Akárhova jutottak az európai gyarmatosítók, vittek magukkal kávét, bár az is igaz, hogy a katolikus misszionáriusok és a vallási közösségek is kulcsszerepet játszottak elterjesztésében. A szerzetesek természetes botanikai érdeklődésük nyomán lettek kíváncsiak a növényre, és, akárcsak annak idején Jemenben, gyakran nevelgettek és vizsgálgattak kávéfákat a kolostorkertben.
Kezdetben elsősorban Franciaország látta el kávéval Európát. A franciák Martinique-ről Guadeloupe szigetére és Saint Domingue-ra (a mai Haiti területére) is átterjesztették a kávéfaművelést, s 1730 után a kávétermesztés elterjedt az egész Francia Antillákon.
Mindeközben sok más országba is eljutott a kávé. A spanyolok elvitték Puerto Ricóba és Kubába, később pedig Kolumbiába, Venezuelába és a Fülöp-szigetektől nyugatra eső más területekre. Holland Guyanáról (a mai Suriname) a kávétermesztés átterjedt Francia Guyanára, onnan pedig 1727-ben a portugálok vitték tovább Brazíliába, ahol később a világ legnagyobb kávétermelése kezdődött. 1730-ban a britek terjesztették el Jamaikában, ahol máig termesztik a nagy becsben álló Blue Mountain babokat.
Az 1830 körüli időkben már a jávai és szumátrai holland gyarmatok voltak a legnagyobb európai kávébeszállítók. Az angolok finanszírozta Indiai és Ceylon is megpróbált versenyben maradni, de a hollandokat nem sikerült kimozdítani pozíciójukból.
Az 1800-as évek közepén a kávét megtámadó Hemileia vastatrix nevű betegség söpört végig Ázsián tönkretéve a kereskedelmet, de felvillantva Brazília előtt a régen várt lehetőséget. Néhány éven belül Brazília lett a világ elsőszámú kávéexportőre, és ezt a státusát máig is megőrizte.
A rabszolga-kereskedelem hatása
A portugálok és a hollandok rengeteg afrikai rabszolgát hurcoltak Brazíliába és Jávára. A kávétermelés több mint a duplájára nőtt, más vidékeken viszont inkább csökkent a termelés.
Az utazás végső szakasza
A 19. század végére a kávé már nyugaton és keleten egyaránt elterjedt egy, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti sávban, nagyjából egyenlő távolságra a két szélességi körtől. A hollandok, a franciák, az angolok, a spanyolok és a portugálok virágzó kávéültetvényeket létesítettek minden, általuk uralt, ebbe a zónába tartozó területen.
A kávé vándorútjának utolsó szakasza az 1900-as évek elejére esett a németek gyarmatosította Kelet-Afrikában (a mai Kenya és Tanzánia területén). A német telepesek kávécserjéket ültettek a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró oldalába; a sors iróniája, hogy mindez csak néhány száz mérföldnyire volt a kávé igazi hazájától, Etiópiától.
 |
| Munkások egy dél-amerikai kávéültetvényen. F. M. Reynolds 19. századi metszete |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése