2019. január 30., szerda

Avokádó

Avokádó

Előnyei

értékes E-vitamin-forrás
jó káliumforrás
gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban

Hátránya

energiatartalma nagy

Az érett avokádó legalább olyan egészséges, mint amilyen finom. Értékes E-vitamin és jó káliumforrás, de hasznosítható mennyiségben található benne B₆- és C-vitamin, riboflavin és mangán is. A C- és E-vitamin - lévén antioxidáns - semlegesíti az ártalmas szabad gyököket, amelyek a rák kialakulásában is szerepet játszhatnak. A kálium szabályozza a vérnyomást, s szükség van rá a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
A B₆-vitamin elégtelen mennyiségét összefüggésbe hozzák a terhesség során jelentkező reggeli betegséggel.
Az olívaolajhoz hasonlóan az avokádóban is sok az egyszeresen telítetlen zsírsav. E zsírsavaknak szerepük lehet a vér koleszterinszintjének csökkenésében. A súlyuk miatt aggódóknak azonban vigyázniuk kell ezzel a gyümölccsel, mert egyetlen szem avókádó energiatartalma akár 400 kcal is lehet.

Kevesen tudják

Minden gyümölcs közül az avokádónak a legnagyobb a fehérjetartalma, egyes kaliforniai fajtáknál azonban az energia több mint 80%-a a gyümölcsben levő zsírsavakból származik.
Bár a spanyolok már 1519-ben említik az avokádót, sokáig ízetlennek tartották, és nem fogyasztották. Népszerűvé Amerikában csak a 20. században vált.
Az avokádó kerek vagy körte alakú, tyúktojás méretű, de akár 20 cm hosszú is lehet. Színe is változatos: lehet sötétzöld, bíborvörös, barnáslila, sárga, de szinte fekete is.
A legtöbb gyümölccsel ellentétben az avokádó akkor kezd érni, amikor leszedik a fáról. A még nem egészen érett gyümölcsöt ajánlatos szobahőmérsékleten érlelni néhány napig.

Autizmus

Autizmus

Jót tesznek

kiegyensúlyozott étrend, benne gyümölcs, zöldség, szárnyas, hal, hüvelyes, dió, mogyoró

Az autizmus eléggé rejtélyes betegség, amely az egész életet végigkíséri. Kialakulásának hátterében feltehetően agykárosodás áll, nem pedig érzelmi trauma. Ennek a viszonylag gyakori, minden 2500. gyermeknél jelentkező betegségnek a tünetei az első három életév során jelennek meg. Jellegzetessége, hogy a gyermek, akinek természetes kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége károsodott, általában saját elszigetelt világába vonul vissza. A normális beszéd általában nem alakul ki, vagy a már elsajátított beszédkészség elvész.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a táplálkozásnak számottevő szerepe lenne az autizmus kialakulásában vagy kezelésében. Igaz ugyan, hogy némelyik autista gyermek és felnőtt táplálkozása elég szeszélyes, étrendje rendellenes, de a felmérések szerint az autisták legnagyobb része nem alultáplált.
Bár az autista gyermekek többségének viselkedésére a táplálkozás nincs különösebb hatással, a szülők olykor azt tapasztalják, hogy bizonyos ételek vagy italok rontják állapotukat. A normális étrend számos olyan anyagot tartalmaz, amely befolyásolja az idegsejtek anyagcseréjét, működését. A teában, kávéban, kólában található koffein például általában ingerlékenyebbé és nyugtalanabbá teszi a gyerekeket.
Ha azt látjuk, hogy egy bizonyos élelmiszer felborítja a gyermek lelki egyensúlyát, vezessünk naplót étrendjéről. Külföldi tapasztalatok szerint a szülők gyakran okolják az almát, a narancsot és a paradicsomot bizonyos viselkedési problémákért. Jegyezzük fel, evett-e a gyanús ételből, majd iktassuk ki étrendjéből, s az összetevők listája alapján ellenőrizzük, nem tartalmazzák-e azt más élelmiszer-ipari termékek is. Ha egy hónap után a módosított étrend nem hoz észrevehető változást, akkor az illető élelmiszert újra adhatjuk a gyermeknek. Ne feledjük azonban, hogy bizonyos ételek fogyasztásának korlátozása is súlyosbíthatja a betegséget.
Az autista gyermekek táplálkozásával kapcsolatos legfontosabb alapelv az, hogy étrendjüket minél változatosabb élelmiszerek kiegyensúlyozott választéka alkossa.

