, az agysejtek folyamatosan több energiához juthatnak. A másik lehetséges magyarázat az, hogy a keményítő is fokozza a szerotonin termelődését.

Méz

Enyhe nyugtató hatását régóta ismerik. Kavarjunk el egy kanál mézet meleg tejben vagy kamillateában.

Herbateák

Számos gyógyteáról állítják, hogy nyugodtabbá teszi az alvást. Ilyen a kamilla-, a hársfa- és a macskagyökértea.

Tanácsok álmatlanság ellen

Az aggodalmakat és problémákat rekesszük ki a hálószobából. Ne gondoljunk se a kifizetetlen számlákra, se a másnapi feladatokra.
Az elalvást megelőző egy-két órában lazítsunk, tereljük el gondolatainkat a napi gondokról. Vegyünk meleg fürdőt, hallgassunk zenét vagy olvassunk.
Jegyezzük fel egy papírra problémáinkat, amelyek elalvás előtt nem hagynak minket nyugodni, hogy máskor gondolhassunk végig azokat. A papírt ne tegyük az ágy mellé.
Az ágyban a szó valóságos értelmében pihenjünk. Gondoljunk valami kellemes dologra, például arra, hogy tengerparton napozunk. Próbáljuk meg ellazítani minden izmunkat - a homloktól és az állkapocstól a lábfejig.
Keljünk fel idejében.
Ne szunyókáljunk napközben.
Elalvás előtt ne cigarettázzunk és ne igyunk sok alkoholt vagy más, élénkítő hatású italt (teát, kávét).
A lefekvés előtti 3 órában ne együnk zsíros vagy nehéz ételt.
Alvás előtt ne serkentsük agyunkat bonyolult keresztrejtvénnyel vagy élénk beszélgetéssel.
Ne tornázzunk késő este, mert a tornagyakorlatok élénkítenek.
ne nézegessük állandóan az éjjeliszekrényen álló órát.
Ne forgolódjunk órákon át az ágyban. Inkább keljünk fel, és csináljunk valami hasznosat, de pihentetőt kb. 20 percig, amíg újra fáradtnak nem érezzük magunkat. az elalvást elősegítheti, ha bekapunk például egy darabka kenyeret.

Kell-e nyolc óra alvás?

Gyakran hangoztatják, hogy a felnőtteknek naponta legalább nyolc óra alvásra van szükségük, e téren azonban elég nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Az alvásigény nemcsak az egyes életciklusokban más, hanem szinte napról napra változik. Ahogy öregszünk, úgy csökken az alvásigényünk, egyre nehezebben alszunk el, és egyre többször ébredünk fel az éjszaka folyamán. Aki nyolc óra alvás ellenére fáradt, feküdjön le korábban tíz napon át, s figyelje meg, frissebbnek érzi-e magát. Lehet, hogy egy kicsivel több alvással visszanyerheti vitalitását.

2019. január 21., hétfő

Allergia, ételérzékenység

Allergia, ételérzékenység

Az ételek kémiai anyagai, a házi por, a növényi pollenszemcsék és a rovarmérgek a legkülönfélébb reakciókat válthatják ki, az orrfolyástól a migrénen át a hirtelen halálig. Az allergiás reakciók egyre gyakoribbak, de mibenlétüket ma sem értjük teljesen.

Azokat a környezetünkben és ételeinkben levő apró részecskéket, amelyeket a szervezet testidegennek és így kiküszöbölendőnek tekint, antigéneknek nevezzük. Az allergénekkel azaz allergiás reakciót kiváltó antigénekkel szemben viszont csak egyes embereknél lép fel immunreakció: ezek az anyagok önmagukban teljesen ártalmatlanok volnának, ha a szervezet nem reagálna rájuk aránytalanul. Az allergének hatására ellenanyagok vagyis antitestek egész arzenálja kerül az allergiás beteg véráramába és szöveteibe.
Az allergiás reakciók intenzitása változó. A szénanátha rendszerint csak tüsszögéssel és orrfolyással jár, de például a földimogyoróval szembeni allergia hirtelen halált is okozhat. A különféle allergének hasonló tüneteket okozhatnak, s így a szénanáthát például kiválthatja pollen, por, madártoll vagy állati szőr. Ugyanakkor egyazon allergén egyénenként eltérő allergiás reakciót idézhet elő. További félreértésekre ad okot, hogy az allergiát és az ételérzékenységet nagyon sokszor összekeverik.

Allergia vagy ételérzékenység?

Az ételallergia a test szinte minden részét érintheti, s többek között ekcémát, asztmás rohamot, csalánkiütést okozhat. Földimogyoró kiváltotta allergiás reakció esetén például rövid időn belül megdagad a nyelv és a torok, vagy súlyos asztmás roham lép fel. Kivételes esetben már egy kis darab földimogyoró rágcsálása vagy földimogyoró-olajat tartalmazó sütemény fogyasztása is tragikus következményekkel járhat. Az ilyen, úgynevezett anafilaxiás reakciókra hajlamos emberek szervezete egy meghatározott antigénre reagál ennyire szélsőségesen. Az anafilaxiás sokkot, melynek hatékony ellenszere az azonnal beadott adrenalininjekció, megelőzni csakis az ilyen reakciót kiváltó anyagok elkerülésével lehet.
Az ételérzékenység igen nehezen megragadható probléma. Igazi okára sokszor nem is derül fény. Ételérzékenység esetén nem lépnek fel a fenti allergiás tünetek; a panaszok rendszerint a bélcsatornára korlátozódnak pl. hasmenés. A kiváltó tényező olykor könnyen azonosítható. A tejcukor- érzékenységben szenvedők szervezete például nem képes előállítani a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzimet, lisztérzékenység esetén pedig a gabonafélék egyik fehérjéjével, a gluténnel szemben termelődő ellenanyagok károsítják a vékonybél nyálkahártyáját.

Mennyire gyakori az allergia?

Úgy tűnik, egyre több az allergiás beteg. Minden hetedik gyermeknél jelentkeznek 11 éves koráig az asztma, az ekcéma vagy a szénanátha tünetei. A felnőtteknek mintegy 10%-a ekcémás és 20%-a hajlamos a szénanáthára.
Az allergiás tünetek jó részét élelmiszerek is kiválthatják. Egyes szakértők szerint a fejlett országokban tíz emberből három bizonyos mértékig allergiás vagy érzékeny egyes ételekre. A hivatalos becslések azonban rendkívül óvatosak, s csak 2%-ra teszik ezt az arányt. Az allergia bármely életkorban kialakulhat. A kor előrehaladtával az egyes allergénekkel szembeni érzékenység változhat, különösen ha azok a táplálékban vannak jelen. Egyfelől gyerekek és felnőttek egyaránt megszabadulhatnak allergiájuktól, anélkül hogy étrendjükön változtatnának, másfelől viszont az azonosított és az étrendből kiküszöbölt allergén helyébe újabb allergén léphet, mely hasonló vagy újfajta tüneteket okoz. Ha egy bizonyos allergiára gyanakszanak, bőrpróbával, illetve a gyanúba fogott élelmiszernek az étrendből való kizárásával meg lehet állapítani, tényleg az okozza-e a tüneteket. Mindkét módszer egyszerű és viszonylag megbízható. Ha azonban nincs nyom, amin el lehetne indulni, akkor az allergént majdnem ugyanolyan nehéz megtalálni, mint egy tűt a szénakazalban.

A hiperaktív hisztamin

A hisztamin nevű nagy hatású anyagot a bőr, valamint a száj, az orr, a belek és még néhány szerv belső felületét borító nyálkahártyák sejtjei termelik. Egyik feladata a gyomorsavtermelés serkentése étkezés után, de emellett a hajszálereket is tágítja, s ezzel vérbőséget idéz elő a kérdéses területen. Amikor az allergén bejut a szervezetbe, vagy érintkezésbe kerül a bőrrel, több más vegyület mellett nagy mennyiségű hisztamin is felszabadul. Ez a hisztaminrobbanás okozza az allergiás reakció legtöbb tünetét; a szemviszketést, könnyezést, orrfolyást, tüsszögést, sípoló légzést, bőrkiütéseket, hasmenést.
Enyhébb esetben például alma, kemény héjú gyümölcsök vagy paradicsom nyersen történő fogyasztása után csak bizsereg a nyelv vagy a száj. Ilyen allergia elég gyakran jelentkezik azoknál, akiknél a szénanáthát korán virágzó fák, például a nyír pollenje váltja ki.

Az ételérzékenység fő kiváltói és tünetei

Az alábbi leírásban az allergiát vagy ételérzékenységet leggyakrabban kiváltó élelmiszerek szerepelnek veszélyességi sorrendben felülről lefelé. A tej és a gabonafehérje (glutén) a két leggyakoribb bűnös.

Tej

Veszélyes élelmiszerek

Tejtermékek: tej, vaj, tejszín, jégkrém, sajtok és joghurtok.

Tünetek

Székrekedés, hasmenés, felfúvódás; migrén (sajtok). Csecsemőknél felfúvódás, kólika, hurut; később ekcéma léphet fel.

Glutén

Veszélyes élelmiszerek

Liszt, kenyér, sütemények, árpa, rozs, zab, levesporok; minden olyan élelmiszer-ipari termék, amely hidrolizált növényi fehérjét tartalmaz.

Tünetek

Migrén, cöliákia: jellemzője a hasmenés és a fogyás

Tojás

Veszélyes élelmiszerek

Leginkább a tojásfehérje. Tojáshabbal készült sütemények, majonéz, tojáshab, jégkrém, fagylalt, madártej.

Tünetek

Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok. Asztma és ekcéma is felléphet.

Hal

Veszélyes élelmiszerek

Füstölt halak, pl. hering, lazac, makréla, tőkehal. Friss tőkehal, nyelvhal.

Tünetek

Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok. Asztma és ekcéma is felléphet.

Rák, kagyló

Veszélyes élelmiszerek

Homár, languszta, garnéla-rák, tarisznyarák; vénuszkagyló, osztriga, fésűkagyló, kékkagyló.

Tünetek

Elhúzódó gyomorbántalmak, migrén és hányinger.

Dió félék

Veszélyes élelmiszerek

Mogyoró, földimogyoró, dió, kesudió, pekándió. Dióval ízesített kenyér, sütemények, fagylaltok, dió- és mogyoróolaj.

Tünetek

Kiütések, duzzanatok, asztma, ekcéma. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk.

Szója

Szójaszósz, szójaliszt, szójatej, szójatúró, szójaolaj, piskótapor, palacsintapor, levessűrítmények.

Tünetek

Fejfájás, gyomorrontás.

Adalékok

Veszélyes élelmiszerek

Egyes előre csomagolt készételek és italok. Színezékként tartrazint, illetve tartósítószerként benzoesavat tartalmazó élelmiszerek.

Tünetek

Föltehetően hiperaktivitás és egyéb viselkedészavarok.

Gyorsan és lassan kialakuló tünetek

Az allergének bármelyik szervet irritálhatják, elsősorban az orrot, a tüdőt, a bőrt. Ha az allergiás reakció az étel elfogyasztása után pillanatok alatt kifejlődik, az ok rendszerint nyilvánvaló, s ilyenkor többnyire valódi étel allergiáról van szó. Az asztma és az állandósult orrdugulás jellemezte idült nátha bizonyos eseteiben azonban az ételallergén csak órák vagy napok múlva okoz tüneteket. Az illető akár naponta fogyaszthat egy adott ételt anélkül, hogy az enyhe lefolyású allergiás reakciót észrevenné. A tünetek csak azt követően múlnak el teljesen, hogy két-három hétig nem evett az ételből. Ha később újra fogyasztja, az allergia kiújul.

A migrén kiváltói

A migrénben szenvedők sokszor különféle élelmiszereket jelölnek meg rohamaik kiváltó okaként. Leggyakrabban a sajt, a csokoládé, a citrusfélék és a kávé kerül a vádlottak padjára, de emlegetik a szeszes italokat, különösen a vörösbort, a portóit és a sherryt, valamint a húskivonatokat, húsleveskockákat, nitráttartalmú felvágottakat is, és még egy sor más élelmiszert a tejtől a hüvelyesekig.

Nagyfokú fáradékonyság

Az aluszékonyságot ételérzékenység is előidézhet. Az étkezések utáni álmosság természetes jelenség - pihenéskor ugyanis jobb az emésztőrendszer vérellátása -, de vannak emberek, akik szinte állandóan álomkórosak. Náluk gyakran gabonafélékkel - elsősorban búzával - szembeni érzékenység mutatható ki: a búza emésztése során álmosító hatású vegyületek szabadulnak fel az agyban. Ilyenkor a búzatermékek mellőzése javíthat az általános egészségi állapoton, és fokozhatja az aktivitást.

Kívánni veszélyes?

Az ételérzékenységért felelős élelmiszereknek nincs afféle toplistájuk. A tünetek létrejöttében az egyénenként eltérő étrend, az életkor és az érzékenység kiváltotta betegségek mind szerepet játszanak. Többé-kevésbé elfogadható gyakorlati szabály azonban, hogy minél jobban kíván valaki valamilyen ételt, annál valószínűbb, hogy túlérzékennyé válik vele szemben.

Miért okoz problémát egyeseknél a tej?

A világon tízből hét felnőtt laktázhiányos. A laktáz a bél nyálkahártyájában termelődő enzim, amely lebontja a legtöbb tejtermékben megtalálható tejcukrot vagyis a laktózt. A laktáz számottevő mennyiségben csak a szopás időszakában van jelen a csecsemők szervezetében. Az elválasztás után, ha a gyermek nem fogyaszt tejet, eltűnik; hiánya tejcukor-érzékenységhez vezet: az illetőnél a tej hasmenést okoz. Azoknál a felnőtteknél, akik rendszeresen fogyasztanak tejet és tejtermékeket, az enzim megmarad, és náluk a tejcukor nem okoz panaszt.

Csecsemőkori reakciók

Az ételérzékenység általában akkor jelentkezik, amikor a babának már tehéntejet tartalmazó tápszereket kezdenek adni, Európában ugyanis az ételérzékenység leggyakoribb kiváltó oka a tehéntej. Többnyire a tej és a tojás váltja ki a gyerekkori ekcémát is. Némelyik csecsemő igen gyorsan reagál: vigasztalhatatlanul sír, kólikát, hasmenést, ekcémát kap. Másoknál a reakció csak órák múlva - olykor egy egész nappal később következik be. A tünetek az azokat kiváltó táplálék megvonásával rendszerint elmúlnak.
A szoptatott babáknál olykor az anyatej is előidézhet nemkívánatos reakciót, mégpedig azért, mert egészen kis mennyiségben az anya táplálékának bizonyos összetevőit is tartalmazza. Az ilyen esetek azonban ritkák. Az anyatej egyik védő fehérjéjének éppen az a feladata, hogy segítsen a csecsemő szervezetének átállni az újfajta táplálékra, amelyek különben allergiás reakciót váltanak ki.

