Ásványi anyagok

Ásványi anyagok

Az egészség megőrzéséhez ásványi anyagok egész sorára van szükségünk, méghozzá kellő mennyiségben. Az ásványi sók erősítik a csontokat és a fogakat, karbantartják az immunrendszert, és lehetővé teszik, hogy a vitaminok ellássák feladatukat.

Bár a fejlett országokban az étrend az elmúlt évtizedekben egészségesebbé vált, bizonyos ásványi anyagok, így a cink, a kalcium és a vas hiánya továbbra is szinte általános jelenség. Ennek ellenére Európában és Észak-Amerikában száz ember közül legfeljebb ha kettőről mondható el, hogy valamilyen, tápanyaghiány okozta betegségben szenved.
A kutatók 16 ásványi anyagról állapítottá meg, hogy elengedhetetlenül fontos a szervezet kifogástalan működéséhez. Ahhoz, hogy egy ásványi anyagot nélkülözhetetlennek nyilvánítsanak, el kell látnia legalább egyféle létfontosságú, a növekedést és a fajfenntartást szolgáló funkciót. Az ásványi anyagok az ember testsúlyának mindössze 3-4%-át teszik ki. A makroelemekre, amilyen a kalcium, a magnézium, a nátrium és a kálium, viszonylag nagy mennyiségben van szükség. Mikroelemekből, például vasból és cinkből jóval kevesebb is elég. Végül vannak olyan ásványi anyagok, köztük a szelén, a mangán és a jód, amelyek a szervezetben csak nyomokban fordulnak elő - ezeket nyomelemeknek nevezik.
Az egyes élelmiszerekben levő ásványi anyagok mennyisége gyakran attól függ, hogy mennyi volt belőlük a talajban, amelyen a növény termett, illetve ahol az állat legelt.
Az emberi szervezet ásványianyagfelvevő képességét különféle tápanyagok is befolyásolják. A D-vitamin például elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, míg a C-vitamin tartalmazó élelmiszerek a vas szervezetbe való bejutását mozdítják elő. Az élelmiszerek más alkotórészei, például a tea tanninja vagy a búzakorpa és a barna rizs fitinsavja gátolja a kalcium, a vas és a cink felszívódását. Ásványianyag-egyensúlyát a szervezet csupán rövid ideig tudja fenntartani. Ha nem jut megfelelő pótláshoz, az izmokban, a májban és a csontokban tárolt készleteket éli fel. Ha viszont túl nagy az ásványi anyagok felvétele, a felesleg rendszerint kiürül, s így csekély a szervezet károsodásának veszélye. Mindazonáltal bizonyos ásványianyag-készítmények túladagolása okozhat mérgezést.

Alumínium

Az ásványi anyagok többsége nem jelent veszélyt az egészségre, de ez alól kivétel lehet az alumínium. Nyomokban minden élő szervezetben megtalálható, ám mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy va-e bármilyen élettani szerepe. A földkéreg mintegy 8%-ban tartalmazza, a növények - tea kivételével - mégis feltűnően keveset vesznek fel belőle a talajból. Az emberi szervezetbe került alumínium nagyrészt kiürül. Van olyan feltevés, mely szerint a szervezetbe jutott alumínium agykárosodást okozhat, és súlyosbíthatja például az alzheimer-kórt, ám ezt sokan vitatják.
Alumíniumot adnak az asztali sóhoz, hogy megakadályozzák a sókristályok összetapadását. Kis mennyiségben előfordulhat ez az elem a csapvízben is, minthogy a víztisztításhoz alumínium-szulfátot használnak. Az alumínium-hidroxid számos savlekötő tablettának alkotórésze, s jelentős mennyiségű alumínium kerülhet az alumíniumedényben elkészített savanyúságba, befőttbe és más savas élelmiszerebe is.

Cink

Testünk minden szövetében van cink - ez az elem számos enzim lényeges alkotórésze. Szükség van rá a sejtek örökítőanyaga, a DNS megkettőződéséhez, az RNS-molekulák létrejöttéhez és a fehérjeszintézishez. Különösen fontos szerepet játszik a petefészek és here fejlődésében - a cinkhiány gyermek- és serdülőkorban hátráltatja a növekedést és a nemi fejlődést. Szükséges az immunrendszer hatékony működéséhez is, olyannyira, hogy már kismértékű hiánya is növeli a fertőzések kockázatát; különösen fontos tehát az idősebbek és a betegek számára, akik védtelenebbek egy sor fertőzéssel szemben.
Cink hiányában romlik az étvágy és az ízérzékelés. A szürkületi látáshoz, valamint az alkohol lebontásához, szintén szükség van rá, de cinket igényelnek a szabad gyököket hatástalanító enzimek is.
A cinkmérgezés ritka, és eddig csak olyanoknál fordult elő, akik nagy mennyiségben szednek cinktartalmú kiegészítő készítményeket.
Az egészséges, változatos étrend önmagában is kielégíti a szervezet napi cinkszükségletét. A legtöbb cink a kagylókban, különösen az osztrigában van. A gabonaszemekben is van cink, de állati fehérjékből könnyebben felvehető. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a gabonafélékben a cink jórészt az őrlés során kárba vesző külső rétegekben található, másrészt hogy a gabonaszemek rostanyagában levő fitát (a fitinsav sója) gátolja több ásványi anyag felvételét, így a cinkét is. A vegetáriánus és vegán étrenden élőknek éppen ezért cinkpótlásra lehet szükségük.

Fluor

Míg a fluor hiánya gyermekeknél fogszuvasodáshoz vezethet, túlzott fogyasztása - ami származhat az étrendből éppúgy, mint a lenyelt fogkrémből, teából és fluorozott csapvízből - szintén káros lehet, fluorózist okoz. Ilyenkor a fogzománc foltossá válik, ami nem éppen vonzó látvány. A fluorózis fokozott csontképződést is előidézhet; a csontok a normálisnál tömöttebbek, de kevésbé rugalmasak és így törékenyebbek lesznek.
Bár a fluor nem létfontosságú elem, szerepe van a csontozat egészségének megőrzésében, ugyanis a kalciumhoz hasonlóan erősíti a csontokat. A fluorhiány, ha csekély kalciumbevitellel párosul, csontritkuláshoz vezethet. A megfelelő mennyiségű fluor bevitele kétségkívül segít megelőzni a fogromlást, különösen gyermekkorban. Az ivóvíz fluortartalma a geológiai viszonyoktól és a forrástól függően változó. Néhol a vezetékes vizet fluorral dúsítják. Ha a fluorszint meghaladja a literenkénti 0,03 µg-ot, két éven aluli gyermekek ne kapjanak kiegészítő fluorkészítményt. Magyarországon nem fluorozzák a vizet.
A talaj változó mennyiségben tartalmaz fluort, és ennek megfelelően a növényeknek és a legelő állatok húsának a fluortartalma is változó. A tea az étrendi fluor egyik legfőbb forrása, minthogy a teacserje minden további nélkül felszívja a fluort a talajból. Azoknak, akik gyakran isznak fluorozott vízből főzött teát, nagy az étrendi fluorfelvételük.

Foszfor

A foszfortartalmú vegyületek (foszfátok) minden növényi és állati szövetnek rendkívül fontos alkotóelemei. A szervezet foszforkészletének négyötöde a csontokban és a fogakban található; jóllehet a csontszövet lerakódásának folyamatát meszesedésnek nevezik, abban valójában a kalcium mellett nagy mennyiségű foszfát is szerepet játszik, a folyamatot tehát helyesebb mineralizálódásnak nevezni. A foszfor alapvető fontosságú a sejtek energiahordozó vegyületeinek kialakulásában és így az életműködésekben. A foszfátcsoportok jelentősen befolyásolják a fehérjék működését.
A foszforhiány ritka - nemcsak azért, mert minden növényi és állati fehérjében van foszfor, hanem azért is, mert foszfátot adnak sok üdítőitalhoz is a savasság szabályozására, továbbá a különféle húskészítményekhez és fagyasztott szárnyasokhoz - nedvességtartalmuk megőrzése s így állaguk javítása érdekében. Savlekötő szerek tartós szedése azonban idővel foszforhiányt idézhet elő.
A foszfor bevitele jelentős hatást gyakorol a szervezet kalciumháztartására - a túl sok foszfor gátolhatja a kalcium felszívódását. Nagy mennyiségű foszfor hatására fokozódik a mellékpajzsmirigy hormonjának termelődése, ezáltal csökken a csontok kalciumtartalma, s így nő a csontritkulás veszélye. Döntő tényező a szervezetben levő kalcium és foszfor optimális aránya. A két elem egyensúlya könnyen fenntartható, mert a kalciumban gazdag élelmiszerek rendszerint jó foszforforrások is.
A kalcium és a foszfor egyensúlyát azonban felboríthatja a finomított élelmiszerekben vagy zsírokban gazdag étrend, amely rendszerint kevés kalciumot, viszont sok foszfort tartalmaz. A foszfor túlzott felvétele a magnézium felszívódását is gátolhatja.

Higany

A higany erősen mérgező elem, a vele való tartós érintkezés idegrendszeri károsodást okozhat. Az emberi szervezetben számottevő élettani szerepe nincs. Súlyosan károsíthatja az agyat, de árt a vastagbélnek és a vesének is, továbbá fejlődési rendellenességeket idézhet elő, kihullhatnak tőle a fogak, az idegek elfajulnak, és izomremegés is felléphet.
Fölvetődött, hogy a fogorvosok által használt higanytartalmú amalgám káros lehet, ám ezt az aggályt az orvosok és fogorvosok többsége nem osztja, minthogy a fogtöméshez használt amalgám nem oldódik. Ennek ellenére sok fogorvos előnyben részesíti a higanymentes anyagokat.
Már 100 mg higany-klorid is okozhat mérgezést, de ez a mennyiség 200-szorosa annak, amit az átlagos napi étrend tartalmaz. Az ipari országok szennyezett tengereiből származó kagylókban és rákokban azonban veszedelmesen sok lehet a higany, mert felhalmozzák szervezetükben a nehézfémeket. A legtöbb országban szigorú szabályok rögzítik, a tengeri állatok nehézfémtartalmának felső határát. A tényleges értékeket rendszeresen ellenőrzik, így a tengeri élelmiszerek nehézfémtartalma miatt nincs ok különösebb aggodalomra.

Jód

Sokak számára a jód a tenger illatát idézi, s ez nem is meglepő, hiszen a tenger és a benne élő állatok, növények a jodidok (vagyis a jódból keletkező sók) legfőbb forrásai. A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék szintén tartalmaznak jódot, de hogy mennyit, az a termőtalaj jódtartalmától függ. Jódforrás lehet a legelésző állatok húsa és teje is.
A jódra nagy szükség van azoknak a pajzsmirigyhormonoknak a szintéziséhez, amelyek az anyagcsere sebességének szabályozásán kívül a testi és szellemi fejlődésre is hatással vannak.
Enyhe jódhiány esetén kissé megnagyobbodhat a pajzsmirigy (a duzzanat neve golyva), ami leggyakrabban fogamzóképes korban lévő nők körében fordul elő. Jódozott konyhasó használatával vagy tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztásával a baj könnyen megelőzhető. Súlyos jódhiányban szenvedő terhes nőknél fennáll a veszély, hogy pajzsmirigyhormon-hiányos gyermeket hoznak világra. Az ilyen gyerekek szellemi és fizikai fejlődése lassú, hacsak nem kapnak születésüktől kezdve pajzsmirigyhormon-készítményeket.
A haj és a bőr kiszáradása gyakran a pajzsmirigyhormon hiányának tünete. Ezt nem a jódhiány, hanem az okozza, hogy a szervezet ellenanyagokat termel saját pajzsmirigyével szemben. További tünet lehet a kóros álmosság, fásultság, a hideggel szembeni túlzott érzékenység, az izomgyengeség, valamint a súlygyarapodás. A túlzott jódfelvétel is zavarokat idézhet elő a pajzsmirigyhormon termelésében.