Táplálkozási kísérletek

Az utóbbi időben végzett vitaminterápiás kísérletek tanúsága szerint bizonyos vitaminok (különösen a B₆-vitamin) többletbevitele sok esetben jótékony hatással lehet a viselkedésre. Komolyabb vitaminterápiát azonban csak orvosi ellenőrzés mellett és lehetőleg előzetes klinikai kivizsgálás után kezdjünk.


2019. január 28., hétfő

Asztma

Asztma

Jót tesznek

B-vitaminban gazdag élelmiszerek, például levélzöldségek és hüvelyesek
magnéziumtartalmú élelmiszerek, így napraforgómag és szárított füge

Ártanak

az asztmás rohamot kiváltó adalékokat tartalmazó élelmiszerek (az egyéni érzékenységtől függően). Ilyen adalékok lehetnek a benzoátok (E210-219), a szulfitok (E220-228) és a gallátok (E310-312)
bor és sör
élesztővel vagy nemespenésszel készült élelmiszerek (pl. kenyér, márványsajt) 
bizonyos színezékek (E102, E104, E110) tartalmazó ételek és italok
tehéntej, gabonafélék, tojás, hal és kemény héjú gyümölcsök (különösen a földimogyoró)

Kevesen tudják

Napjainkban világszerte 200 millió embert sújt az asztma. Hazánkban kb. 60 ezer a nyilvántartott asztmáso száma. Egyes becslések szerint minden huszadik iskolás gyermek asztmás.
Két hosszú távú ausztráliai vizsgálat szerint, melyek eredményét 1994-ben tették közé, az asztmás gyerekek kétharmada felnőttkorára kinövi betegségét - különösen azok, akiknek a tünetei enyhébbek.
Az asztma ötször gyakoribb a nyugati világban, mint a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fő okok között említi a háziporatkákat, amelyek a meleg és száraz levegőjű lakásokban találják meg legkedvezőbb életfeltételeiket, valamint a kipufogógázokat, különösen a dízelüzemanyagok levegőbe kerülő maradványaiban koncentrálódó s belélegezve a tüdőben mélyen megülepedő, a hörgőcskék érzékeny belső felületét folyamatosan irritáló pm10-et.
A legújabb vizsgálatok szerint a (pl. margarinokban megtalálható) többszörösen telítetlen zsírsavak túlzott fogyasztása egyeseknél asztmára hajlamosító tényező lehet.

Az asztma idült, rohamokban jelentkező, olykor súlyos formát öltő légúti betegség. Magyarországon évente több mint 300 ember hal meg asztmás rohamban. Gyermekek körében az utóbbi években  az asztmának nem volt áldozata. Kóreredete alapján egyes szakemberek két csoportját különböztetik meg: a külső és a belső tényezők által kiváltott asztmát.
Az esetek túlnyomó többsége az előbbibe tartozik. Az asztmának ez a formája többnyire más allergiás bajokra (ekcémára, szénanáthára) való hajlammal együtt öröklődik, s első jelei gyermekkorban mutatkoznak. A tüneteknek számos kiváltó okuk lehet, így a környezetszennyezés, a virágpor, a háziporatka és az állati szőr. A dohányfüst is előidézhet asztmás rohamot. Ételallergia ugyancsak kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rohamokat, különösen ekcémás gyerekeknél. A rohamok súlyosságát más tényezők, köztük a szorongás, a testi megerőltetés, a fertőzések fokozzák.
A belső eredetű asztma általában felnőttkorban alakul ki. Ezt nem külső tényezők okozzák, de a rohamok kiváltásában ezek is szerepet játszhatnak. Ma már sok szakorvosnak az a véleménye, hogy a két típus között alig van különbség, s hogy voltaképp minden asztma külső eredetű.
Az asztmás rohamot a hörgőfal nyálkahártyájának duzzadása váltja ki. A roham többnyire csak néhány percig, vagy egy-két óráig tart, de néha napokig is fennáll, s nehéz, gyakran sípoló légzéssel, görcsös köhögéssel, továbbá a mellkasban fellépő szorító érzéssel jár.