Kizárásos diéta

A legtöbb orvos ma már elfogadja. hogy olykor ételérzékenység állhat olyan idült betegségek mögött, amilyen az ízületi gyulladás, a Crohn-betegség, az irritábilis bél szindróma és a hiperaktivitás. Ám sok más betegséget is ismerünk, amelyet a tapasztalatok szerint kizárásos diétával hatékonyan lehet kezelni. A módszer lényege, hogy egy bizonyos, gyanúba fogott élelmiszert kiküszöbölnek az étrendből, majd megfigyelik a hatást, s így állapítják meg, hogy a panaszokat az illető táplálék okozta-e. Az eljárás meglehetősen hosszadalmas és fárasztó, s az eredmény sem mindig egyértelmű, de jobb egyelőre nincs.
Mivel egyes ételek kiiktatásával tünetek egész sora enyhülhet, azok a betegek, akik kizárásos diéta elkezdése után jobban lesznek, esetleg kísértést éreznek arra, hogy bővítsék a kiiktatott élelmiszerek körét. Ez azonban veszélyes lehet, mert így felborulhat az étrend egyensúlya. Ezért az egyes élelmiszereknek az étrendből való kiiktatását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal vagy táplálkozási szakemberrel.

A diéta hatásai

Az egyik leggyakoribb emésztési betegség az irritábilis bél szindróma, melynek számos tünete van - erős bélgáztermelés, felfúvódás, rendszertelen bélműködés, ami hol hasmenést, hol székrekedést okoz. Az irritábilis bél szindrómában szenvedők legalább felénél ételérzékenység is fennáll, melynek leggyakoribb kiváltó oka a búza. Egyes közlemények szerint a gyomor- és bélbántalmakkal küszködők fele túlérzékeny a búzára. A gondosan összeállított étrend szinte minden ilyen betegnél javulást hoz.
A diéta tíz, reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteg közül háromnál segít, s a migrénesek egy részénél is kedvező hatású. A kizárásos diétával a Crohn-betegek több mint felénél érhető el javulás. A nehezen kezelhető gyerekek magatartását is kedvezően befolyásolja a megváltozott étrend.

Gyógyszerek hatása

Bizonyos gyógymódok és gyógyszerek egyeseknél ételérzékenységet alakíthatnak ki. A kamaszoknál például a pattanások ellen tartósan adott tetraciklinek emésztési panaszokat okozhatnak, másoknál az antibiotikumok irritábilis bél szindrómát idézhetnek elő. Vannak, akiknél szteroidok vagy fogamzásgátló tabletták szedése vált ki allergiás reakciót.

Hogyan hat a kizárásos diéta?

A szigorú diéták mindig magukban rejtenek bizonyos egészségi kockázatot, ezért fontos élelmiszereket huzamosan kiiktatni az étrendből csak szakember útmutatása és felügyelete mellett szabad.
A tüneteket előidéző élelmiszerek kiválasztása nehéz. Egy étel kiküszöbölése csak ritkán célravezető. Minden gyanúba fogható élelmiszert egyszerre kell kiiktatni, és a diétát legalább két héten keresztül tartani, hogy a javulás megfigyelhető legyen. Az egyes ételek egyenkénti visszavétele a napi étrendbe nem vezet eredményre, ha még nem múlt el minden tünet.
A kizárásos diéta első két hetében kerüljük a tartósított húskészítményeket, szalonnát, kolbászt, szalámit; füstölt halat, rákot, kagylót, osztrigát; citrusféléket; búzát, zabot, árpát, rozst, kukoricát; burgonyát, hagymát; diót, földimogyorót; kukorica- és más növényi olajokat; tejtermékeket, köztük minden sajtot, a legtöbb margarint; tojást. Ugyancsak kerüljük a csapvizet, a teát kivéve a gyógyteákat, a kávét, a szeszes italokat, szörpöket, citrusfélékből készült gyümölcsleveket, az ecetet, az élesztőt, a csokoládét és minden olyan élelmiszert, amelyben mesterséges tartósítószer van.
Két hét eltelte után a következő sorrendben iktassuk be a fenti élelmiszereket: csapvíz, burgonya, tehéntej, élesztő, tea, rozs, vaj, hagyma, tojás, zab, kávé csokoládé, árpa, citrusfélék, kukorica, sajt, fehérbor, rák és kagyló, joghurt, ecet, búza, dió és mogyoró.
Kétnaponta vezessünk be egy-egy újabb élelmiszert, s ha reakciót tapasztalunk, legalább még egy hónapig ne fogyasszuk. A további ételek beiktatásával meg kell várni, hogy elmúljanak a tünetek. Ha feljegyezzük az étrendbe visszavett élelmiszereket, a listából hamar kiderül, melyeket kell kerülnünk. Bár az orvosok nem egyformán ítélik meg a kizárásos diétát, általános tapasztalataik egyezést mutatnak. Kezdetben a páciens gyakran rosszabbul érzi magát, de 6-7 nappal később elmúlnak a tünetek.

Veszélytelen élelmiszerek

Szinte sohasem vált ki túlérzékenységi reakciót a körte, őszibarack, articsóka, fejessaláta, bárányhús, alma, barna rizs, tuscarora-rizs, sárgarépa és hántolt rizs.

2019. január 18., péntek

Alkohol: csak mértékkel!

Alkohol: csak mértékkel!

Az alkoholnak a szervezetre gyakorolt csekélyke jótékony hatása eltörpül azok mellett az egészségi ártalmak mellett, amelyeket már az alkalmankénti poharazgatás is előidézhet.

Előnyei

mértékletes fogyasztása idősebbeknél csökkentheti a szívkoszorúér megbetegedés kockázatát
javítja a közérzetet

Hátrányai

a rossz közérzetet tovább rontja, és agresszív viselkedést válthat ki
terhesség alatt veszélyezteti a magzatot
sok gyógyszerrel nem szabad együtt fogyasztani
másnaposságot okozhat
túlzott fogyasztása elősegíti bizonyos rákbetegségek kialakulását
az állandó alkoholizálás maradandóan kárósítja a májat és a szívet
a mértéktelen ivászatok köszvényt, hasnyálmirigy-betegséget és infarktust idézhetnek elő, idegrendszeri elváltozásokat okoznak