Kalcium

A tejtől és sajttól kezdve a szardínián át a sötétzöldségekig számtalan élelmiszerben van kalcium. Ez az elem fontos alapanyaga a csontoknak és fogaknak, amelyek a szervezet teljes kalciumkészletének mintegy 99%-át tartalmazzák. A maradék 1% nem kevésbé jelentős szerepet játszik a sejtek felépítésében és működésében, továbbá a véralvadásban.
A szervezet természetes szabályozórendszerének köszönhetően fölös mennyiségű kalcium ritkán van a vérben, akkor is csak valamilyen betegség vagy D-vitamin-túladagolás következtében. Ha viszont a szervezetnek több kalciumra van szüksége, mint amennyit az étrend biztosít, a hiányt a csontozatból pótolja.
Terhesség idején a táplálék kalciumtartalmának nagyobb hányada szívódik fel, kalciumpótlásra tehát nincs szükség, ha a terhes nő kiegyensúlyozott étrenden él. A napi kalciumszükséglet 700 mg, ami például két pohár tej kalciumtartalmának felel meg. Terhes nők azonban ne fogyasszanak túl sok teát, kávét, búzakorpát és sót, mert ezek egyrészt gátolják a kalcium felszívódását, másrészt fokozzák annak kiürülését a szervezetből. Az oxálsavat tartalmazó élelmiszerek (pl. spenót, rebarbara) szintén gátolják a kalcium felszívódását.
Kalciumra az idegek és izmok működéséhez is szükség van. Kalciumkészítményeket szokás felírni izomgörcsökre, valamint a hát és a csontozat öregedéssel járó bajainak (ízületi panaszok, reuma, csontritkulás) ellenszereként. A csontritkulás a csontszövet mennyiségének csökkenése, amely törékennyé teszi a csontokat. Különösen nőknél gyakori, a változás kora után. A kalciumhiány gyakran D-vitamin-hiánynak tulajdonítható, és gyermekeknél angolkórt okozhat. Jellemző tünetei az óláb vagy ikszkáb és a tyúkmell, amelyet a csontok gyengesége okoz. Felnőtteknél csontlágyulás jelentkezhet, ennek tünete csontfájás, az izomrángás és a gerincoszlop torzulása.

Kálium

A sejtek, idegek és izmok kálium hiányában nem láthatnák el feladatukat. A kálium a nátriummal együtt fenntartja a sejtek és szövetek folyadék- és ionháztartását, a szívműködést, és szabályozza a vérnyomást. Káliummal ellensúlyozható a túlzott nátriumbevitel káros hatása pl. a magas vérnyomás. Alapvető szerepet játszik ez az elem az idegingerületek továbbításában is.
A vér káliumszintjét a hormonok pontosan szabályozzák. A káliumfelesleg rendes körülmények között a vizelettel kiürül. A vesebetegek azonban nem tudnak megszabadulni a többletkáliumtól, ezért nekik kerülniük kell a káliumban gazdag ételeket. Ha a vér káliumszintje túl magas, szívritmuszavar és szívelégtelenség léphet fel, de levertség és izomgyengeség is jelentkezhet. A káliumhiány korai jele a közömbösség, zavartság, gyengeség, nagyfokú szomjúságérzet. Ilyenkor is felléphet szívritmuszavar.
Káliumot a legtöbb növényi eredetű élelmiszer tartalmaz, de legjobb forrásai az avokádó, a kemény héjú gyümölcsök, a magvak, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztek, aszalt gyümölcsök, valamint a paradicsom, burgonya, banán és narancs.

Kén

Minden sejtünkben van kén, de különösen sok van belőle a bőrben, a körömben és a hajban. Zöme a táplálék fehérjéivel kerül a szervezetbe, két aminosav (cisztein és metionin) alkotóelemeként. Több B-vitamin, így a tiamin, a pantoténsav és a biotin is tartalmaz ként. Szervetlen kénvegyületeket (szulfidok, szulfátok, szulfitok) az étrendnek nem kell tartalmaznia, sőt károsak is lehetnek - az aszalt gyümölcsök (pl. sárgabarack) színének megőrzésére használt szulfitok az arra érzékenyeknél asztmás rohamot válthatnak ki. Maga a elemi kén gomba- és baktériumölő szer, s emellett krémekben felhasználják bőrbántalmak, például pattanások kezelésére is.

Klór

Ez az ásványi anyag tartja fenn a káliummal és a nátriummal együtt a szervezet só-víz háztartását. A legnagyobb töménységben a gyomorsavban van jelen. A legfontosabb klórforrás a konyhasó. A konyhasóbevitel korlátozásával csökkenthető a szervezetben a klór szintje. Ha kevés klór jut a szervezetbe, kevesebb is ürül, a táplálkozással összefüggő hiánya tehát ritka. Nagymérvű klórvesztés (miként nátriumvesztés is) verejtékezés, hasmenés vagy hányás miatt következhet be - ilyenkor azonban a tüneteket nem a klór, hanem általában az ektrolitok hiánya idézi elő.

Króm

A megfelelő krómbevitel különösen a cukorbetegeknél fontos, ez az ásványi anyag ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sejtek cukorfelvételét elősegítő inzulinszerű anyagok kifejthessék hatásukat. Hasonlóképpen szerepet játszik a króm a vér zsír- és koleszterinszintjének szabályozásában. A krómhiány emelheti a koleszterinszintet. Jó krómforrás a sörélesztő, minden teljes kiőrlésű gabonaféle, a tojássárgája, a sajt és a melasz.

Magnézium

A magnézium főként a csontok alkotóelemeként tölt be fontos szerepet, de része van az idegingerületek továbbításában és az izom-összehúzódás folyamatában is. Fontos komponense mintegy 90 enzimnek. A kokarboxiláz és a koenzim-A alkotórészeként közreműködik a táplálék energiává alakításának folyamatában.
A magnéziumhiány ritka, de cukorbetegek, valamint felszívódási zavarokban, lisztérzékenységben és bizonyos vesebetegségekben szenvedők szervezetében a magnézium szintje alacsony lehet. Ha a betegség súlyos hasmenést is okoz, a magnéziumszint gyors csökkenése izomgörcsökhöz (tetánia) vagy görcsrohamokhoz vezethet. Francia kutatók vizsgálták a magnéziumhiány és a szívritmuszavarok esetleges kapcsolatát, de a tényleges összefüggést még klinikai kísérleteknek kell alátámasztaniuk.
Az emberi szervezet igen hatékonyan szabályozza a magnéziumszintet. A napi 2g-on felüli mennyiség már nem szívódik fel. Ha viszont nem jut a szervezetbe elég magnézium, a belekből szinte teljes mennyiség felszívódik, s a vizelettel kiürített mennyiség is csökken. Magnéziumot egy sor élelmiszer tartalmaz; a kiegyensúlyozott étrend fedezi a szükségletet. Fontos magnéziumforrások a teljes kiőrlésű lisztek, az aszalt füge, a kemény héjú gyümölcsök, a hüvelyesek és a zöld levélzöldségek.

Mangán

Más mikroelemekhez hasonlóan a mangán is számos feladatot lát el. Jelenléte alapvetően fontos egy sor enzimrendszer működéséhez, különösképpen azokéhoz, amelyek a porcok szintézisében játszanak szerepet. Alkotóeleme a mangán bizonyos, a szabad gyökökkel szemben védő enzimeknek is. Szükség van rá a pajzsmirigyhormon-, nemihormon-, koleszterin- és inzulintermeléshez, valamint a glükóznak a májban való raktározásához és a csontozat egészséges fejlődéséhez.
Az élelmiszerek - különösen a növényi eredetűek - mangántartalma attól függ, mennyi mangán volt a talajban, ahol a növény termett. A kemény héjú gyümölcsök, a barna rizs, a Graham-kenyér, a hüvelyesek és a gabonapelyhek jó magnéziumforrások.
A mangánhiányt az emberi szervezetben még nem észleltek. A mangánmentes étrenden tartott laboratóriumi állatoknál csontdeformitások léptek fel. Nincs arra vonatkozó adat, hogy az étrendi mangán túlzott bevitele veszélyt jelentene az egészségre.

Molibdén

Molibdén hiányában számos enzim működésképtelen lenne. Elengedhetetlenül fontos ez az elem például a DNS és az RNS szintézisében részt vevő enzimek működéséhez, valamint azokéhoz, amelyek a zsírokból energiát, illetve a szervezet készleteiből vasat szabadítanak fel. Szükség van rá a húgysav előállításához is. Molibdén a fogzománcban is található, és ez az elem is szerepet játszhat a fogszuvasodás megelőzésében.
A máj az egyik legjobb molibdénforrás, de ez az elem megtalálható sok növényi eredetű táplálékban is - hogy milyen mennyiségben, az a termőtalaj összetételétől függ.
Az étrendben csak nyomnyi mennyiségben van rá szükség; hiányának tüneteiről nem tudunk. ritka esetben molibdénhiányt okozhat a réz túladagolása, amely szívritmuszavart idézhet elő. A túlzott molibdénbevitel szintén ritka; Örményország egyes vidékein, ahol sok a talajban a molibdén, gyakori a köszvény. Ha nagyon sok molibdén kerül a szervezetbe, megnövekedhet a vizelettel kiürülő réz mennyisége.

Nátrium

A konyhasó - vagyis nátrium-klorid - volt az első ásványi anyag, amelynek étrendi szerepét tisztázták, alighanem azért, mert jelenlétét a nyelv ízlelőbimbói könnyen érzékelik. A nátrium minden testnedv fontos alkotórésze, és nagyrészt tőle függ a szervezet teljes víztartalma is. A káliummal együtt kulcsszerepet játszik a testnedvek egyensúlyának fenntartásában. A nátrium a vér egyik legnagyobb koncentrációban jelen levő ionja. Az idegek és izmok működéséhez is nélkülözhetetlen.
Az étrendben a legtöbb nátrium konyhasó formájában van jelen. Nátrium nitritként a sonka, angolszalonna, a kolbász- és szalámifélék tartósításában játszik szerepet, de fő összetevője a számos élelmiszer ízfokozó anyagaként használt nátrium-glutamátnak is.
A nátriumhiány azért ritka, mert nagyon sok táplálékban van só. Mivel azonban a verejtékezés során jelentős mennyiségű nátrium távozik a szervezetből, a forró égövben élőknél, illetve a rendszeresen nehéz testi munkát végzőknél felléphet nátriumhiány. Az állapot egyik legelső tünete a többnyire a lábikrát érintő izomgörcs. A nátriumhiány súlyosabb esetekben kiszáradáshoz vezethet, és vérnyomásesést, szájszárazságot, hányást idézhet elő. Rendes körülmények között a felesleges nátrium a vizelettel távozik a szervezetből. Az arra érzékenyeknél azonban a jelentős nátriumtöbblet folyadékfelhalmozódáshoz és magas vérnyomáshoz vezethet. Ez utóbbi szövődménye szívelégtelenség, szélütés, vese- és szemkárosodás.

Ólom

Az ólomszennyezés káros az egészségre. A fém (szájon át, illetve a kipufogógázok belégzésével történő) szervezetbe jutását gyerekeknél összefüggésbe hozták a magatartászavarokkal és a gyenge tanulmányi eredménnyel.
Régebben épült házakban az ólomból készült vízvezetékek ólommal szennyezhetik az ivóvizet, különösen olyan vidékeken, ahol a víz lágy. Gyakran a rézcsöveket is ólommal forrasztották össze. A szennyeződéshez elég, ha a víz egész éjszaka az ólomcsőben áll. Az ólomszint már azzal is jelentősen csökkenthető, ha reggel, az első használat előtt egy-két percre jól kieresztjük a vizet. Minthogy az ólom könnyebben oldódik fel a meleg vízben, mint a hidegben, főzéshez is mindig hideg vizet engedjünk, akár burgonyát főzünk, akár kávét vagy teát!