Lehetséges kiváltó okok

Mivel az allergia egyénenként más és más, lehetetlen általános érvényű listát összeállítani az e tekintetben jó és rossz élelmiszerekből. Aki azt gyanítja, hogy asztmás rohamait ételek váltják ki, vezessen feljegyzést a táplálékokról, amiket fogyaszt, s forduljon szakorvoshoz.
Az asztmát előidéző néhány leggyakoribb élelmiszert azért számba lehet venni. Ezek közé tartozik a tehéntej, a búza és más gabonafélék, az élesztő valamint a penésszel érő sajtok (pl. márványsajt). A legveszélyesebb, pillanatok alatt kialakuló rohamokat elsősorban az olajos magvak (különösen a földimogyoró), a halak és a tojás váltják ki.
Bizonyos élelmiszer-adalékok szintén előidézhetnek asztmás rohamokat. Az Egyesült Államokban néhány asztmás beteg halálát azoknak a szulfitoknak a számlájára írták, amelyeket korábban nyers gyümölcsök és zöldségek tartósítására széles körben használtak. Alkalmazásukat Amerikában 1986-ban betiltották.
Az Európai Unió országaiban a szulfitok friss termékekhez nem használhatók, de más termékekhez, köztük hamburgerhez való hússzeletek, egyes kolbászfélék, aszalt gyümölcsök, lekvár, ecet, feldolgozott és fagyasztott zöldségek, valamint egyes rák- és kagylóételek tartósítására kis mennyiségben igen. A szulfitok jelenlétét az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni; problémát csak az okozhat, ha nincs csomagolás, amiről a fogyasztó leolvashatná az adatokat (pl. étteremben, piacon, friss áruknál).
Szulfitokat borok és sörök tartósítására is használnak. Ezek a termékek veszélyt jelenthetne azokra az asztmásokra, akik például belélegzik a bor illatát. Egyes borféleségekben - valószínűleg az erjesztő baktériumok hatására - hisztamin is keletkezik, s ez is asztmás rohamot válthat ki az arra érzékenyeknél.
Az üdítőitaloktól a diétás lekvárokon és a rágógumikon át a kaviárig a legkülönfélébb élelmiszerekben használt benzoátok szintén előidézhetnek asztmás rohamot. Néhány kevésbé gyakori antioxidáns is veszélyt jelenthet, köztük a gallátok (E310-312), valamint a butil-hidroxi-anizol (BHA vagy E320) és butil-hidroxi-toluol (BHT vagy E321), amelyek bizonyos fajta zsírokban és olajokban, továbbá némelyik zabpehelykészítményben fordulnak elő.
Arra érzékenyeknél a tartrazin (E102), a kinolinsárga (E104) és a gelborange (E110) élelmiszer-színezék is kiválthat asztmás rohamot. Az EU előírásai szerint mindezeket az adalékanyagokat fel kell tüntetni a csomagoláson.