Laikusok körében újra terjed az a nézet, miszerint a szeszes italoknak szerepük lehet a szükséges tápanyagok bevitelében és az egészség megőrzésében, ha mértékkel élünk velük. A mérték megtartása azonban sokaknak meghaladja az erejét. Az ő számukra az alkohol az egészséget súlyosan veszélyeztető, az életet nemritkán évtizedekkel megrövidítő tényező.
A szeszes italok fő aktív összetevője, az etilalkohol vagy etanol a keményítő vagy cukor élesztő hatására bekövetkező erjedésével keletkezik. Az italok alkoholtartalmát fel kell tüntetni a címkén. 12% alkoholtartalom azt jelenti, hogy 1 dl italban 12 g alkohol van. Az alkoholos erjedés során keletkező egyéb anyagok adják a szeszes italok egyedi ízét és aromáját. Az utóbbi vegyületek felelősek a másnaposság sok tünetéért. A vörösbor nem az alkoholtartalma, hanem a benne levő polifenolok miatt vált ki egyeseknél migrént. Persze a borok, sörök és minden más szeszes ital legveszélyesebb, egészségkárosító anyaga maga az alkohol. Azok az állítások, melyek szerint a bioborok sokkal egészségesebbek lennének, megalapozatlanok.
A vörösbornak talán lehet némi jótékony hatása, de nem csökkenti a vér koleszterinszintjét, mint azt sokan hiszik. Az újabb kutatások kimutatták, hogy napi 1-2 pohárnál több vörösbor, olykor még emelheti is a vér koleszterinszintjét, s ezzel fokozhatja az érelmeszesedésre való hajlamot. napi 1 dl vörösbor elfogyasztása viszont egyes adatok szerint növeli a vérben az antioxidánsok mennyiségét, s ezáltal némi védelmet nyújthat az érelmeszesedéssel szemben. A kis mennyiségben fogyasztott vörösbor valamelyest csökkenti a vérrögképződés veszélyét.
Az alkohol elsősorban üres kalóriák forrása, bár egyes szeszes italok bizonyos mikrotápanyagokat is tartalmaznak - különösen a borban és némelyik sörfajtában vannak jelentősebb mennyiségben egyes ásványi anyagok és B-vitaminok. Mivel azonban a sok alkohol teltségérzést okoz, könnyen kiszoríthatja az étrendből a valóban tápláló élelmiszereket. Bár az alkoholnak nagy az energiatartalma, s azt a szervezet könnyen felszabadítja, a legfontosabb tápanyagok és vitaminok a szeszes italokból hiányoznak. Ezért azoknál, akik rendszeresen és sokat isznak, hiánybetegségek léphetnek fel. Az alkoholisták szervezetében sokszor nincs elegendő tiamin, B-vitamin, riboflavin, folsav, niacin, kalcium, magnézium és cink - ámbár sok függ az illető táplálkozásától és az öröklött tényezőktől is. Az ivás előbb-utóbb a májat is megtámadja, s így az többé nem lesz képes tárolni a zsírban oldódó vitaminokat és hatékonyan feldolgozni a fehérjéket. Az alkohol hozzájárul az elhízáshoz; így alakul ki a jellegzetes sörpocak. A sör valójában kevesebb energiát tartalmaz, mint a bor vagy a röviditalok - alig feleannyi energia van benne, mint ugyanannyi borban -, ám nagyobb adagokban fogyasztják. Erős barna sörök energiatartalma kétszerese a legtöbb más sörfajtáénak.
ugyanaz az alkoholfogyasztás több napra elosztva kevésbé terheli meg a májat, mint az alkalmanként legurított jókora adag. Még a mértékkel ivóknak is ajánlatos azonban heti két-három szeszmentes napot beiktatniuk, hogy kitisztulhasson a szervezetük. A ritka, de mértéktelen ivászat köszvényes rohamot és hasnyálmirigy-gyulladást is előidézhet. A mértéktelen alkoholfogyasztás szívritmuszavart, sőt szívizom-elfajulást s így szívelégtelenséget is okozhat.

Fent és lent

Sokan azért isznak, hogy kellemesebb hangulatba kerüljenek, ám a túlzásba vitt alkoholizálás nagyon könnyen nemkívánatos lelkiállapotot idézhet elő. A jókedvből levertséget lesz, a fesztelenség agresszivitássá fajulhat.

Amikor a kevés is sok

A nők szervezete lassabban bontja le az alkoholt, mint a férfiaké. A népcsoportok között is vannak különbségek az alkohollebontás ütemében - a kelet-ázsiaiak például kevésbé bírják a szeszt, mint a kaukázusi típus.
Némelykor már egy korty alkohol is sok. Vezetés előtt, munkagép kezelésekor, bizonyos gyógyszerek szedése során és terhesség alatt egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztani.
Terhesség idején napi 50g alkohol maradandóan kasosíthatja a magzatot, fejlődési rendellenességet okozhat, és magzati alkoholszindrómát idéz elő. A baba szellemileg visszamaradott, és kis súllyal, gyakran beesett arccal vagy szájpadhasadékkal születik. A várandós anyáknak teljes mértékben mellőzniük kell az alkoholt.

Ok és okozat

Az elfogyasztott alkohol rendes körülmények között 15-90 perc alatt szívódik fel. Éhgyomorra gyorsabban szívódik fel és jut el a vérrel a szövetekbe, mint amikor jóllakottan vagy étkezés közben iszunk, mert a gyomorban levő táplálék itatóspapír módjára beissza az alkoholt, s lelassítja felszívódását. Az alkohol 20-30%-os alkoholtartalmú italokból szívódik fel leghamarabb. A töményebb italok irritálják a gyomor nyálkahártyáját, és lassítják a felszívódás ütemét. Mindenfajta alkohol gyorsabban szívódik fel, ha szénsavas itallal fogyasztjuk. A borhoz adott szódavíz is gyorsítja az alkohol felszívódását.
A vérbe jutott alkohol kis része a tüdőn át a levegőbe távozik - ezen alapszik az alkoholszonda. Az alkohol túlnyomó részét a máj bontja le. Az alkoholos májzsugorodás annak az állandó megterhelésnek a következménye, aminek a szerv a hosszú éveken át tartó rendszeres alkoholfogyasztás alatt ki van téve.
Az egészséges máj óránként 10 g alkoholt bont le. Ha valaki megiszik hat korsó sört vagy két üveg bort az kb. 100 g alkohol, még 8 óra alvás után sem ülhet a volánhoz.
Az emberek eltérően reagálnak az alkoholra, de általános tünet, hogy egy-két pohár ital után a szívverés felgyorsul, és megélénkül a gyomornedv-elválasztás. A szellemi működések még zavartalanok, de a gyors döntést igénylő reakciók már nem megfelelők. Ha további alkohol jut a szervezetbe, a koordinációs készség romlik, és csökken számos hormon termelődése, aminek vízvesztés, összefolyó beszéd, ügyetlen mozgás és a fájdalomküszöb csökkenése a következménye. A vízvesztés és a másnaposság egyik legjobb ellenszere, ha lefekvés előtt sok vizet iszunk.
Férfiaknál napi 60, nőknél napi 20 g alkohol rendszeres fogyasztása már elkerülhetetlenül tartós károsodáshoz vezet. Minden ötödik alkoholistánál fellép a májzsugorodás, s nagyjából minden ötödik májzsugorodásban szenvedő beteg májrákban hal meg. Sok alkoholistánál jellegzetes ideg- és elmegyógyászati szövődmények, érzőideg-károsodás, hallucinációk, elmebetegségek lépnek fel.
A rendszeres alkoholfogyasztás növeli a szájüregi, a gége-, a gyomor- és a májrák veszélyét, sőt az emlő- és a vastagbélrák kialakulásához is hozzájárulhat.

Kevesen tudják

Orvosok, akik megkérdezték betegeiket ivási szokásaikról, elmondták, hogy a legtöbben alábecsülik alkoholfogyasztásukat, egyesek akár 50%-kal is.
Másnaposan autót vezetni gyakran ugyanolyan veszélyes, mint ha részegen vezetnénk, mivel a koncentrálóképesség akár 20%-kal is rosszabb lehet a szokásosnál, akkor is, ha a vérben már nincs alkohol.
A sör jellegzetes kesernyés ízét adó komló a kender rokonságába tartozó kúszónövény.
A borókapálinka Hollandiából terjedt el, ahol gyógyszerként használták. Angol neve, a gin is a boróka holland megfelelőjéből származik, amelyet eredetileg a rozspálinkához adtak vizelethajtó tulajdonsága miatt.