Réz

A réz sok enzimnek például a szabad gyökök okozta károsodás ellen védő szuperoxid-diszmutáznak is fontos összetevője. Nagy szerepe van a szerveket támasztó és azokat elválasztó kötőszövetek kialakulásában - az inakban, porcokban és csontokban viszonylag nagyobb mennyiségben van jelen. A réz nemcsak a csontozat fejlődése szempontjából jelentős, hanem azért is, mert elősegíti a vasnak a táplálékokból való felvételét. A réz hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, ugyanis a réz teszi lehetővé az elraktározott vaskészletek felhasználását a vörösvérsejtek képződésekor. Szerepe van a bőr és a haj színét meghatározó festékanyag, a melanin előállításában is. Sok réz található a májban, kagylóban, rákban, kakaóban, kemény héjú gyümölcsökben és gombákban, sok más élelmiszerben is jelen van, bár egyenlőtlen eloszlásban. Rézhiány ritkán fordul elő, leginkább koraszülötteknél, rosszul táplált vagy idült hasmenéstől szenvedő csecsemőknél, vagy azoknál, akik felszívódási betegségben szenvednek.

Szelén

Az antioxidáns hatású szelén alkotóeleme a glutation-peroxidáz nevű enzimnek, amely véd a káros szabad gyökök ellen. A szeléntartalmú enzimek szerepet játszanak a prosztaglandintermelés szabályozásában is.
Ez az ásványi anyag alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, valamint a máj működéséhez, de a haj és a bőr karbantartásához, a látáshoz és újabb adatok szerint a pajzsmirigyhormon aktív formájának kialakulásához is. A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy a növények termőtalajában mennyi volt a szelén. A talajok szeléntartalma a világ egyes részein, így hazánkban is igen alacsony; kiterjedt vizsgálatok szerint a szelénhiány növeli a koszorúér-betegség kockázatát, s egyesek szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon nagyon nagy az infarktus okozta halálozások száma. Kína bizonyos vidékein mindennapos egy szelénhiány okozta betegség, amely főleg kisgyermekeknél jelentkezik, és szívelégtelenséget idéz elő. A túlzott szelénfelvétel rendkívül ritka.
Sok szelén található az állati belsőségekben és más húsokban, a tengeri eredetű élelmiszerekben, a tejtermékekben - elsősorban a vajban -, a citrusfélékben, az avokádóban és a teljes kiőrlésű gabonakészítményekben.

Vas

A hemoglobinnak, a test minden részébe oxigént juttató vörösvérsejtek festékanyagának felépítéséhez elengedhetetlenül fontos a vas A súlyos vashiány - azaz vérszegénység - jele a légszomj és a szapora légzés, mert ilyenkor a szív kénytelen gyorsabban pumpálni a vért, a tüdő pedig igyekszik fokozni a szervezet oxigénfelvételét. Vasra van szükség egy másik oxigénszállító fehérje, az izmokban található mioglobin előállításához is.
Vastartalmú enzimek közreműködésével alakul át aktív A-vitaminná a béta-karotin, mely számos élénk színű gyümölcsben és zöldségben megtalálható, így a sárgarépában, a pirospaprikában, a sárgabarackban és a sárgadinnyében. Vastartalmú enzimekre van szükség a DNS és az RNS szintéziséhez, valamint a fogínyben, a fogakban, a porcokban és a csontokban folyó kollagéntermeléshez is.
A férfiak és a nők vasszükséglete eltérő. A nőknek az első menstruációtól a változás koráig csaknem kétszer annyi étrendi vasra van szükségük, mint a férfiaknak. A vas tartós hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, aminek tünete a szaporább légzés mellett a fertőzésekre való fokozott hajlam és a fáradékonyság, illetve gyengeség, de árulkodó jel a sápadt bőr is. A vegetáriánusoknál viszonylag gyakran lép fel vashiány. A legjobb vasforrások az állati belsőségek, különösképpen a máj és a vese, de terhes vagy fogamzás előtt álló nők ne fogyasszanak májat, mert túl sok A-vitamin juthat belőle a szervezetükbe. Vas található még a húsfélékben, szardíniában, tojássárgájában és a sötétzöld levélzöldségekben.
A szervezet a húsban levő vasnak (hem-vas) körülbelül a negyedét veszi fel, míg a növényi eredetű forrásokból - zöldségekből, aszalt gyümölcsökből, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérből, vassal dúsított gabonapehelyből - származó vasnak csupán a 10%-át. A növényi eredetű vasból több hasznosulhat, ha C-vitamint tartalmazó táplálék (pl. zöldpaprika) vagy folyadék (pl. narancslé) kíséretében vesszünk magunkhoz.
Heveny vasmérgezés leginkább akkor lép fel, amikor a gyerekek a vaspótló tablettákat édességnek nézik, és megeszik. Vasmérgezés veszélyének vannak kitéve a vasraktározási betegségben (hemokromatózis) szenvedők is. Ez a viszonylag gyakori öröklődő betegség ezer ember közül háromnál fordul elő, s máj-, illetve szívbetegséget okoz; ha nem ismerik fel, halálos.
Ritka esetekben, amikor a szervezetben hosszú időn át halmozódik a vas, sziderózisnak nevezett vasmérgezés következhet be. Ez az állapot gyakori vérátömlesztés nyomán is kialakulhat, sőt egyes adatok szerint akkor is, ha valaki tartósan vaskádban érlelt szeszes italt fogyaszt. Sziderózisra utal a bőr jellegzetes szürke színe.
Vasmérgezés gyanúja esetén orvoshoz kell fordulni. Heti 0,5 l vér lebocsátásával és vascsökkentő gyógyszerekkel normalizálható a vérben levő vas mennyisége, és így a súlyos szövődmények megelőzhetők.

Avokádó

Avokádó

Előnyei

értékes E-vitamin-forrás
jó káliumforrás
gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban

Hátránya

energiatartalma nagy

Az érett avokádó legalább olyan egészséges, mint amilyen finom. Értékes E-vitamin és jó káliumforrás, de hasznosítható mennyiségben található benne B₆- és C-vitamin, riboflavin és mangán is. A C- és E-vitamin - lévén antioxidáns - semlegesíti az ártalmas szabad gyököket, amelyek a rák kialakulásában is szerepet játszhatnak. A kálium szabályozza a vérnyomást, s szükség van rá a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
A B₆-vitamin elégtelen mennyiségét összefüggésbe hozzák a terhesség során jelentkező reggeli betegséggel.
Az olívaolajhoz hasonlóan az avokádóban is sok az egyszeresen telítetlen zsírsav. E zsírsavaknak szerepük lehet a vér koleszterinszintjének csökkenésében. A súlyuk miatt aggódóknak azonban vigyázniuk kell ezzel a gyümölccsel, mert egyetlen szem avókádó energiatartalma akár 400 kcal is lehet.

Kevesen tudják

Minden gyümölcs közül az avokádónak a legnagyobb a fehérjetartalma, egyes kaliforniai fajtáknál azonban az energia több mint 80%-a a gyümölcsben levő zsírsavakból származik.
Bár a spanyolok már 1519-ben említik az avokádót, sokáig ízetlennek tartották, és nem fogyasztották. Népszerűvé Amerikában csak a 20. században vált.
Az avokádó kerek vagy körte alakú, tyúktojás méretű, de akár 20 cm hosszú is lehet. Színe is változatos: lehet sötétzöld, bíborvörös, barnáslila, sárga, de szinte fekete is.
A legtöbb gyümölccsel ellentétben az avokádó akkor kezd érni, amikor leszedik a fáról. A még nem egészen érett gyümölcsöt ajánlatos szobahőmérsékleten érlelni néhány napig.

Autizmus

Autizmus

Jót tesznek

kiegyensúlyozott étrend, benne gyümölcs, zöldség, szárnyas, hal, hüvelyes, dió, mogyoró

Az autizmus eléggé rejtélyes betegség, amely az egész életet végigkíséri. Kialakulásának hátterében feltehetően agykárosodás áll, nem pedig érzelmi trauma. Ennek a viszonylag gyakori, minden 2500. gyermeknél jelentkező betegségnek a tünetei az első három életév során jelennek meg. Jellegzetessége, hogy a gyermek, akinek természetes kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége károsodott, általában saját elszigetelt világába vonul vissza. A normális beszéd általában nem alakul ki, vagy a már elsajátított beszédkészség elvész.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a táplálkozásnak számottevő szerepe lenne az autizmus kialakulásában vagy kezelésében. Igaz ugyan, hogy némelyik autista gyermek és felnőtt táplálkozása elég szeszélyes, étrendje rendellenes, de a felmérések szerint az autisták legnagyobb része nem alultáplált.
Bár az autista gyermekek többségének viselkedésére a táplálkozás nincs különösebb hatással, a szülők olykor azt tapasztalják, hogy bizonyos ételek vagy italok rontják állapotukat. A normális étrend számos olyan anyagot tartalmaz, amely befolyásolja az idegsejtek anyagcseréjét, működését. A teában, kávéban, kólában található koffein például általában ingerlékenyebbé és nyugtalanabbá teszi a gyerekeket.
Ha azt látjuk, hogy egy bizonyos élelmiszer felborítja a gyermek lelki egyensúlyát, vezessünk naplót étrendjéről. Külföldi tapasztalatok szerint a szülők gyakran okolják az almát, a narancsot és a paradicsomot bizonyos viselkedési problémákért. Jegyezzük fel, evett-e a gyanús ételből, majd iktassuk ki étrendjéből, s az összetevők listája alapján ellenőrizzük, nem tartalmazzák-e azt más élelmiszer-ipari termékek is. Ha egy hónap után a módosított étrend nem hoz észrevehető változást, akkor az illető élelmiszert újra adhatjuk a gyermeknek. Ne feledjük azonban, hogy bizonyos ételek fogyasztásának korlátozása is súlyosbíthatja a betegséget.
Az autista gyermekek táplálkozásával kapcsolatos legfontosabb alapelv az, hogy étrendjüket minél változatosabb élelmiszerek kiegyensúlyozott választéka alkossa.

Táplálkozási kísérletek

Az utóbbi időben végzett vitaminterápiás kísérletek tanúsága szerint bizonyos vitaminok (különösen a B₆-vitamin) többletbevitele sok esetben jótékony hatással lehet a viselkedésre. Komolyabb vitaminterápiát azonban csak orvosi ellenőrzés mellett és lehetőleg előzetes klinikai kivizsgálás után kezdjünk.

Asztma

Asztma

Jót tesznek

B-vitaminban gazdag élelmiszerek, például levélzöldségek és hüvelyesek
magnéziumtartalmú élelmiszerek, így napraforgómag és szárított füge

Ártanak

az asztmás rohamot kiváltó adalékokat tartalmazó élelmiszerek (az egyéni érzékenységtől függően). Ilyen adalékok lehetnek a benzoátok (E210-219), a szulfitok (E220-228) és a gallátok (E310-312)
bor és sör
élesztővel vagy nemespenésszel készült élelmiszerek (pl. kenyér, márványsajt) 
bizonyos színezékek (E102, E104, E110) tartalmazó ételek és italok
tehéntej, gabonafélék, tojás, hal és kemény héjú gyümölcsök (különösen a földimogyoró)

Kevesen tudják

Napjainkban világszerte 200 millió embert sújt az asztma. Hazánkban kb. 60 ezer a nyilvántartott asztmások száma. Egyes becslések szerint minden huszadik iskolás gyermek asztmás.
Két hosszú távú ausztráliai vizsgálat szerint, melyek eredményét 1994-ben tették közé, az asztmás gyerekek kétharmada felnőttkorára kinövi betegségét - különösen azok, akiknek a tünetei enyhébbek.
Az asztma ötször gyakoribb a nyugati világban, mint a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fő okok között említi a háziporatkákat, amelyek a meleg és száraz levegőjű lakásokban találják meg legkedvezőbb életfeltételeiket, valamint a kipufogógázokat, különösen a dízelüzemanyagok levegőbe kerülő maradványaiban koncentrálódó s belélegezve a tüdőben mélyen megülepedő, a hörgőcskék érzékeny belső felületét folyamatosan irritáló pm10-et.
A legújabb vizsgálatok szerint a (pl. margarinokban megtalálható) többszörösen telítetlen zsírsavak túlzott fogyasztása egyeseknél asztmára hajlamosító tényező lehet.