Jótékony élelmiszerek

A B-vitaminokat tartalmazó élelmiszerek, például a levélzöldségek és a hüvelyesek javíthatják azok állapotát, akiknél az asztmás rohamok kiváltásában a stressz is szerepet játszik. Egyes adatok szerint az asztmások között kimutatható a niacin, illetve a B₆- és a C-vitamin hiánya is.
Az antioxidánsok a szabad gyökök semlegesítésével javítják a tüdő ellenálló képességét. Antioxidáns az A-vitamin (pl. májban), a béta-karotin (élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. spenót), a C-vitamin (citrusfélékben, paprikában, káposztában), valamint az E vitamin (szójában, olívaolajban). A szabad gyökök a levegő szennyező anyagai vagy más allergének kiváltotta gyulladásos reakció során a szervezetben is állandóan termelődő, a szöveteket károsító vegyületek.
A halakban, zöld színű zöldségfélékben, napraforgómagban és aszalt fügében megtalálható magnézium nyugtatólag hat a légutakra. Az angliai Nottingham egyetemén 1994.ben végzett vizsgálat szerint azok, akiknek a szervezete a normálisnál kevesebb magnéziumot tartalmaz, könnyebben kapnak asztmás rohamot.
Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia, tőkehal) bizonyos védelmet nyújthatnak az asztmával szemben, bőségesen tartalmazzák ugyanis azokat az ómega-3-zsírsavakat, amelyeknek gyulladásgátló hatást tulajdonítanak.
A korszerű gyógyszerek megjelenése előtt az asztmások nemegyszer kávéval igyekeztek csillapítani rohamaikat. A koffein kémiailag hasonlít az egyes légzéssegítő szerek hatóanyagaként használt teofillinhez. Szükség esetén 2 csésze erős fekete 2 órán belül javulást hoz, s hatása akár 6 órán át is megmarad. Kerülniük kell a kávét, teát és a kólát azoknak, akik teofillint szednek, mivel együttes alkalmazásuk mérgezéshez vezethet. Annak a betegnek sem tanácsos sok kávét innia, akiknél az asztmás rohamokat szorongás váltja ki.

2019. január 27., vasárnap

Aszalt szilva

Aszalt szilva

Előnyei

értékes káliumforrás
megfelelő rost- és vasforrás
B₆-vitamin található benne

Hátrányai

energiatartalma nagy
szélszorulást okozhat

Sokféle szilvafa termését aszalják. Mint minden szárított gyümölcs, az aszalt szilva is nagyon sok cukrot tartalmaz, ami hasznos energiaforrás. Emellett van benne kálium, vas és B₆-vitamin is.
Mivel az aszalt szilvában sok a élelmi rost, segít a székrekedés leküzdésében. Éjszakára áztassunk be egy csésze aszalt szilvát vízbe, majd a felét reggel, a másik felét este fogyasszuk el. Aki nem szereti az aszalt szilvát, ihat helyette palackozott szilvalevet. A szilvalé élelmi rostban szegényebb, mégis hatásos hashajtó, mert a benne található hidroxifenil-származékok serkentik a vastagbél működését. Az aszalt szilva egyeseknél először szélszorulást okoz, ez a tünet azonban egy hét alatt megszűnik.

2019. január 26., szombat

Árucímke

Árucímke

Szigorú előírások szabályozzák, hogy az élelmiszerekre milyen ábra és felirat kerülhet. A mesterséges adalékanyaggal - és nem gyümölcsdarabokkal - ízesített joghurton például nem lehet gyümölcsöt ábrázoló rajz. Az árucímkén fel kell tüntetni, ha a termék valamilyen kezelésen (pl. sózáson, füstölésen) esett át. Pontosan meg kell adni a termék nevét, tömegét vagy térfogatát, a minőségmegőrzési időt, valamint részletesen fel kell sorolni az összetevőket.

Tömeg és térfogat

A szilárd halmazállapotú anyagok tömegét általában grammban (g), a folyékony vagy félfolyékony anyagok térfogatát literben (l), deciliterben (dl) vagy milliliterben (ml) adják meg. Ezek az adatok például akkor lehetnek hasznosak, ha össze akarjuk vetni a különböző termékek árát.