Alkoholizmus

Sok alkoholista rosszul táplált. Energiafelvételük túlnyomó részét a szeszes italok fedezik, s lelkiállapotuk miatt gyakran nem fordítanak figyelmet a helyes táplálkozásra. Az alkoholizmus létrejöttében egyes kutatók szerint örökletes tényezők is fontos szerepet játszanak. 
A hosszú időn át túlzásba vitt alkoholizálás sok esetben antiszociális, destruktív magatartást szül. Az alkoholista nem fordít figyelmet szervezetének tápanyagszükségletére. A rossz táplálkozás súlyosbítja az alkohol kiváltotta betegségeket. Az elégtelen B₁₂-vitamin- és tiaminszint súlyosbítja az idegrendszeri károsodást, a súlyos tiaminhiány pedig a koncentrálóképesség, a memória romlását vonja maga után. Az alkoholisták emlékezetkieséseiket kitalált történetekkel igyekeznek ösztönösen elfedni.
A huzamosan túlzásba vitt alkoholfogyasztás miatt megnagyobbodik és elzsírosodik a máj, és az alkoholisták jelentős hányadánál kialakul a májzsugorodás vagyis a cirrózis.
Az alkohol okozta májzsugorodás a májrák és a halálos májelégtelenség leggyakoribb oka. A májelégtelenséget fokozza, ha a alkoholista étrendjében kevés a fehérje, a zsírsav, az A-, C- és E-vitamin, valamint a tiamin és a cink, amelyek az alkohol lebontásához és a zsírnak a májból való eltávolításához kellenek. A húsfélék, a halak és a sovány sajtok jó fehérje- és cinkforrások, a hetenként egyszer fogyasztott csirke-, bárány vagy borjúmáj pedig fedezi az A-vitamin- és tiaminszükségletet, sőt némi C-vitamint is tartalmaz. A növényi olajok, a tojás és a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék az E-vitamin pótlásában segítenek.
Mivel a gyulladásban levő máj nehezen birkózik meg a zsírokkal, a májbetegeknek szénhidrátdús és zsírszegény diétát kell tartaniuk. Májzsugorodás esetén a szervezet nem képes elegendő A-vitamint tárolni, és bizonyos tápanyagokat feldolgozni sem.

A kockázat csökkentése

A kiegyensúlyozott étrend és az alábbi élelmiszerek segítenek megelőzni a májzsugorodást: lencse, zöldbab, eper, sovány vörös hús, kivi, sárgadinnye, narancs, osztriga, Graham kenyér, tojás, tarisznyarák és pisztráng.

A lejtőre kerülés jelei

Ha azért iszunk, hogy önbizalmat nyerjünk vagy megpróbáljuk feledni gondjainkat.
Ha egyre többet kell innunk, hogy ugyanazt a hatást elérjük.
Ha nem jut eszünkbe, mit csinálunk részegen.
Ha titokban járunk rá a borosüvegre.
Ha ivás után vezetünk.
Ha másnaposságaink tüneteit újabb italokkal kezeljük.
Ha az alkohol kedvéért rendszeresen elhagyunk étkezéseket.
Ha szívesebben iszogatunk magunkban.
Ha hangulati kilengéseink feltűnnek otthon és a munkahelyen.
Ha hidegrázással, hallucinációkkal és éjszakai izzadással küszködünk.
Ha a nyomatékos orvosi figyelmeztetés sem segít.

2019. január 16., szerda

Ananász

Ananász

Előnye

megfelelő C-vitamin-forrás

Hátránya

néha allergiás reakciót vált ki

A népi gyógyászat többféle gyógyhatást tulajdonít az édes és lédús ananásznak., nem teljesen indokolatlanul. Tápanyag azonban nincs benne sok. Egy 80 g-os ananászadag a napi C-vitamin-szükséglet negyedét fedezi, de más vitaminokból és ásványi anyagokból nem sokat nyújt.
 Az ananász azért került az érdeklődés középpontjába, mert a friss gyümölcsben van egy fehérjebontó enzim, a bromelain. Hatása olyan erős, hogy az ananászültetvényeken dolgozóknak védőöltözetet kell viselniük, nehogy a bőrük károsodjon. Bromelaint a gyógyászat is használ tabletta formájában; olyan betegeknek adják, akik a fehérjéket nem tudják jól megemészteni.
1957 óta mintegy 400 tanulmány látott napvilágot a bromelain különböző felhasználásairól. A jelek szerint hozzájárulhat a vérrögök oldásához és ezáltal a szívbetegségek kezeléséhez. Kedvező hatású orrmelléküreg-gyulladás és húgyúti fertőzések esetén. Ezenkívül erősítheti az antibiotikumok hatását.
A bromelaint gyulladásgátló szerként is alkalmazzák ízületi gyulladás esetén. Minthogy feltehetően gyorsítja a szövetek regenerálódását, széles körben használatos a zúzódások, vízhólyagok és rándulások gyógyításában.

Az ananász hatóereje

A népi gyógyászat egyes vidékeken már régóta használja a friss ananászt egy sor betegség kezelésére. Torokfájás ellen hagyományos gyógyeljárás az ananászlével való gargarizálás, húsát pedig régóta ajánlják hurut, ízületi panaszok, hörghurut és emésztési zavarok enyhítésére.
A tartósítás csak kismértékben csökkenti az ananász C-vitamin-tartalmát, a bromelaint azonban megsemmisíti. A saját levében és nem valamilyen szirupban eltett ananász alig tartalmaz több energiát, mint a friss gyümölcs: 10 dkg-ja 47 kcal-át a friss ananász 41 kcal-jával szemben.
Szüretelés után az ananász már nem lesz édesebb. Érettségét jelzi, ha méretéhez viszonyítva nehéznek érezzük, levelei élénkzöldek, s édeskés, átható illata van.
Ritka esetekben a friss ananász az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki. Ha ez súlyos, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

2019. január 15., kedd

Alzheimer-kór

Alzheimer-kór

Jót tesznek

burgonya, spenót, belsőségek, szója, levélzöldségek

Korlátozottan fogyaszthatók

egyes savlekötő tabletták
alkohol

Ártanak

savas élelmiszerek (pl. gyümölcsök) alumíniumedényben elkészítve
E541-es élelmiszer adalék

Az Alzheimer-kór más idegrendszeri betegségektől való elkülönítésében a klinikai tünetek megfelelő értékelése mellett a legnagyobb segítséget a komputertomográffal vagy mágneses rezonancia alapján végzett vizsgálatok nyújtják. A Alzheimer-kór fokozatos elbutulási folyamat, melynek során az agysejtek degenerálódnak, és az agy egyre sorvad.
Bár a középkorúakat is megtámadhatja, elsősorban az idősebbek betegsége. Jellemző tünete az egyre súlyosabbá válló zavarodottság, emlékezetkihagyás, apátia és főleg a kezdeti stádiumban a mély depresszió.
 A szellemi képességek kisebb akadozásával - különösen a rövid távú memória romlásával - kezdődő kór hosszabb vagy rövidebb idő alatt olyan súlyos formát ölthet, hogy a beteg a végén már magáról sem tud gondoskodni. Ebben a stádiumban sem családtagjait, sem otthoni környezetét nem ismeri fel, s elfelejti a nemrég történt eseményeket, miközben a távoli múltat élesen fel tudja idézni.