Az asztma idült, rohamokban jelentkező, olykor súlyos formát öltő légúti betegség. Magyarországon évente több mint 300 ember hal meg asztmás rohamban. Gyermekek körében az utóbbi években  az asztmának nem volt áldozata. Kóreredete alapján egyes szakemberek két csoportját különböztetik meg: a külső és a belső tényezők által kiváltott asztmát.
Az esetek túlnyomó többsége az előbbibe tartozik. Az asztmának ez a formája többnyire más allergiás bajokra (ekcémára, szénanáthára) való hajlammal együtt öröklődik, s első jelei gyermekkorban mutatkoznak. A tüneteknek számos kiváltó okuk lehet, így a környezetszennyezés, a virágpor, a háziporatka és az állati szőr. A dohányfüst is előidézhet asztmás rohamot. Ételallergia ugyancsak kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rohamokat, különösen ekcémás gyerekeknél. A rohamok súlyosságát más tényezők, köztük a szorongás, a testi megerőltetés, a fertőzések fokozzák.
A belső eredetű asztma általában felnőttkorban alakul ki. Ezt nem külső tényezők okozzák, de a rohamok kiváltásában ezek is szerepet játszhatnak. Ma már sok szakorvosnak az a véleménye, hogy a két típus között alig van különbség, s hogy voltaképp minden asztma külső eredetű.
Az asztmás rohamot a hörgőfal nyálkahártyájának duzzadása váltja ki. A roham többnyire csak néhány percig, vagy egy-két óráig tart, de néha napokig is fennáll, s nehéz, gyakran sípoló légzéssel, görcsös köhögéssel, továbbá a mellkasban fellépő szorító érzéssel jár.

Lehetséges kiváltó okok

Mivel az allergia egyénenként más és más, lehetetlen általános érvényű listát összeállítani az e tekintetben jó és rossz élelmiszerekből. Aki azt gyanítja, hogy asztmás rohamait ételek váltják ki, vezessen feljegyzést a táplálékokról, amiket fogyaszt, s forduljon szakorvoshoz.
Az asztmát előidéző néhány leggyakoribb élelmiszert azért számba lehet venni. Ezek közé tartozik a tehéntej, a búza és más gabonafélék, az élesztő valamint a penésszel érő sajtok (pl. márványsajt). A legveszélyesebb, pillanatok alatt kialakuló rohamokat elsősorban az olajos magvak (különösen a földimogyoró), a halak és a tojás váltják ki.
Bizonyos élelmiszer-adalékok szintén előidézhetnek asztmás rohamokat. Az Egyesült Államokban néhány asztmás beteg halálát azoknak a szulfitoknak a számlájára írták, amelyeket korábban nyers gyümölcsök és zöldségek tartósítására széles körben használtak. Alkalmazásukat Amerikában 1986-ban betiltották.
Az Európai Unió országaiban a szulfitok friss termékekhez nem használhatók, de más termékekhez, köztük hamburgerhez való hússzeletek, egyes kolbászfélék, aszalt gyümölcsök, lekvár, ecet, feldolgozott és fagyasztott zöldségek, valamint egyes rák- és kagylóételek tartósítására kis mennyiségben igen. A szulfitok jelenlétét az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni; problémát csak az okozhat, ha nincs csomagolás, amiről a fogyasztó leolvashatná az adatokat (pl. étteremben, piacon, friss áruknál).
Szulfitokat borok és sörök tartósítására is használnak. Ezek a termékek veszélyt jelenthetne azokra az asztmásokra, akik például belélegzik a bor illatát. Egyes borféleségekben - valószínűleg az erjesztő baktériumok hatására - hisztamin is keletkezik, s ez is asztmás rohamot válthat ki az arra érzékenyeknél.
Az üdítőitaloktól a diétás lekvárokon és a rágógumikon át a kaviárig a legkülönfélébb élelmiszerekben használt benzoátok szintén előidézhetnek asztmás rohamot. Néhány kevésbé gyakori antioxidáns is veszélyt jelenthet, köztük a gallátok (E310-312), valamint a butil-hidroxi-anizol (BHA vagy E320) és butil-hidroxi-toluol (BHT vagy E321), amelyek bizonyos fajta zsírokban és olajokban, továbbá némelyik zabpehelykészítményben fordulnak elő.
Arra érzékenyeknél a tartrazin (E102), a kinolinsárga (E104) és a gelborange (E110) élelmiszer-színezék is kiválthat asztmás rohamot. Az EU előírásai szerint mindezeket az adalékanyagokat fel kell tüntetni a csomagoláson.

Jótékony élelmiszerek

A B-vitaminokat tartalmazó élelmiszerek, például a levélzöldségek és a hüvelyesek javíthatják azok állapotát, akiknél az asztmás rohamok kiváltásában a stressz is szerepet játszik. Egyes adatok szerint az asztmások között kimutatható a niacin, illetve a B₆- és a C-vitamin hiánya is.
Az antioxidánsok a szabad gyökök semlegesítésével javítják a tüdő ellenálló képességét. Antioxidáns az A-vitamin (pl. májban), a béta-karotin (élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. sárgabarack, sárgarépa, piros húsú paprika -, sötétzöld levélzöldségekben - pl. spenót), a C-vitamin (citrusfélékben, paprikában, káposztában), valamint az E vitamin (szójában, olívaolajban). A szabad gyökök a levegő szennyező anyagai vagy más allergének kiváltotta gyulladásos reakció során a szervezetben is állandóan termelődő, a szöveteket károsító vegyületek.
A halakban, zöld színű zöldségfélékben, napraforgómagban és aszalt fügében megtalálható magnézium nyugtatólag hat a légutakra. Az angliai Nottingham egyetemén 1994.ben végzett vizsgálat szerint azok, akiknek a szervezete a normálisnál kevesebb magnéziumot tartalmaz, könnyebben kapnak asztmás rohamot.
Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia, tőkehal) bizonyos védelmet nyújthatnak az asztmával szemben, bőségesen tartalmazzák ugyanis azokat az ómega-3-zsírsavakat, amelyeknek gyulladásgátló hatást tulajdonítanak.
A korszerű gyógyszerek megjelenése előtt az asztmások nemegyszer kávéval igyekeztek csillapítani rohamaikat. A koffein kémiailag hasonlít az egyes légzéssegítő szerek hatóanyagaként használt teofillinhez. Szükség esetén 2 csésze erős fekete 2 órán belül javulást hoz, s hatása akár 6 órán át is megmarad. Kerülniük kell a kávét, teát és a kólát azoknak, akik teofillint szednek, mivel együttes alkalmazásuk mérgezéshez vezethet. Annak a betegnek sem tanácsos sok kávét innia, akiknél az asztmás rohamokat szorongás váltja ki.

Aszalt szilva

Aszalt szilva

Előnyei

értékes káliumforrás
megfelelő rost- és vasforrás
B₆-vitamin található benne

Hátrányai

energiatartalma nagy
szélszorulást okozhat

Sokféle szilvafa termését aszalják. Mint minden szárított gyümölcs, az aszalt szilva is nagyon sok cukrot tartalmaz, ami hasznos energiaforrás. Emellett van benne kálium, vas és B₆-vitamin is.
Mivel az aszalt szilvában sok a élelmi rost, segít a székrekedés leküzdésében. Éjszakára áztassunk be egy csésze aszalt szilvát vízbe, majd a felét reggel, a másik felét este fogyasszuk el. Aki nem szereti az aszalt szilvát, ihat helyette palackozott szilvalevet. A szilvalé élelmi rostban szegényebb, mégis hatásos hashajtó, mert a benne található hidroxifenil-származékok serkentik a vastagbél működését. Az aszalt szilva egyeseknél először szélszorulást okoz, ez a tünet azonban egy hét alatt megszűnik.

Árucímke

Árucímke

Szigorú előírások szabályozzák, hogy az élelmiszerekre milyen ábra és felirat kerülhet. A mesterséges adalékanyaggal - és nem gyümölcsdarabokkal - ízesített joghurton például nem lehet gyümölcsöt ábrázoló rajz. Az árucímkén fel kell tüntetni, ha a termék valamilyen kezelésen (pl. sózáson, füstölésen) esett át. Pontosan meg kell adni a termék nevét, tömegét vagy térfogatát, a minőségmegőrzési időt, valamint részletesen fel kell sorolni az összetevőket.

Tömeg és térfogat

A szilárd halmazállapotú anyagok tömegét általában grammban (g), a folyékony vagy félfolyékony anyagok térfogatát literben (l), deciliterben (dl) vagy milliliterben (ml) adják meg. Ezek az adatok például akkor lehetnek hasznosak, ha össze akarjuk vetni a különböző termékek árát.

Minőségmegőrzési idő

A fogyasztható megjelölést olyan áruféleségekre alkalmazzák, amelyek rövid ideig állnak el. Ezeket a címkén feltüntetett időpont után sem árusítani, sem fogyasztani nem szabad, mert ételmérgezést okozhatnak. A minőségét megőrzi kifejezés a hosszabb ideig eltartható termékekre kerül Bár minőségük romlik, néhány héttel a feltüntetett időpont után általában még biztonsággal fogyaszthatók.

Összetétel

A csomagolt árun valamennyi összetevőt fel kell tüntetni, méghozzá a csökkenő mennyiség szerinti sorrendben. Az adalék anyagoknál meg kell jelölni a rendeltetést (pl. tartósítószer, állományjavító, ízfokozó, színezék) és a nevet vagy kódot. Egynémely terméken - például azokon, amelyek csupán egyetlen anyagból állnak - az összetétel felsorolása értelemszerűen hiányozhat.

Tápérték

Sok élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni a tápértékkel kapcsolatos tudnivalókat, például a termék 100 g-jának (10 dkg) energiatartalmát. A vitamin- és ásványianyag-tartalmat csak akkor kell jelölni, ha a termékből 100 g vagy 100 ml (1dl) megfelel az ajánlott napi bevitel legalább 15%-ának (a csomagon az angol Recommended Daily Amount kifejezés rövidítését - RDA - találjuk), illetve ha a terméket egyszeri fogyasztásra szánt adagban vásároljuk (pl. egy szelet csokoládé, egy pohár joghurt).
A jelenlegi nyugati árucímkéken szereplő számok az Európai Közösség 1990-es irányelvein alapulnak. A tápértékkel kapcsolatos adatokat két fő viszonyítási alapjuk van: a ajánlott napi bevitel (RDA), illetve az arányos tápérték (Dietary Reference Value, DRV). Az előbbi általában egy felnőtt férfi napi szükségletét veszi alapul, az utóbbi viszont tekintettel van a korra és a nemre.

A címkén csak akkor szerepelhet, hogy a termék csökkentett energiatartalmú, ha a szokásosnál ténylegesen sokkal kisebb a kalóriaértéke.

Azt, hogy friss tojássárgája felhasználásával készült (pl. majonéz), az összetevők felsorolásakor a pontos mennyiség feltüntetésével kell alátámasztani.

Az összetevők tömegük szerinti sorrendben következnek egymás után. A felsorolás segít a hasonló termékek összevetésében, továbbá annak megítélésében, hogy nem tartalmaz-e olyan alkotórészt, amit el akarunk kerülni.

A megnevezett kódszámmal (E...) jelölt adalékanyagok a funkció megjelölése után következnek, például: állományjavító - szentjánoskenyérmag-liszt vagy színezék - E102 (tartrazin). Az ízesítőszereket is meg kell említeni a címkén, de megnevezésük nem kötelező. 

A tápértékre vonatkozó részben az energiaértéken kívül szerepelhet például a só-, cukor- és élelmirost-tartalom is, de Európa legtöbb országában jelenleg még nem kötelező mindezek részletező feltüntetése.

Pontosan fel kell viszont tüntetni a biztonságos tárolás követelményeit, például: felbontás után hűtve tárolandó, három napig fogyasztható stb. Ezek betartása nagyon fontos, mert különben a termék megromolhat és ételmérgezést okozhat.

Szerepelnie kell a címkén a minőségmegőrzési időnek is, akár a címkére nyomtatva, akár a tubusba préselve.

A nagy e a termék töltő- vagy nettó tömegét jelöli, melytől a tényleges mennyiség csak minimális mértékben térhet el.