Minőségmegőrzési idő

A fogyasztható megjelölést olyan áruféleségekre alkalmazzák, amelyek rövid ideig állnak el. Ezeket a címkén feltüntetett időpont után sem árusítani, sem fogyasztani nem szabad, mert ételmérgezést okozhatnak. A minőségét megőrzi kifejezés a hosszabb ideig eltartható termékekre kerül Bár minőségük romlik, néhány héttel a feltüntetett időpont után általában még biztonsággal fogyaszthatók.

Összetétel

A csomagolt árun valamennyi összetevőt fel kell tüntetni, méghozzá a csökkenő mennyiség szerinti sorrendben. Az adalék anyagoknál meg kell jelölni a rendeltetést (pl. tartósítószer, állományjavító, ízfokozó, színezék) és a nevet vagy kódot. Egynémely terméken - például azokon, amelyek csupán egyetlen anyagból állnak - az összetétel felsorolása értelemszerűen hiányozhat.

Tápérték

Sok élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni a tápértékkel kapcsolatos tudnivalókat, például a termék 100 g-jának (10 dkg) energiatartalmát. A vitamin- és ásványianyag-tartalmat csak akkor kell jelölni, ha a termékből 100 g vagy 100 ml (1dl) megfelel az ajánlott napi bevitel legalább 15%-ának (a csomagon az angol Recommended Daily Amount kifejezés rövidítését - RDA - találjuk), illetve ha a terméket egyszeri fogyasztásra szánt adagban vásároljuk (pl. egy szelet csokoládé, egy pohár joghurt).
A jelenlegi nyugati árucímkéken szereplő számok az Európai Közösség 1990-es irányelvein alapulnak. A tápértékkel kapcsolatos adatokat két fő viszonyítási alapjuk van: a ajánlott napi bevitel (RDA), illetve az arányos tápérték (Dietary Reference Value, DRV). Az előbbi általában egy felnőtt férfi napi szükségletét veszi alapul, az utóbbi viszont tekintettel van a korra és a nemre.

A címkén csak akkor szerepelhet, hogy a termék csökkentett energiatartalmú, ha a szokásosnál ténylegesen sokkal kisebb a kalóriaértéke.

Azt, hogy friss tojássárgája felhasználásával készült (pl. majonéz), az összetevők felsorolásakor a pontos mennyiség feltüntetésével kell alátámasztani.

Az összetevők tömegük szerinti sorrendben következnek egymás után. A felsorolás segít a hasonló termékek összevetésében, továbbá annak megítélésében, hogy nem tartalmaz-e olyan alkotórészt, amit el akarunk kerülni.

A megnevezett kódszámmal (E...) jelölt adalékanyagok a funkció megjelölése után következnek, például: állományjavító - szentjánoskenyérmag-liszt vagy színezék - E102 (tartrazin). Az ízesítőszereket is meg kell említeni a címkén, de megnevezésük nem kötelező. 

A tápértékre vonatkozó részben az energiaértéken kívül szerepelhet például a só-, cukor- és élelmirost-tartalom is, de Európa legtöbb országában jelenleg még nem kötelező mindezek részletező feltüntetése.

Pontosan fel kell viszont tüntetni a biztonságos tárolás követelményeit, például: felbontás után hűtve tárolandó, három napig fogyasztható stb. Ezek betartása nagyon fontos, mert különben a termék megromolhat és ételmérgezést okozhat.

Szerepelnie kell a címkén a minőségmegőrzési időnek is, akár a címkére nyomtatva, akár a tubusba préselve.

A nagy e a termék töltő- vagy nettó tömegét jelöli, melytől a tényleges mennyiség csak minimális mértékben térhet el.

Fel kell tüntetni a származási helyet és a gyártó nevét, címét, hogy panasz esetén a fogyasztók tudjanak hova fordulni.