Tanácsok a segítségnyújtáshoz


Annak, aki a beteg felügyeletét és gondozását ellátja, az Alzheimer-kór különösen kegyetlen és nyomasztó betegség. A segítő gyakran nem is igen tehet mást, mint hogy megpróbálja biztosítani a beteg számára a lehető legjobb életkörülményeket és legtáplálóbb étrendet. Mivel a kór étvágytalanságot okoz, és gátolja a mindennapi önfenntartást, az elégtelen táplálkozás miatt hiánybetegségek is felléphetnek. A táplálékhiányos betegek állapota B₁₂-, C-, D- és E-vitamin, béta-karotin és folsav bevitelével javítható. Azt is kimutatták, hogy a Alzheimer-kóros betegek szervezetében a normálisnál kevesebb a cink és a szelén.


A betegek kezelésében némi javulást értek el a Q10-es koenzim adagolásával is. Ezért Célszerű beiktatni az étrendbe olyan élelmiszereket, amelyek gazdagok ebben a vegyületben. Ilyenek a belsőségek, a spenót a lucerna, a burgonya, a jamszgyökér és a szója. A kór előrehaladtával a beteg az evőeszközöket is egyre nehezebben tudja használni. Úgy kell megtervezni az étkezéseit, hogy az ételeket minimális fizikai erőfeszítéssel és odafigyeléssel el tudja fogyasztani.

Lehetséges okok

Az Alzheimer-kór okai nem teljesen tisztázottak. Kialakulásában az örökletes tényezők csak korlátozott mértékben játszanak szerepet.
Több mint egy évtizede vetették fel, hogy az alumíniumnak lehet valami köze a betegséghez. Bár az összefüggés még nem világos, tény, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyának károsodott területein alumínium halmozódik fel. Ésszerű tehát, ha a beteg kerüli az olyan ételeket és főzési módszereket, amelyek az alumínium feldúsulását okozhatják a szervezetben. Nem ajánlatos alumíniumedényben savas ételeket például rebarbarát, lekvárt vagy paradicsomot készíteni, mivel savtartalmuk megköti a fémet.
A kovasavban levő szilícium gátolja az alumínium felszívódását. Forrási a lucerna, a káposzta, a fejessaláta, a hagyma, a sötétzöld zöldségek és a tej. Mivel az árpa főzésekor a sörbe is jut szilícium, néha egy-egy korsó sör segíthet. A túlzott alkoholfogyasztást viszont kerülni kell.

Élelmiszer-adalékok és savlekötők

Az előre csomagolt kekszek és sütemények címkéjén olvassuk el az összetevőket. A kelesztéshez használt nátrium-alumínim-foszfát (E541-es adalékanyag) kerülendő. Emésztési panaszok vagy gyomorégés esetén kerülendők a sok alumínium-hidroxidot tartalmazó savlekötő szerek.

Élelmiszerek alzheimereseknek

Káposzta

Szilíciumot tartalmaz, amely gátolja az alumínium felszívódását.

Sör

Szintén szilíciumforrás; alkalmankénti fogyasztása hatásos lehet.

Szója

Gazdag a Q10-es koenzimben, ezenkívül sok élelmi rost, fehérje és szénhidrát van benne.

Burgonya

Szintén jó Q10-forrás, de értékes szénhidrátokat is tartalmaz.

2019. január 12., szombat

Alma

Alma

Előnyei

C-vitamin-forrás - C-vitamin-tartalma fajtánként változó
jótékonyan hat a székrekedésre és a hasmenésre

A friss alma a főétkezések között fogyasztható, ideális és egészséges eledel - elfér a zsebben, laktató, lédús és üdítő. Némelyik fajtája megfelelő forrása az antioxidáns hatású és az immunrendszert erősítő C-vitaminnak. Energiatartalma aránylag kicsi, viszont jelentős mennyiségű gyümölcscukrot fruktózt tartalmaz. Ezt az egyszerű cukrot, mely édesebb a répacukornál, a szervezet lassabban dolgozza fel, s így hatására a vércukorszint csak lassabban emelkedik, ezért korlátozott mennyiségben még a cukorbetegek is fogyaszthatják.
A természetes gyógymódok hívei az almát éretten és nyersen székrekedés, párolva hasmenés, gyomor- és bélhurut, dunsztkötés formájában pedig különféle bőrgyulladások ellen használják.

Almafajták

Olyan almát válasszunk, amelyik kemény tapintású, és nincsenek rajta barna foltok. A nagyobbak könnyebben túlérnek, mint a kisebbek. A helyben termett fajták a legjobbak, a messziről szállítottak nem mindig őrzik meg ízüket, illatukat és állagukat. Több ezer almafajta létezik, de ezeknek csak kis hányadát árusítják szélesebb körben. A Magyarországon ismertebb fajták a következők: Jonatán, Idared, Jonadel, Jonager, Jonagold, Éva, Gloster, Golden Delicious, Starking, Húsvéti Rozmaring, Ceglédi Piros, Asztraháni Piros, Aranyparmen, Londoni Pepin, Téli Aranyparmen. Újabban kapható a külföldről behozott zöldalma is. Ezek közül kiváló asztali gyümölcs a Jonatán, Ceglédi Piros, Golden Delicious és Aranyparmen, valamint a zöldalma. A rétesalmát elsősorban befőzésre használják. Az Asztraháni és a Ceglédi Piros nyáron érik be, a többi fajta őszi-téli érésű. A szabolcsi alma világviszonylatban is elsőrangú.
Nagyüzemi körülmények között az almát eladásig hűvös helyen, csökkentett oxigéntartalmú helyiségben tárolják. Ezzel elejét veszik az idő előtti túlérésnek és foltosodásnak, s az öregedést is hónapokkal késleltetik. Amikor a gyümölcs a zöldségesnél vagy a közért pultján újra rendes hőmérsékletű és oxigéntartalmú levegőre kerül, érése és öregedése ismét felgyorsul, azaz hamar kásássá válik.

Szárított alma

Friss és szárított almát az ember már a kőkorszak óta fogyaszt, s különösen népszerű volt ez az eledel az ókori Egyiptomban a Kr. e. 12. században. A gyümölcs eltarthatóságát nagyra becsülő szerzetesek az első haszonnövények egyikeként almafákat ültettek az Újvilágban.
A szárítás vagy aszalás a gyümölcstartósítás egyik legősibb módja. A középkori háziasszonyok felfűzött almaszeleteket lógattak le a gerendákról. Ma a karikákat égő kénnel füstölik, nehogy megbarnuljanak, majd fémrácsra helyezve aszalják őket a napon. A nedvességtartalom csökkenésével fokozatosan feldúsul bennük a gyümölcscukor; a sportolók is azért szeretik a szárított almát, mert a benne levő szénhidrát gyorsan átalakul energiává - igaz, a szárított szeletek hatszor annyi energiát tartalmaznak, mint ugyanannyi friss gyümölcs. A puha, bőrszerűvé aszalódott almaszeletekben - ezeket hazánk egyes vidékein bagolytüdőnek nevezik - sok rost és némi vas is található, a friss alma C-vitamin-tartalma azonban a szárítás során teljesen elvész.