Fel kell tüntetni a származási helyet és a gyártó nevét, címét, hogy panasz esetén a fogyasztók tudjanak hova fordulni.

Articsóka

Articsóka

Előnyei

a folsav és a kálium megfelelő forrása
segít a koleszterinszint szabályozásában
javítja a májműködést

Az articsóka forrón vagy hidegen tálalva egyaránt ínycsiklandó csemege, a folsav és a kálium jó forrása.
A növénynek sok természetgyógyász gyógyító erőt tulajdonít. Számos vizsgálat tárgyát képezték már az articsókakivonatok, különösen a cymarin nevü vegyület, amely a növény virágzatának ehető részeiben található. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az articsóka cynarinja, illetve más, azzal rokon vegyületei talán jótékonyan hatnak a koleszterinszint szabályozására, javíthatják a májműködést, és tartós javulást hozhatnak epekőbántalmak esetén.
A németországi Freiburg egyetemén 1979-ben végzett vizsgálat megerősítette, hogy a cynarin csökkentheti a koleszterinszintet, ám erre eddig jóformán ez az egyetlen tudományos bizonyíték. Ennek ellenére számos természetgyógyászati és gyógynövényszaküzlet árusít cynarinkivonatot, amelynek állítólag egész sor jótékony hatása van, például javítja a renyhe májműködést. 

Bogáncs rokona

A keleti mediterrán eredetű articsóka virágzatának húsos alapi része és levélnyelve fogyasztható.

Aranyér

Aranyér

Jót tesznek

alma, körte, zab, zöldfőzelékek, a bennük levő oldható rostok miatt
Graham-kenyér és barna rizs, oldhatatlan rosttartalmuk miatt
víz

Korlátozottan fogyaszthatók

finomított szénhidrátok

Ártanak

paprikás, csípős, fűszeres ételek

A aranyér a végbélnyílás területén kialakult fájdalmas, viszketést okozó visszértágulat, melynek leggyakoribb oka a hosszan tartó székrekedés vagy az, hogy az alsó testfélben a vér szabad áramlása - például a sok ülés következtében - akadályozott. Kialakulásában és súlyosbodásában az elhízás is szerepet játszhat.
A székrekedéssel járó nehéz, erőltetett székletürítés leggyakoribb oka a túl sok finomított - rostanyagot alig tartalmazó - táplálék fogyasztása és az elégtelen folyadékfelvétel.
A baj a terhesség időszakában különösen gyakori.

Segítenek a rostok

Az aranyér enyhe esetei többnyire elmulaszthatók oldható rostanyagokat bőségesen tartalmazó élelmiszerek (pl. zab, gyümölcs, zöldség), valamint oldhatatlan rostokban gazdag táplálékok - elsősorban teljes kiőrlésű lisztből készült (Graham-) kenyér és barna rizs - fogyasztásával. A hatékony kúrához naponta legalább 2 liter folyadékot is meg kell inni.
Annál, aki eleve ilyen étrenden él, kisebb az aranyeres csomók kialakulásának veszélye. A zabban levő oldható rostanyag különösen hatásos a székrekedés ellen, mert lágyabbá teszi a székletet. A paprikás, csípős, fűszeres ételeket az érintetteknek tanácsos kerülniük, mert azok súlyosbítják az állapotot, és fokozzák az amúgy is nehéz székletürítés kínjait.
Makacs esetekben az aranyér kivérezhet, s ha ez hosszabb időn át ismétlődik, vashiányhoz, majd vérszegénységhez vezethet. Jó vasforrás a máj (terhesség idején azonban kerülendő), a hüvelyesek, a kemény héjú gyümölcsök és a sötétzöld levélzöldségek. A C-vitamint tartalmazó táplálékok, például a friss gyümölcsök elősegítik a vas felszívódását.
Véres széklet, illetve szűnni nem akaró végbéltáji vérzés esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, ezek a jelek ugyanis vastagbélrákra is utalhatnak. Az aranyér súlyosabb esetekben műtéttel gyógyítható, de ha a székrekedés továbbra is fennáll, a betegség kiújulhat.

Anyagcsere-betegségek

Anyagcsere-betegségek

Több mint háromezerféle veleszületett anyagcsere-betegséget tartanak nyilván, többségük azonban szerencsére igen ritka. Ha ezeket az öröklött betegségeket nem ismerik fel és nem kezelik késedelem nélkül, akkor igen súlyos szervi és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak.
Magyarországon 18 ezer újszülött közül egy jön világra fenilketonuriával, az egyik leggyakoribb öröklött anyagcsereavarral. Az ennek kimutatására szolgáló szűrővizsgálatot a csecsemő életének 5. napja előtt végzik.
Ha ez a teszt pozitív, akkor más vizsgálatokat is elvégeznek. Mint a legtöbb öröklött betegségnél, a fenilketonuriánál is csökkenthetők az ártalmas hatások, bár a betegség oka megmarad. A fenilketonuriát immár húsz esztendeje eredményesen kezelik. Kezelés hiányában súlyos szellemi fogyatékosságot, görcsrohamokat, végtagremegést, csökkent bőr és hajpigmentképződést idézhet elő.
A kezelés része a szigorú diéta: korlátozni kell a fenilalanin nevű aminosav felvételét, amely sok fehérjetartalmú élelmiszerben és az aspartam nevű mesterséges édesítőszerben is megtalálható. Mivel a fenilalanin az anyatej és a tehéntej fehérjéiben is jelen van, a beteg csecsemőknek külön e célra készített tápszert adnak.
A további - rendkívűl ritka - anyagcsere-betegségek közül a legismertebb a következők:

Refsum-kór

A halban és tejtermékekben jelen levő fitánsav felszívódásáért felelős enzim hiánya okozza. 4 és 20 év között jelentkezhet, a legkülönbözőbb tünetek (csont- és bőrelváltozások, szempanaszok, ügyetlen, koordinálatlan mozgás) kíséretében. Kezelése szigorú, fitánsavban szegény diétából, valamint időszakonkénti plazmaferézisből áll, amivel kiszűrik a vérből a fitánsavat.

Jávorfaszirup-betegség

Egyes aminosavak a lebontásukban jelentkező öröklött zavar következtében a vizelettel ürülnek, melynek emiatt édeskés, jávorszirupra emlékeztető szaga lesz. Az életben maradó gyermekek többnyire agykárosodást szenvednek; zselatinon, vajon, margarinon, cukron és gyümölcsön alapuló, gluténmentes étrendet kell követniük.

Galaktozémia

A tejcukrot (laktózt) és annak egyik összetevőjét, a galaktózt bontó enzim hiánya miatt kialakuló betegség szürkehályoghoz, májzsugorodáshoz, testi és szellemi fogyatékossághoz vezethet. A gyermek számára a tejet speciálisan kezelni kell, s csak az ilyen tej használható fel ételeinek és italainak készítéséhez.

Antioxidánsok

Antioxidánsok

Antioxidánsok nélkül hónapokon belül fertőzések és rosszindulatú daganatok egész sorának eshetnénk áldozatául. A szervezet maga is előállít antioxidáns vegyületeket, de az immunrendszer erősítéséhez szükséges többlethez megfelelő táplálkozással juthatunk hozzá. Az ételekkel fölvett antioxidánsok fontosságáról élénk vita folyik. Szükségességüket - különösen a kiegészítőket - sokszor eltúlozták, de az újabb kutatások szerint a rák bizonyos fajtái és a szívbetegségek ellen valóban védelmet nyújthatnak, s talán a korai öregedést is gátolják.
Az antioxidánsok az anyagcsere, illetve a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigarettafüst hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. Ha nem teszünk semmit ellenük, ezek az instabil vegyületek megteremthetik a szívbetegség és a rák kialakulásának előfeltételeit.
A felszaporodott szabad gyökök semlegesítéséhez a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége, mint amennyit maga termel, különösen betegség vagy erős légszennyezettség esetén. A szervezet védelméről gondoskodó antioxidánsok szerencsére sokféle élelmiszerben megtalálhatók.
Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga, a béta-karotin semlegesíti a szabad gyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén (forrásai: rák, kagyló, avokádó), réz (dió, mogyoró, magvak, rák, kagyló) vagy cink (rák, kagyló) kell. A citrusfélékben, a szőlőben és a zöldségfélékben megtalálható bioflavonoidok szintén antioxidáns hatásúak. A margarinokhoz és olajokhoz mesterséges antioxidánsokat adnak, hogy ne avasodjanak meg és megtartsák természetes színűket.

A betegség megelőzése

Az antioxidánsok betegségmegelőző szerepe még nem teljesen tisztázott. Feltételezik, hogy a szabad gyökök indítják el azt a folyamatot, melynek során a verőerek falában koleszterin rakódik le, ami végül szívbetegséghez vagy szélütéshez vezet. Az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok kellően nagy mennyiségben nemcsak ezt a veszélyes folyamatot gátolhatják meg, hanem a sejtek genetikai információt hordozó DNS-molekuláinak rosszindulatú daganathoz vezető károsodását is.
Az egyes antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok táplálékkiegészítőkként való szedésével csínján kell bánni. A szükséges mennyiségű antioxidánst a legjobb sok friss gyümölccsel és zöldséggel bejuttatni a szervezetbe. C-vitamin a citrusfélékben, béta-karotin az élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben található. A dióban, mogyoróban, avokádóban és ásványi olajokban levő E-vitamin is segít megelőzni a betegségeket.

Anorexia nervosa

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosa elsősorban tizenéves lányokat és fiatal nőket érint, de minden tizedik beteg fiút vagy fiatalembert. Ez összetett pszichiátriai betegség abban nyilvánul meg, hogy a beteg szinte rögeszmésen irtózik az evéstől, aminek hátterében gyakran kisebbségi komplexus áll. Az anorexiás beteg azáltal igyekszik felülkerekedni mindennapi életének nehézségein, hogy folyamatosan megfosztja magát az ételektől - s ez egészen az éhezésig fajulhat.
Az anorexia korai tünetei (beteges aggodalom a testsúly miatt, egyre okozódó válogatósság, megszállott tornázás) gyakran már azelőtt megjelennek, hogy a betegség elismerhető formát öltene. A serdülőkorban különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend, amelynek sok fehérjét, gyümölcsöt, zöldséget és keményítőben gazdag élelmiszert (burgonyát, kenyeret) viszont kevés finomított keményítőt, cukrot és zsírt kell tartalmaznia. Nem jó, ha snackek helyettesítik a főétkezéseket.
Az anorexiások azt képzelik, hogy az a szép, aki nádszálvékony, s hogy ők maguk túlsúlyosak, holott a valóságban gyakran kórosan alultápláltak. Ha esznek, hányással vagy hashajtókkal szabadulnak meg kisebbrendűségi komplexusuk képzelt okától.
Ahogy az anorexiás beteg egyre inkább a fogyókúra gondolatának rabja lesz, egyre kevesebb vitamint és ásványi anyagot vesz magához. A cinkhiány különösen veszélyes, mert tovább rontja az étvágyat és az ízérzékelést, s végül kialakul az éhezési spirál. A kezelés rendszerint gondos táplálásból és pszichoterápiából, illetve tanácsadásból áll, s a betegek többsége kórházi ápolásra szorul. Az anorexiásokban újra ki kell alakítani az éhség csillapítására irányuló normális reakciót, amely az egészségesek számára magától értetődő. Ez kényes, de hasznos folyamat, mindamellett időigényes is, mivel a normális táplálkozás csak lassan áll vissza. Gyakran megnehezíti a kezelést az anorexiás beteg ellenállása; ilyenkor másféle terápiás megközelítésre lehet szükség.
Bár az anorexiás betegnek elsősorban tápláló ételeket kell fogyasztania, minden ennivaló jobb a semminél. Hamburgerből, chipsből, csokoládéból, fagylaltból ugyan nem lehet kiegyensúlyozott étrendet kialakítani, energiát azonban ezek is bőségesen szolgáltatnak.

Alvás és táplálkozás

Alvás és táplálkozás

Stresszel teli világunkban a hétköznapi gondok ellenszere az alvás. A táplálkozás is fontos szerepet játszhat a nyugodt éjszakai alvásban, mely pihenteti az elmét, és regenerálja a szervezetet.