2019. január 25., péntek

Articsóka

Articsóka

Előnyei

a folsav és a kálium megfelelő forrása
segít a koleszterinszint szabályozásában
javítja a májműködést

Az articsóka forrón vagy hidegen tálalva egyaránt ínycsiklandó csemege, a folsav és a kálium jó forrása.
A növénynek sok természetgyógyász gyógyító erőt tulajdonít. Számos vizsgálat tárgyát képezték már az articsókakivonatok, különösen a cymarin nevü vegyület, amely a növény virágzatának ehető részeiben található. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az articsóka cynarinja, illetve más, azzal rokon vegyületei talán jótékonyan hatnak a koleszterinszint szabályozására, javíthatják a májműködést, és tartós javulást hozhatnak epekőbántalmak esetén.
A németországi Freiburg egyetemén 1979-ben végzett vizsgálat megerősítette, hogy a cynarin csökkentheti a koleszterinszintet, ám erre eddig jóformán ez az egyetlen tudományos bizonyíték. Ennek ellenére számos természetgyógyászati és gyógynövényszaküzlet árusít cynarinkivonatot, amelynek állítólag egész sor jótékony hatása van, például javítja a renyhe májműködést. 

Bogáncs rokona

A keleti mediterrán eredetű articsóka virágzatának húsos alapi része és levélnyelve fogyasztható.

2019. január 24., csütörtök

Aranyér

Aranyér

Jót tesznek

alma, körte, zab, zöldfőzelékek, a bennük levő oldható rostok miatt
Graham-kenyér és barna rizs, oldhatatlan rosttartalmuk miatt
víz

Korlátozottan fogyaszthatók

finomított szénhidrátok

Ártanak

paprikás, csípős, fűszeres ételek

A aranyér a végbélnyílás területén kialakult fájdalmas, viszketést okozó visszértágulat, melynek leggyakoribb oka a hosszan tartó székrekedés vagy az, hogy az alsó testfélben a vér szabad áramlása - például a sok ülés következtében - akadályozott. Kialakulásában és súlyosbodásában az elhízás is szerepet játszhat.
A székrekedéssel járó nehéz, erőltetett székletürítés leggyakoribb oka a túl sok finomított - rostanyagot alig tartalmazó - táplálék fogyasztása és az elégtelen folyadékfelvétel.
A baj a terhesség időszakában különösen gyakori.

Segítenek a rostok

Az aranyér enyhe esetei többnyire elmulaszthatók oldható rostanyagokat bőségesen tartalmazó élelmiszerek (pl. zab, gyümölcs, zöldség), valamint oldhatatlan rostokban gazdag táplálékok - elsősorban teljes kiőrlésű lisztből készült (Graham-) kenyér és barna rizs - fogyasztásával. A hatékony kúrához naponta legalább 2 liter folyadékot is meg kell inni.
Annál, aki eleve ilyen étrenden él, kisebb az aranyeres csomók kialakulásának veszélye. A zabban levő oldható rostanyag különösen hatásos a székrekedés ellen, mert lágyabbá teszi a székletet. A paprikás, csípős, fűszeres ételeket az érintetteknek tanácsos kerülniük, mert azok súlyosbítják az állapotot, és fokozzák az amúgy is nehéz székletürítés kínjait.
Makacs esetekben az aranyér kivérezhet, s ha ez hosszabb időn át ismétlődik, vashiányhoz, majd vérszegénységhez vezethet. Jó vasforrás a máj (terhesség idején azonban kerülendő), a hüvelyesek, a kemény héjú gyümölcsök és a sötétzöld levélzöldségek. A C-vitamint tartalmazó táplálékok, például a friss gyümölcsök elősegítik a vas felszívódását.
Véres széklet, illetve szűnni nem akaró végbéltáji vérzés esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, ezek a jelek ugyanis vastagbélrákra is utalhatnak. Az aranyér súlyosabb esetekben műtéttel gyógyítható, de ha a székrekedés továbbra is fennáll, a betegség kiújulhat.