2019. január 4., péntek

AIDS

AIDS

Jót tesznek

teljes kiőrlésű gabonafélék
gyümölcs, zöldség
kemény héjú gyümölcsök, tengeri halak
pasztőrözött tejtermékek
hús, máj, tojás

Korlátozottan fogyasztható

tea, kávé, kóla
alkohol

Ártanak

félig főtt vagy mosatlan élelmiszerek
nyers vagy félig főtt tojás
húspástétomok
pasztőrözetlen tejtermékek

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes közkeletű rövidítéssel: AIDS ellen ma még sem védőoltás, sem igazán hatásos gyógyszer nem létezik. Az AIDS-ben szenvedők életminősége azonban a helyes táplálkozással is javítható. A még nem beteg HIV-pozitív vírushordozók is elviselhetőbbé tehetik napjaikat, ha jobban odafigyelnek, arra hogy mi kerül az asztalukra.
Mivel az AIDS az immunrendszert őrli fel, a beteg szervezete képtelen felvenni a harcot a kórokozókkal szemben. Az AIDS első jele a fogyás és az általános kimerültség. Megduzzadhatnak az ágyéki, a nyaki és a hónalji nyirokcsomók. Bőrbetegségek is jelentkezhetnek, leggyakrabban ajakherpesz és szájpenész. A kór előrehaladtával tüdőgyulladás, alultápláltság és különböző rosszindulatú daganatok pl. az úgynevezett Kaposi-szarkóma alakulhatnak ki. Az AIDS-betegek sokkal könnyebben kapják meg az ételek útján terjedő bakteriális fertőzéseket, köztük a lágy héjú sajtok vagy pástétomok közvetítette listeriosist. A rákok, kagylók, osztrigák ugyancsak előidézhetnek fertőzést.
A betegség kései szakaszában gyakran súlyos, visszafordíthatatlan alultápláltság lép fel. Angol és amerikai kutatók ma egyre fontosabbnak tartják, hogy a beteg már az első tünetek jelentkezésekor egészségesebb táplálkozásra térjen át. Az étrend összeállításában a fő szempont a leromlás megelőzése és az immunrendszer erősítése. Kerülendők tehát az olyan élelmiszerek, amelyek további terhet rónak az amúgy is megviselt immunrendszerre.

Mit egyen az AIDS-beteg?

Mivel az AIDS kezelése során alkalmazott gyógyszerek és a beteg által fogyasztott ételek kölcsönösen befolyásolhatják egymás lebontását és felszívódását, legjobb, ha a betegségben szenvedők, illetve a HIV-pozitív vírushordozók szakképzett dietetikushoz fordulnak, aki a kezelőorvossal együttműködve állapítja meg, mire van szüksége a páciensnek.
Bizonyos tápanyagok különösen az A-, B₆- és B₁₂-vitamin, valamint a cink hiánya mai ismereteink szerint nemcsak az immunműködést gyengíti, hanem gyakran a HIV-fertőzöttség velejárója is. Hal, máj nagy zsírtartalmú tej és tejtermékek rendszeres fogyasztásával lehet fokozni ezeknek a tápanyagoknak a bevitelét. A B₁₂-vitamin és a cink legjobb forrása pedig a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, valamint a kemény héjú gyümölcsök a dió és mogyoró.
A megállíthatatlan sorvadás nem szükségszerű velejárója az AIDS-nek: a vizsgálatok kimutatták, hogy a testsúlycsökkenés a betegség kései szakaszában nagyrészt az ágyhoz kötöttség előidézte izomsorvadás következménye. Egyes adatok szerint a jó fizikai állapot késleltetheti az AIDS tüneteinek kialakulását. Ezért az olyan étrend, amely a zsírszövet helyett inkább az izomszövetet táplálja, a kíméletes kondíciójavítással kombinálva javíthatja a betegek állapotát. Ez azt jelenti, hogy az étrendnek a lehető legtáplálóbbnak kell lennie és elegendő energiát kell nyújtania. A zsiradékszükségletet legnagyobb részben növényi olajokból és tejtermékekből kell fedezni, ily módon gondoskodva a kellő A-, D-, E-, és K-vitamin-bevitelről.
A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék és tészták, a rizs, az árpa, a burgonya és a kukorica mind hasznos forrásaik a jó erőnlét megőrzéséhez szükséges összetett szénhidrátoknak. A sovány hús értékes fehérjeforrás, de a betegeknek a tejtermékek, a dió és mogyoró, valamint a gabonafélék és a hüvelyesek fehérjéire is nagy szükségük van.

Az étvágy javítása

A rossz étvágy és a hányinger az AIDS gyakori kísérőtünete. Napi három bőséges étkezés és köztük egy-egy kiadós nassolás segíthet a betegnek erőnléte megőrzésében és kondíciója javításában. Ha a napi három bőséges étkezés nem oldható meg, az alábbiakat érdemes megpróbálni:
kisebb étkezéseket naponta hat alkalommal
energiadús italok fogyasztását félórával az étkezés után
az étkezések között dió, mogyoró, olajos magvak pl. tökmag fogyasztását - energia, vitaminok és ásványi anyagok egyaránt vannak bennük
Hányinger esetén kerülendők:
zsíros, olajos, fűszeres ételek
savanyú italok
a kedvenc ételek, nehogy ízük a rosszullétére emlékeztesse a beteget, és akkor se kívánja majd őket, amikor jobban van.

Harc a vírus ellen

A HIV elleni küzdelemben a tápanyagok közül a vitaminok és az ásványi anyagok a legfontosabb szövetségeseink. Az immunrendszer számára létfontosságú a B₆- és a B₁₂-vitamin, a pantoténsav és a folsav, valamint a májban, a tojássárgájában és a legtöbb tejtermékben bőven megtalálható A-vitamin.
Az olyan antioxidánsok, mint a béta-karotin fő forrásai a sötétzöld levélzöldségek és a narancssárga színű gyümölcsök, zöldségek, a C-vitamin paprika és citrusfélék, valamint az E-vitamin hidegen sajtolt olajok, dió, mogyoró avokádó védelmet nyújtanak a szabad gyökökkel szemben. A cinkről, a vasról és a szelénről ugyancsak azt tartják, hogy fontos szerepet játszanak a HIV elleni harcban. Egyes kutatók szerint a szelén késlelteti a fertőzötteknél a betegség felszínre törését.
Sok HIV-pozitív és AIDS-es beteg makrobiotikus étrendre tér át. Ez a diéta azonban többet árthat, mint amennyit használ, hiszen jobbára nagy tömegű, de energiaszegény táplálékból áll. Mivel a csökkent étvágy a betegség jellegzetes tünete, a páciensek rendszerint nem képesek elegendő makrobiotikus ételt fogyasztani.
Azokat, akik eljutottak a betegség végső stádiumába, biztassuk, hogy egyenek kedvükre való ételeket. Az evés soha ne okozzon a betegnek stresszt. Ne feledjük: bármilyen ennivaló jobb a semminél!

2019. január 3., csütörtök

Agyszélhűdés

Agyszélhűdés

Ezer gyermek közül legalább kettő agyi eredetű bénulással születik. A mozgáskoordináció zavarai számos ideggyógyászati kórképben jelen vannak. Ha az állapot veleszületett, a tünetek 3 éves kor előtt kezdődnek. Enyhe esetekben a beteg normális életvitelt folytathat, a súlyosabbakban viszont ellátásra szorul.
Az agyszélhűdésben szenvedők izomműködése zavart, ami nehezíti számukra az étel megrágását és lenyelését. A kiegyensúlyozott étrend érdekében az élelmiszerek elkészítésére és halmazállapotára különösen nagy figyelmet kell fordítani.
A könnyen ehető, pépesített ételek, kásák és levesek legyenek ízletesek és táplálók. Oda kell figyelni az energiabevitelre is. Mivel a beteg nehezen tud nagyobb adagokat elfogyasztani, az étrend legyen tápanyagokban és energiában gazdag. Összeállításához célszerű orvos tanácsát kérni.