Jó tesznek

Lefekvéskor cukrozott tej, malátás ital, kamillatea vagy más forró mézes innivaló
keményítőben gazdag étel vacsorára, például tészta, rizs, burgonya

Korlátozottan fogyasztható

kávé, tea, kóla

Ártanak

késő este elfogyasztott zsíros, fűszeres, nehéz ételek

A legtöbben nemigen törődnek azzal, ha időnként rosszul alszanak, ám ha ez az állapot állandósul, sokan aggódni kezdenek, vajon a kialvatlanság nem káros-e az egészségükre. Könnyen ördögi körbe keveredik az, aki álmatlansága miatt szorong, hiszen így még nehezebben alszik el.
A kutatók ma sem tudják pontosan, mitől alszik el az ember, de már találtak az agyban bizonyos alvásközpontokat, amelyekről úgy vélik, hogy egyfajta belső óraként felelősek az alvás és az ébrenlét időzítéséért. A szervezetben képződő természetes vegyületek egy része segíti az alvást, s ezt az étrend is befolyásolja. A vacsora után elfogyasztott nagy adag kávé, tea vagy kóla koffeint juttat az agyba, gátolva ezzel az elalvást. Vannak azonban olyanok, akik a sok kávéivás hatására érzéketlenné válnak a koffeinre, s így kávézás után is könnyen elalszanak.

Az álmatlanság okai

 A szorongás, a depresszió és a stressz számos tünete közül az egyik az álmatlanság. Ezen a szorongás okának megszüntetése mellett a megfelelő táplálkozás is segíthet. Az elhízás is okozhat alvászavart, mert megnehezíti a légzést, növeli az időszakos horkolás valószínűségét, amely akár 90 másodperces alvás közbeni légzéskimaradáshoz vezethet. A fogyás gyakran véget vet ennek az egészségromboló állapotnak.
Egy másik, az alvást zavaró állapot a láb kényszeres mozgatása. Az időnként jelentkező akaratlan lábmozgások ágyban fekvéskor gyakoribbá válnak. Jó néhány természetgyógyász a vashiányban látja ennek okát, s ellenszerként vasban gazdag élelmiszerek fogyasztását javasolja, amilyenek a hüvelyesek, az aszalt sárgabarack, a sötétzöld levélzöldségek és a kemény héjú gyümölcsök, különösen a mandula.

Alvás előtti eledelek

Soha ne feküdjünk le se éhesen, se túlterhelt gyomorral. Az éhség mardossa a gyomrot, a túl sok ennivaló pedig azért zavarja az álmot, mert gyomorrontást, gyomorégést, szélszorulást okoz. A nehéz fűszeres ételek is előidézik ezeket a tüneteket.

Tej

A lefekvés előtt fogyasztott cukros tej segíti az alvást. Tejivás hatására az agysejtek a vérből több, a tejfehérjék lebontása során képződő triptofánt - egy esszenciális aminosavat - tudnak felszívni. Az agy a fölvett triptofán egy részét nyugtató hatású ingerületátvivő anyaggá, szerotoninná alakítja át.

Keményítőtartalmú élelmiszerek

A keményítőben gazdag táplálék nemcsak a fizikai állóképességet javítja, hanem az agyat is nyugtatja. Mivel a keményítő lassan, de tartósan emeli a vércukorszintet, az agysejtek folyamatosan több energiához juthatnak. A másik lehetséges magyarázat az, hogy a keményítő is fokozza a szerotonin termelődését.

Méz

Enyhe nyugtató hatását régóta ismerik. Kavarjunk el egy kanál mézet meleg tejben vagy kamillateában.

Herbateák

Számos gyógyteáról állítják, hogy nyugodtabbá teszi az alvást. Ilyen a kamilla-, a hársfa- és a macskagyökértea.

Tanácsok álmatlanság ellen

Az aggodalmakat és problémákat rekesszük ki a hálószobából. Ne gondoljunk se a kifizetetlen számlákra, se a másnapi feladatokra.
Az elalvást megelőző egy-két órában lazítsunk, tereljük el gondolatainkat a napi gondokról. Vegyünk meleg fürdőt, hallgassunk zenét vagy olvassunk.
Jegyezzük fel egy papírra problémáinkat, amelyek elalvás előtt nem hagynak minket nyugodni, hogy máskor gondolhassunk végig azokat. A papírt ne tegyük az ágy mellé.
Az ágyban a szó valóságos értelmében pihenjünk. Gondoljunk valami kellemes dologra, például arra, hogy tengerparton napozunk. Próbáljuk meg ellazítani minden izmunkat - a homloktól és az állkapocstól a lábfejig.
Keljünk fel idejében.
Ne szunyókáljunk napközben.
Elalvás előtt ne cigarettázzunk és ne igyunk sok alkoholt vagy más, élénkítő hatású italt (teát, kávét).
A lefekvés előtti 3 órában ne együnk zsíros vagy nehéz ételt.
Alvás előtt ne serkentsük agyunkat bonyolult keresztrejtvénnyel vagy élénk beszélgetéssel.
Ne tornázzunk késő este, mert a tornagyakorlatok élénkítenek.
ne nézegessük állandóan az éjjeliszekrényen álló órát.
Ne forgolódjunk órákon át az ágyban. Inkább keljünk fel, és csináljunk valami hasznosat, de pihentetőt kb. 20 percig, amíg újra fáradtnak nem érezzük magunkat. az elalvást elősegítheti, ha bekapunk például egy darabka kenyeret.

Kell-e nyolc óra alvás?

Gyakran hangoztatják, hogy a felnőtteknek naponta legalább nyolc óra alvásra van szükségük, e téren azonban elég nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Az alvásigény nemcsak az egyes életciklusokban más, hanem szinte napról napra változik. Ahogy öregszünk, úgy csökken az alvásigényünk, egyre nehezebben alszunk el, és egyre többször ébredünk fel az éjszaka folyamán. Aki nyolc óra alvás ellenére fáradt, feküdjön le korábban tíz napon át, s figyelje meg, frissebbnek érzi-e magát. Lehet, hogy egy kicsivel több alvással visszanyerheti vitalitását.

Allergia, ételérzékenység

Allergia, ételérzékenység

Az ételek kémiai anyagai, a házi por, a növényi pollenszemcsék és a rovarmérgek a legkülönfélébb reakciókat válthatják ki, az orrfolyástól a migrénen át a hirtelen halálig. Az allergiás reakciók egyre gyakoribbak, de mibenlétüket ma sem értjük teljesen.

Azokat a környezetünkben és ételeinkben levő apró részecskéket, amelyeket a szervezet testidegennek és így kiküszöbölendőnek tekint, antigéneknek nevezzük. Az allergénekkel azaz allergiás reakciót kiváltó antigénekkel szemben viszont csak egyes embereknél lép fel immunreakció: ezek az anyagok önmagukban teljesen ártalmatlanok volnának, ha a szervezet nem reagálna rájuk aránytalanul. Az allergének hatására ellenanyagok vagyis antitestek egész arzenálja kerül az allergiás beteg véráramába és szöveteibe.
Az allergiás reakciók intenzitása változó. A szénanátha rendszerint csak tüsszögéssel és orrfolyással jár, de például a földimogyoróval szembeni allergia hirtelen halált is okozhat. A különféle allergének hasonló tüneteket okozhatnak, s így a szénanáthát például kiválthatja pollen, por, madártoll vagy állati szőr. Ugyanakkor egyazon allergén egyénenként eltérő allergiás reakciót idézhet elő. További félreértésekre ad okot, hogy az allergiát és az ételérzékenységet nagyon sokszor összekeverik.

Allergia vagy ételérzékenység?

Az ételallergia a test szinte minden részét érintheti, s többek között ekcémát, asztmás rohamot, csalánkiütést okozhat. Földimogyoró kiváltotta allergiás reakció esetén például rövid időn belül megdagad a nyelv és a torok, vagy súlyos asztmás roham lép fel. Kivételes esetben már egy kis darab földimogyoró rágcsálása vagy földimogyoró-olajat tartalmazó sütemény fogyasztása is tragikus következményekkel járhat. Az ilyen, úgynevezett anafilaxiás reakciókra hajlamos emberek szervezete egy meghatározott antigénre reagál ennyire szélsőségesen. Az anafilaxiás sokkot, melynek hatékony ellenszere az azonnal beadott adrenalininjekció, megelőzni csakis az ilyen reakciót kiváltó anyagok elkerülésével lehet.
Az ételérzékenység igen nehezen megragadható probléma. Igazi okára sokszor nem is derül fény. Ételérzékenység esetén nem lépnek fel a fenti allergiás tünetek; a panaszok rendszerint a bélcsatornára korlátozódnak pl. hasmenés. A kiváltó tényező olykor könnyen azonosítható. A tejcukor- érzékenységben szenvedők szervezete például nem képes előállítani a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzimet, lisztérzékenység esetén pedig a gabonafélék egyik fehérjéjével, a gluténnel szemben termelődő ellenanyagok károsítják a vékonybél nyálkahártyáját.

Mennyire gyakori az allergia?

Úgy tűnik, egyre több az allergiás beteg. Minden hetedik gyermeknél jelentkeznek 11 éves koráig az asztma, az ekcéma vagy a szénanátha tünetei. A felnőtteknek mintegy 10%-a ekcémás és 20%-a hajlamos a szénanáthára.
Az allergiás tünetek jó részét élelmiszerek is kiválthatják. Egyes szakértők szerint a fejlett országokban tíz emberből három bizonyos mértékig allergiás vagy érzékeny egyes ételekre. A hivatalos becslések azonban rendkívül óvatosak, s csak 2%-ra teszik ezt az arányt. Az allergia bármely életkorban kialakulhat. A kor előrehaladtával az egyes allergénekkel szembeni érzékenység változhat, különösen ha azok a táplálékban vannak jelen. Egyfelől gyerekek és felnőttek egyaránt megszabadulhatnak allergiájuktól, anélkül hogy étrendjükön változtatnának, másfelől viszont az azonosított és az étrendből kiküszöbölt allergén helyébe újabb allergén léphet, mely hasonló vagy újfajta tüneteket okoz. Ha egy bizonyos allergiára gyanakszanak, bőrpróbával, illetve a gyanúba fogott élelmiszernek az étrendből való kizárásával meg lehet állapítani, tényleg az okozza-e a tüneteket. Mindkét módszer egyszerű és viszonylag megbízható. Ha azonban nincs nyom, amin el lehetne indulni, akkor az allergént majdnem ugyanolyan nehéz megtalálni, mint egy tűt a szénakazalban.

A hiperaktív hisztamin

A hisztamin nevű nagy hatású anyagot a bőr, valamint a száj, az orr, a belek és még néhány szerv belső felületét borító nyálkahártyák sejtjei termelik. Egyik feladata a gyomorsavtermelés serkentése étkezés után, de emellett a hajszálereket is tágítja, s ezzel vérbőséget idéz elő a kérdéses területen. Amikor az allergén bejut a szervezetbe, vagy érintkezésbe kerül a bőrrel, több más vegyület mellett nagy mennyiségű hisztamin is felszabadul. Ez a hisztaminrobbanás okozza az allergiás reakció legtöbb tünetét; a szemviszketést, könnyezést, orrfolyást, tüsszögést, sípoló légzést, bőrkiütéseket, hasmenést.
Enyhébb esetben például alma, kemény héjú gyümölcsök vagy paradicsom nyersen történő fogyasztása után csak bizsereg a nyelv vagy a száj. Ilyen allergia elég gyakran jelentkezik azoknál, akiknél a szénanáthát korán virágzó fák, például a nyír pollenje váltja ki.

Az ételérzékenység fő kiváltói és tünetei

Az alábbi leírásban az allergiát vagy ételérzékenységet leggyakrabban kiváltó élelmiszerek szerepelnek veszélyességi sorrendben felülről lefelé. A tej és a gabonafehérje (glutén) a két leggyakoribb bűnös.

Tej

Veszélyes élelmiszerek

Tejtermékek: tej, vaj, tejszín, jégkrém, sajtok és joghurtok.

Tünetek

Székrekedés, hasmenés, felfúvódás; migrén (sajtok). Csecsemőknél felfúvódás, kólika, hurut; később ekcéma léphet fel.

Glutén

Veszélyes élelmiszerek

Liszt, kenyér, sütemények, árpa, rozs, zab, levesporok; minden olyan élelmiszer-ipari termék, amely hidrolizált növényi fehérjét tartalmaz.

Tünetek

Migrén, cöliákia: jellemzője a hasmenés és a fogyás

Tojás

Veszélyes élelmiszerek

Leginkább a tojásfehérje. Tojáshabbal készült sütemények, majonéz, tojáshab, jégkrém, fagylalt, madártej.

Tünetek

Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok. Asztma és ekcéma is felléphet.

Hal

Veszélyes élelmiszerek

Füstölt halak, pl. hering, lazac, makréla, tőkehal. Friss tőkehal, nyelvhal.

Tünetek

Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok. Asztma és ekcéma is felléphet.

Rák, kagyló

Veszélyes élelmiszerek

Homár, languszta, garnéla-rák, tarisznyarák; vénuszkagyló, osztriga, fésűkagyló, kékkagyló.

Tünetek

Elhúzódó gyomorbántalmak, migrén és hányinger.

Dió félék

Veszélyes élelmiszerek

Mogyoró, földimogyoró, dió, kesudió, pekándió. Dióval ízesített kenyér, sütemények, fagylaltok, dió- és mogyoróolaj.

Tünetek

Kiütések, duzzanatok, asztma, ekcéma. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk.

Szója

Szójaszósz, szójaliszt, szójatej, szójatúró, szójaolaj, piskótapor, palacsintapor, levessűrítmények.

Tünetek

Fejfájás, gyomorrontás.

Adalékok

Veszélyes élelmiszerek

Egyes előre csomagolt készételek és italok. Színezékként tartrazint, illetve tartósítószerként benzoesavat tartalmazó élelmiszerek.

Tünetek

Föltehetően hiperaktivitás és egyéb viselkedészavarok.

Gyorsan és lassan kialakuló tünetek

Az allergének bármelyik szervet irritálhatják, elsősorban az orrot, a tüdőt, a bőrt. Ha az allergiás reakció az étel elfogyasztása után pillanatok alatt kifejlődik, az ok rendszerint nyilvánvaló, s ilyenkor többnyire valódi étel allergiáról van szó. Az asztma és az állandósult orrdugulás jellemezte idült nátha bizonyos eseteiben azonban az ételallergén csak órák vagy napok múlva okoz tüneteket. Az illető akár naponta fogyaszthat egy adott ételt anélkül, hogy az enyhe lefolyású allergiás reakciót észrevenné. A tünetek csak azt követően múlnak el teljesen, hogy két-három hétig nem evett az ételből. Ha később újra fogyasztja, az allergia kiújul.

A migrén kiváltói

A migrénben szenvedők sokszor különféle élelmiszereket jelölnek meg rohamaik kiváltó okaként. Leggyakrabban a sajt, a csokoládé, a citrusfélék és a kávé kerül a vádlottak padjára, de emlegetik a szeszes italokat, különösen a vörösbort, a portóit és a sherryt, valamint a húskivonatokat, húsleveskockákat, nitráttartalmú felvágottakat is, és még egy sor más élelmiszert a tejtől a hüvelyesekig.

Nagyfokú fáradékonyság

Az aluszékonyságot ételérzékenység is előidézhet. Az étkezések utáni álmosság természetes jelenség - pihenéskor ugyanis jobb az emésztőrendszer vérellátása -, de vannak emberek, akik szinte állandóan álomkórosak. Náluk gyakran gabonafélékkel - elsősorban búzával - szembeni érzékenység mutatható ki: a búza emésztése során álmosító hatású vegyületek szabadulnak fel az agyban. Ilyenkor a búzatermékek mellőzése javíthat az általános egészségi állapoton, és fokozhatja az aktivitást.

Kívánni veszélyes?

Az ételérzékenységért felelős élelmiszereknek nincs afféle toplistájuk. A tünetek létrejöttében az egyénenként eltérő étrend, az életkor és az érzékenység kiváltotta betegségek mind szerepet játszanak. Többé-kevésbé elfogadható gyakorlati szabály azonban, hogy minél jobban kíván valaki valamilyen ételt, annál valószínűbb, hogy túlérzékennyé válik vele szemben.

Miért okoz problémát egyeseknél a tej?

A világon tízből hét felnőtt laktázhiányos. A laktáz a bél nyálkahártyájában termelődő enzim, amely lebontja a legtöbb tejtermékben megtalálható tejcukrot vagyis a laktózt. A laktáz számottevő mennyiségben csak a szopás időszakában van jelen a csecsemők szervezetében. Az elválasztás után, ha a gyermek nem fogyaszt tejet, eltűnik; hiánya tejcukor-érzékenységhez vezet: az illetőnél a tej hasmenést okoz. Azoknál a felnőtteknél, akik rendszeresen fogyasztanak tejet és tejtermékeket, az enzim megmarad, és náluk a tejcukor nem okoz panaszt.

Csecsemőkori reakciók

Az ételérzékenység általában akkor jelentkezik, amikor a babának már tehéntejet tartalmazó tápszereket kezdenek adni, Európában ugyanis az ételérzékenység leggyakoribb kiváltó oka a tehéntej. Többnyire a tej és a tojás váltja ki a gyerekkori ekcémát is. Némelyik csecsemő igen gyorsan reagál: vigasztalhatatlanul sír, kólikát, hasmenést, ekcémát kap. Másoknál a reakció csak órák múlva - olykor egy egész nappal később következik be. A tünetek az azokat kiváltó táplálék megvonásával rendszerint elmúlnak.
A szoptatott babáknál olykor az anyatej is előidézhet nemkívánatos reakciót, mégpedig azért, mert egészen kis mennyiségben az anya táplálékának bizonyos összetevőit is tartalmazza. Az ilyen esetek azonban ritkák. Az anyatej egyik védő fehérjéjének éppen az a feladata, hogy segítsen a csecsemő szervezetének átállni az újfajta táplálékra, amelyek különben allergiás reakciót váltanak ki.

Kizárásos diéta

A legtöbb orvos ma már elfogadja. hogy olykor ételérzékenység állhat olyan idült betegségek mögött, amilyen az ízületi gyulladás, a Crohn-betegség, az irritábilis bél szindróma és a hiperaktivitás. Ám sok más betegséget is ismerünk, amelyet a tapasztalatok szerint kizárásos diétával hatékonyan lehet kezelni. A módszer lényege, hogy egy bizonyos, gyanúba fogott élelmiszert kiküszöbölnek az étrendből, majd megfigyelik a hatást, s így állapítják meg, hogy a panaszokat az illető táplálék okozta-e. Az eljárás meglehetősen hosszadalmas és fárasztó, s az eredmény sem mindig egyértelmű, de jobb egyelőre nincs.
Mivel egyes ételek kiiktatásával tünetek egész sora enyhülhet, azok a betegek, akik kizárásos diéta elkezdése után jobban lesznek, esetleg kísértést éreznek arra, hogy bővítsék a kiiktatott élelmiszerek körét. Ez azonban veszélyes lehet, mert így felborulhat az étrend egyensúlya. Ezért az egyes élelmiszereknek az étrendből való kiiktatását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal vagy táplálkozási szakemberrel.

A diéta hatásai

Az egyik leggyakoribb emésztési betegség az irritábilis bél szindróma, melynek számos tünete van - erős bélgáztermelés, felfúvódás, rendszertelen bélműködés, ami hol hasmenést, hol székrekedést okoz. Az irritábilis bél szindrómában szenvedők legalább felénél ételérzékenység is fennáll, melynek leggyakoribb kiváltó oka a búza. Egyes közlemények szerint a gyomor- és bélbántalmakkal küszködők fele túlérzékeny a búzára. A gondosan összeállított étrend szinte minden ilyen betegnél javulást hoz.
A diéta tíz, reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteg közül háromnál segít, s a migrénesek egy részénél is kedvező hatású. A kizárásos diétával a Crohn-betegek több mint felénél érhető el javulás. A nehezen kezelhető gyerekek magatartását is kedvezően befolyásolja a megváltozott étrend.

Gyógyszerek hatása

Bizonyos gyógymódok és gyógyszerek egyeseknél ételérzékenységet alakíthatnak ki. A kamaszoknál például a pattanások ellen tartósan adott tetraciklinek emésztési panaszokat okozhatnak, másoknál az antibiotikumok irritábilis bél szindrómát idézhetnek elő. Vannak, akiknél szteroidok vagy fogamzásgátló tabletták szedése vált ki allergiás reakciót.

Hogyan hat a kizárásos diéta?

A szigorú diéták mindig magukban rejtenek bizonyos egészségi kockázatot, ezért fontos élelmiszereket huzamosan kiiktatni az étrendből csak szakember útmutatása és felügyelete mellett szabad.
A tüneteket előidéző élelmiszerek kiválasztása nehéz. Egy étel kiküszöbölése csak ritkán célravezető. Minden gyanúba fogható élelmiszert egyszerre kell kiiktatni, és a diétát legalább két héten keresztül tartani, hogy a javulás megfigyelhető legyen. Az egyes ételek egyenkénti visszavétele a napi étrendbe nem vezet eredményre, ha még nem múlt el minden tünet.
A kizárásos diéta első két hetében kerüljük a tartósított húskészítményeket, szalonnát, kolbászt, szalámit; füstölt halat, rákot, kagylót, osztrigát; citrusféléket; búzát, zabot, árpát, rozst, kukoricát; burgonyát, hagymát; diót, földimogyorót; kukorica- és más növényi olajokat; tejtermékeket, köztük minden sajtot, a legtöbb margarint; tojást. Ugyancsak kerüljük a csapvizet, a teát kivéve a gyógyteákat, a kávét, a szeszes italokat, szörpöket, citrusfélékből készült gyümölcsleveket, az ecetet, az élesztőt, a csokoládét és minden olyan élelmiszert, amelyben mesterséges tartósítószer van.
Két hét eltelte után a következő sorrendben iktassuk be a fenti élelmiszereket: csapvíz, burgonya, tehéntej, élesztő, tea, rozs, vaj, hagyma, tojás, zab, kávé csokoládé, árpa, citrusfélék, kukorica, sajt, fehérbor, rák és kagyló, joghurt, ecet, búza, dió és mogyoró.
Kétnaponta vezessünk be egy-egy újabb élelmiszert, s ha reakciót tapasztalunk, legalább még egy hónapig ne fogyasszuk. A további ételek beiktatásával meg kell várni, hogy elmúljanak a tünetek. Ha feljegyezzük az étrendbe visszavett élelmiszereket, a listából hamar kiderül, melyeket kell kerülnünk. Bár az orvosok nem egyformán ítélik meg a kizárásos diétát, általános tapasztalataik egyezést mutatnak. Kezdetben a páciens gyakran rosszabbul érzi magát, de 6-7 nappal később elmúlnak a tünetek.

Veszélytelen élelmiszerek

Szinte sohasem vált ki túlérzékenységi reakciót a körte, őszibarack, articsóka, fejessaláta, bárányhús, alma, barna rizs, tuscarora-rizs, sárgarépa és hántolt rizs.

Alkohol: csak mértékkel!

Alkohol: csak mértékkel!

Az alkoholnak a szervezetre gyakorolt csekélyke jótékony hatása eltörpül azok mellett az egészségi ártalmak mellett, amelyeket már az alkalmankénti poharazgatás is előidézhet.