A gyermekkori agyszélhűdés okai

Csecsemők és kisgyermekek esetében a betegség a terhesség, a szülés vagy a kisgyermekkor során fellépő agysérülés következménye. Oka lehet az anya terhesség alatti betegsége, fertőzése pl. rubeola, továbbá nehéz szülés, koraszülés, illetve a csecsemőkorban elszenvedett betegség pl. agyhártyagyulladás, sárgaság. Az agyszélhűdést a csecsemőknél nehéz felismerni, s gyakran csak akkor tűnik fel, ha a gyermeknél elmaradnak a mozgásban, mászásban, járásban önálló étkezésben megnyilvánuló fejlődési fázisok.
Az agyszélhűdés nem súlyosbodó állapot, de állandó, és bár nagymértékben kezelhető, kiváltó oka gyógyíthatatlan. Vannak szakemberek, akik ezt a megállapítást nem osztják. Közéjük tartozott a néhai dr. Pető András is, akinek elmélete szerint a betegség valójában tanulási nehézség, amely helyes tanítási módszerrel legyőzhető: az idegpályák ingerlésével át lehet hidalni a sérülést. A Pető Intézetben az izmokat testmozgással erősítik, az agysejteket szellemi feladatokkal olvasás, rajzolás, beszédgyakorlatok ösztönzik. Ez az életmód erősen igénybe veszi a beteget, a szülőket és a gondozókat. Sokan elismerik Pető módszerét, amely a normális életműködések fejlesztésére törekszik: segít a gyermekeknek a lehető legtöbbet elérni az önálló mozgás, az önellátás és a kommunikáció terén.

Agresszivitás, bűnözés

Agresszivitás, bűnözés

Jót tesznek

teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek

Korlátozottan fogyasztható

fehér kenyér, sütemény, cukor
tea, kávé

Árt

alkohol

Az utóbbi húsz év kutatásai kimutatták, hogy az élelmiszerek bizonyos elemeinek jelenléte vagy egyes alapvető tápanyagok hiánya összefüggésbe hozható az antiszociális viselkedéssel. A cukorban, finomított cukrot tartalmazó ételekben, adalékanyagokban és színezékben gazdag étrend egyes vizsgálatok szerint agresszivitást, hiperaktivitást és bűnözésre való hajlamot válthat ki.
Az amerikai büntetés-végrehajtási intézetekben az 1980-as évek elején végzett kísérletsorozat megállapította, hogy az antiszociális viselkedés jelentősen mérséklődött azoknál a fiatalkorú elítélteknél, akiknek étrendjében csökkentették a finomított cukor mennyiségét. A legnagyobb szabású, 3000 fiatalra kiterjedő kísérletsorozatban a snackeket és a finomított cukrot kivonták az étrendből.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a finomított cukrot tartalmazó ételekben gyakran kevés a króm, mivel a cukor a cukor finomítása során a természetes krómtartalom elvész. A króm a cukor átalakításával kapcsolatos anyagcsere-folyamatokhoz szükséges nélküle az inzulin és más hormonok kevésbé hatékonyan szabályozzák a vércukorszintet. Hipoglikémia léphet fel, ami agresszív viselkedéshez vezethet, mivel az agy nem kapja meg a számára szükséges glükózt.
Másrészről felvetődött, hogy a cukorbevitel fokozása megnyugtató hatású, és egyeseknél elősegíti az alvást. A cukorban gazdag, feldolgozott élelmiszerekből azonban hiányozhatnak fontos tápanyagok. Kimutatták például, hogy elégtelen tiaminbevitel indulatos magatartást válthat ki. Kórházban fekvő gyerekek körében végzett kísérletsorozatok szerint a deviáns azaz a társadalmi normáktól eltérő viselkedés szorosan összefügg az étrend kiegyensúlyozatlanságával. A túlzott tea-, kávé- és alkoholfogyasztás is agresszivitást szülhet.

Áfonya

Áfonya
Fekete és Tőzeg-

Előnyei

húgyúti fertőzések ellen hatásos
baktériumölő
emésztési panaszokra jó

Hátránya

allergiát válthat ki

Sok más bogyós gyümölcstől eltérően, amelyet cukorral össze kell főzni, hogy élvezhető legyen, a fekete áfonya nyersen is finom, s így C-vitamin-tartalmát nem kell főzéssel elpazarolni. Bár e vitamint nagy mennyiségben tartalmazza, az átlagos felnőtt napi adagjának fedezéséhez majdnem 30 dkg friss áfonyát kellene megenni.
Az aszalt áfonyát hagyományosan hasmenés és ételmérgezés ellen adták. Az újabb kutatások tudományosan is alátámasztották ezeket a népi gyógymódokat: az áfonya baktériumölő hatású vegyületeket antociánokat tartalmaz, amelyek különösen hatékonyak egyes, gyomor- és bélpanaszokat okozó E. coli-baktériumtörzsek ellen.
Mivel az áfonya gátolja az olyan baktériumok szaporodását, mint az E. coli amely a húgycsövön át bejuthat a húgyhólyagba, segítséget jelent a kiújuló húgyúti fertőzések pl. hólyaghurut kezelésében.
Újabb amerikai kutatások szerint az áfonya javíthatja a látást, illetve segít megelőzni a látásromlást, továbbá védelmet nyújthat a zöld és szürke hályog, valamint több más szembetegség ellen. E hatásainak bizonyításához azonban további vizsgálatokra van szükség.
Sok más bogyós gyümölcshöz hasonlóan a fekete áfonya is kiválthat allergiás reakciót. Ennek leggyakoribb tünetei az ajak és a szemhéj megduzzadása, valamint a viszketéssel, duzzadással járó bőrkiütést.
A tőzegáfonya hazánkban kizárólag a Nyírség tőzegmohalápjain él, rendkívül ritka, a kipusztulás szélén álló, védett növény. Európában csak az északi országokban gyakori. Ott, valamint Észak-Amerikában régóta használják házi orvosságként a hólyaghurut és egyéb húgyúti fertőzések ellen.
Régebben ezt a hatást az áfonya magas savtartalmának tulajdonították. Úgy gondolták, hogy növeli a vizelet savasságát, s ezáltal elpusztítja a fertőzésért felelős baktériumokat. Egy amerikai vizsgálat eredményei azonban arra utalnak, hogy a tőzegáfonya olyan anyagot tartalmaz, mely megakadályozza, hogy a baktériumok a húgyutakat és a húgyhólyagot borító nyálkahártyasejtekhez tapadjanak, és így gátolják szaporodásukat. Izraeli kutatók megállapították, hogy a fekete áfonyának is hasonló hatása van.
Több urológus javasolja, hogy megelőzésképpen mindennap igyunk néhány pohár áfonyalét, amely a kialakult enyhe fertőzést is megszüntetheti. Ha a tünetek nem múlnak, orvoshoz kell fordulni, mert lehet, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség.

Pattogó bogyók

Annak megállapítása, hogy az áfonya érett-e, roppant egyszerű, csak le kell gurítani a bogyókat a lépcsőn: az éretlenek helyben maradnak, a jók viszont végigpattognak a lépcsőfokokon.

Vaccinium macrocarpon

Vaccinium myrtillus