Előnyei

mértékletes fogyasztása idősebbeknél csökkentheti a szívkoszorúér megbetegedés kockázatát
javítja a közérzetet

Hátrányai

a rossz közérzetet tovább rontja, és agresszív viselkedést válthat ki
terhesség alatt veszélyezteti a magzatot
sok gyógyszerrel nem szabad együtt fogyasztani
másnaposságot okozhat
túlzott fogyasztása elősegíti bizonyos rákbetegségek kialakulását
az állandó alkoholizálás maradandóan kárósítja a májat és a szívet
a mértéktelen ivászatok köszvényt, hasnyálmirigy-betegséget és infarktust idézhetnek elő, idegrendszeri elváltozásokat okoznak

Laikusok körében újra terjed az a nézet, miszerint a szeszes italoknak szerepük lehet a szükséges tápanyagok bevitelében és az egészség megőrzésében, ha mértékkel élünk velük. A mérték megtartása azonban sokaknak meghaladja az erejét. Az ő számukra az alkohol az egészséget súlyosan veszélyeztető, az életet nemritkán évtizedekkel megrövidítő tényező.
A szeszes italok fő aktív összetevője, az etilalkohol vagy etanol a keményítő vagy cukor élesztő hatására bekövetkező erjedésével keletkezik. Az italok alkoholtartalmát fel kell tüntetni a címkén. 12% alkoholtartalom azt jelenti, hogy 1 dl italban 12 g alkohol van. Az alkoholos erjedés során keletkező egyéb anyagok adják a szeszes italok egyedi ízét és aromáját. Az utóbbi vegyületek felelősek a másnaposság sok tünetéért. A vörösbor nem az alkoholtartalma, hanem a benne levő polifenolok miatt vált ki egyeseknél migrént. Persze a borok, sörök és minden más szeszes ital legveszélyesebb, egészségkárosító anyaga maga az alkohol. Azok az állítások, melyek szerint a bioborok sokkal egészségesebbek lennének, megalapozatlanok.
A vörösbornak talán lehet némi jótékony hatása, de nem csökkenti a vér koleszterinszintjét, mint azt sokan hiszik. Az újabb kutatások kimutatták, hogy napi 1-2 pohárnál több vörösbor, olykor még emelheti is a vér koleszterinszintjét, s ezzel fokozhatja az érelmeszesedésre való hajlamot. napi 1 dl vörösbor elfogyasztása viszont egyes adatok szerint növeli a vérben az antioxidánsok mennyiségét, s ezáltal némi védelmet nyújthat az érelmeszesedéssel szemben. A kis mennyiségben fogyasztott vörösbor valamelyest csökkenti a vérrögképződés veszélyét.
Az alkohol elsősorban üres kalóriák forrása, bár egyes szeszes italok bizonyos mikrotápanyagokat is tartalmaznak - különösen a borban és némelyik sörfajtában vannak jelentősebb mennyiségben egyes ásványi anyagok és B-vitaminok. Mivel azonban a sok alkohol teltségérzést okoz, könnyen kiszoríthatja az étrendből a valóban tápláló élelmiszereket. Bár az alkoholnak nagy az energiatartalma, s azt a szervezet könnyen felszabadítja, a legfontosabb tápanyagok és vitaminok a szeszes italokból hiányoznak. Ezért azoknál, akik rendszeresen és sokat isznak, hiánybetegségek léphetnek fel. Az alkoholisták szervezetében sokszor nincs elegendő tiamin, B-vitamin, riboflavin, folsav, niacin, kalcium, magnézium és cink - ámbár sok függ az illető táplálkozásától és az öröklött tényezőktől is. Az ivás előbb-utóbb a májat is megtámadja, s így az többé nem lesz képes tárolni a zsírban oldódó vitaminokat és hatékonyan feldolgozni a fehérjéket. Az alkohol hozzájárul az elhízáshoz; így alakul ki a jellegzetes sörpocak. A sör valójában kevesebb energiát tartalmaz, mint a bor vagy a röviditalok - alig feleannyi energia van benne, mint ugyanannyi borban -, ám nagyobb adagokban fogyasztják. Erős barna sörök energiatartalma kétszerese a legtöbb más sörfajtáénak.
ugyanaz az alkoholfogyasztás több napra elosztva kevésbé terheli meg a májat, mint az alkalmanként legurított jókora adag. Még a mértékkel ivóknak is ajánlatos azonban heti két-három szeszmentes napot beiktatniuk, hogy kitisztulhasson a szervezetük. A ritka, de mértéktelen ivászat köszvényes rohamot és hasnyálmirigy-gyulladást is előidézhet. A mértéktelen alkoholfogyasztás szívritmuszavart, sőt szívizom-elfajulást s így szívelégtelenséget is okozhat.

Fent és lent

Sokan azért isznak, hogy kellemesebb hangulatba kerüljenek, ám a túlzásba vitt alkoholizálás nagyon könnyen nemkívánatos lelkiállapotot idézhet elő. A jókedvből levertséget lesz, a fesztelenség agresszivitássá fajulhat.

Amikor a kevés is sok

A nők szervezete lassabban bontja le az alkoholt, mint a férfiaké. A népcsoportok között is vannak különbségek az alkohollebontás ütemében - a kelet-ázsiaiak például kevésbé bírják a szeszt, mint a kaukázusi típus.
Némelykor már egy korty alkohol is sok. Vezetés előtt, munkagép kezelésekor, bizonyos gyógyszerek szedése során és terhesség alatt egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztani.
Terhesség idején napi 50g alkohol maradandóan kasosíthatja a magzatot, fejlődési rendellenességet okozhat, és magzati alkoholszindrómát idéz elő. A baba szellemileg visszamaradott, és kis súllyal, gyakran beesett arccal vagy szájpadhasadékkal születik. A várandós anyáknak teljes mértékben mellőzniük kell az alkoholt.

Ok és okozat

Az elfogyasztott alkohol rendes körülmények között 15-90 perc alatt szívódik fel. Éhgyomorra gyorsabban szívódik fel és jut el a vérrel a szövetekbe, mint amikor jóllakottan vagy étkezés közben iszunk, mert a gyomorban levő táplálék itatóspapír módjára beissza az alkoholt, s lelassítja felszívódását. Az alkohol 20-30%-os alkoholtartalmú italokból szívódik fel leghamarabb. A töményebb italok irritálják a gyomor nyálkahártyáját, és lassítják a felszívódás ütemét. Mindenfajta alkohol gyorsabban szívódik fel, ha szénsavas itallal fogyasztjuk. A borhoz adott szódavíz is gyorsítja az alkohol felszívódását.
A vérbe jutott alkohol kis része a tüdőn át a levegőbe távozik - ezen alapszik az alkoholszonda. Az alkohol túlnyomó részét a máj bontja le. Az alkoholos májzsugorodás annak az állandó megterhelésnek a következménye, aminek a szerv a hosszú éveken át tartó rendszeres alkoholfogyasztás alatt ki van téve.
Az egészséges máj óránként 10 g alkoholt bont le. Ha valaki megiszik hat korsó sört vagy két üveg bort az kb. 100 g alkohol, még 8 óra alvás után sem ülhet a volánhoz.
Az emberek eltérően reagálnak az alkoholra, de általános tünet, hogy egy-két pohár ital után a szívverés felgyorsul, és megélénkül a gyomornedv-elválasztás. A szellemi működések még zavartalanok, de a gyors döntést igénylő reakciók már nem megfelelők. Ha további alkohol jut a szervezetbe, a koordinációs készség romlik, és csökken számos hormon termelődése, aminek vízvesztés, összefolyó beszéd, ügyetlen mozgás és a fájdalomküszöb csökkenése a következménye. A vízvesztés és a másnaposság egyik legjobb ellenszere, ha lefekvés előtt sok vizet iszunk.
Férfiaknál napi 60, nőknél napi 20 g alkohol rendszeres fogyasztása már elkerülhetetlenül tartós károsodáshoz vezet. Minden ötödik alkoholistánál fellép a májzsugorodás, s nagyjából minden ötödik májzsugorodásban szenvedő beteg májrákban hal meg. Sok alkoholistánál jellegzetes ideg- és elmegyógyászati szövődmények, érzőideg-károsodás, hallucinációk, elmebetegségek lépnek fel.
A rendszeres alkoholfogyasztás növeli a szájüregi, a gége-, a gyomor- és a májrák veszélyét, sőt az emlő- és a vastagbélrák kialakulásához is hozzájárulhat.

Kevesen tudják

Orvosok, akik megkérdezték betegeiket ivási szokásaikról, elmondták, hogy a legtöbben alábecsülik alkoholfogyasztásukat, egyesek akár 50%-kal is.
Másnaposan autót vezetni gyakran ugyanolyan veszélyes, mint ha részegen vezetnénk, mivel a koncentrálóképesség akár 20%-kal is rosszabb lehet a szokásosnál, akkor is, ha a vérben már nincs alkohol.
A sör jellegzetes kesernyés ízét adó komló a kender rokonságába tartozó kúszónövény.
A borókapálinka Hollandiából terjedt el, ahol gyógyszerként használták. Angol neve, a gin is a boróka holland megfelelőjéből származik, amelyet eredetileg a rozspálinkához adtak vizelethajtó tulajdonsága miatt.

Alkoholizmus

Sok alkoholista rosszul táplált. Energiafelvételük túlnyomó részét a szeszes italok fedezik, s lelkiállapotuk miatt gyakran nem fordítanak figyelmet a helyes táplálkozásra. Az alkoholizmus létrejöttében egyes kutatók szerint örökletes tényezők is fontos szerepet játszanak. 
A hosszú időn át túlzásba vitt alkoholizálás sok esetben antiszociális, destruktív magatartást szül. Az alkoholista nem fordít figyelmet szervezetének tápanyagszükségletére. A rossz táplálkozás súlyosbítja az alkohol kiváltotta betegségeket. Az elégtelen B₁₂-vitamin- és tiaminszint súlyosbítja az idegrendszeri károsodást, a súlyos tiaminhiány pedig a koncentrálóképesség, a memória romlását vonja maga után. Az alkoholisták emlékezetkieséseiket kitalált történetekkel igyekeznek ösztönösen elfedni.
A huzamosan túlzásba vitt alkoholfogyasztás miatt megnagyobbodik és elzsírosodik a máj, és az alkoholisták jelentős hányadánál kialakul a májzsugorodás vagyis a cirrózis.
Az alkohol okozta májzsugorodás a májrák és a halálos májelégtelenség leggyakoribb oka. A májelégtelenséget fokozza, ha a alkoholista étrendjében kevés a fehérje, a zsírsav, az A-, C- és E-vitamin, valamint a tiamin és a cink, amelyek az alkohol lebontásához és a zsírnak a májból való eltávolításához kellenek. A húsfélék, a halak és a sovány sajtok jó fehérje- és cinkforrások, a hetenként egyszer fogyasztott csirke-, bárány vagy borjúmáj pedig fedezi az A-vitamin- és tiaminszükségletet, sőt némi C-vitamint is tartalmaz. A növényi olajok, a tojás és a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék az E-vitamin pótlásában segítenek.
Mivel a gyulladásban levő máj nehezen birkózik meg a zsírokkal, a májbetegeknek szénhidrátdús és zsírszegény diétát kell tartaniuk. Májzsugorodás esetén a szervezet nem képes elegendő A-vitamint tárolni, és bizonyos tápanyagokat feldolgozni sem.

A kockázat csökkentése

A kiegyensúlyozott étrend és az alábbi élelmiszerek segítenek megelőzni a májzsugorodást: lencse, zöldbab, eper, sovány vörös hús, kivi, sárgadinnye, narancs, osztriga, Graham kenyér, tojás, tarisznyarák és pisztráng.

A lejtőre kerülés jelei

Ha azért iszunk, hogy önbizalmat nyerjünk vagy megpróbáljuk feledni gondjainkat.
Ha egyre többet kell innunk, hogy ugyanazt a hatást elérjük.
Ha nem jut eszünkbe, mit csinálunk részegen.
Ha titokban járunk rá a borosüvegre.
Ha ivás után vezetünk.
Ha másnaposságaink tüneteit újabb italokkal kezeljük.
Ha az alkohol kedvéért rendszeresen elhagyunk étkezéseket.
Ha szívesebben iszogatunk magunkban.
Ha hangulati kilengéseink feltűnnek otthon és a munkahelyen.
Ha hidegrázással, hallucinációkkal és éjszakai izzadással küszködünk.
Ha a nyomatékos orvosi figyelmeztetés sem segít.