A növényvédő szerektől, adalékanyagoktól és mesterséges növekedési hormonoktól mentes bioélelmiszerek megnyerték mindazok tetszését, akik tartanak a vegyszerektől. A szakemberek többsége azonban kétli, hogy a bioélelmiszerek bármilyen táplálkozási előnyt nyújtanának.
A kártevők távol tartása
Növényvédő szerek alkalmazása helyett ültessünk színes illatos virágokat, amelyek magukhoz vonzzák a termést károsító levéltetvekre vadászó rovarokat.
Ültessünk illatos csombordot, hogy megvédjük a futóbabot, illatos hajdinát, hogy távol tartsuk a kártevőket a lóbabtól, a melegházba pedig cserepes körömvirágot, nehogy a bársonylégy megfertőzze növényeinket.
A kertet vegyük körül sűrű sövénnyel, hogy odacsalogassuk a kártékony csigákkal és rovarokkal táplálkozó madarakat.
Ássunk kis tavacskát, melyben megtelepedhetnek a békák - szintén irtani fogják a férgeket és csigákat.
Emeljünk farakást a különféle kártevőket pusztító hasznos bogarak szállásául.
Egy kis ágyás csalán odavonzza majd a levéltetveket szorgosan tizedelő katicabogarakat.
A kényes növények fölé kifeszített sűrű szövésű háló vagy vékony textília hatékonyan távol tartja a murok- és káposztalegyet meg a répa- és káposztalepkét, anélkül, hogy akadályozná a növények fejlődését.
A faháncs és faforgács keverékéből készített talajtakaró akadályozza a gyomok növekedését, s egyúttal a talaj javítására alkalmas tápanyagokat is tartalmaz.
A bioélelmiszerek termelését szigorú előírások szabályozzák. Ami a zöldség- és gabonaféléket illeti, a rájuk érvényes szabványokat napjainkban az Európai Unió rendelkezései foglalják össze, míg a biokultúrában előállított állati termékekre vonatkozó előírások országonként eltérők. A biokultúrában nem használnak műtrágyát és növényvédő szereket. A lábas- és aprójószágot természetes körülmények között tenyésztik biogazdálkodás alatt álló földterületen, és nem szabad rendszeresen antibiotikumokkal kezelni őket.
A természetes módon előállított egészséges élelmiszerek gondolata megnyerte mindazok tetszését, akiket nyugtalanítana az intenzív gazdálkodásban és élelmiszer-termelésben használt növényvédő szerek és adalékanyagok. A biogazdálkodás több helyütt a környezetbarát gazdálkodás egyik lehetséges módjaként tartják számon.
Van-e ok aggodalomra?
Időről időre betiltanak bizonyos növényvédő szereket, mert kiderül róluk, hogy potenciálisan rákkeltők, fejlődési rendellenességeket okozhatnak, illetve génmutációkhoz vezethetnek. A növényvédő szerek kifejlesztése és alkalmazása azonban ma már igen kifinomult módszerekkel történik, s az élelmiszerek egyre kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmaznak, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy bajt okoznak.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy a növényi eredetű élelmiszerek a megengedettnél nagyobb arányban tartalmazzák növényvédő szerek maradványait. A sárgarépában például néha túl sok szerves foszfátot találnak. Bár az észlelt mennyiség általában nem jelent a fogyasztókra súlyos veszélyt, mégsem árt a sárgarépát alaposan megtisztítani és a végét levágni.
A biokultúra hívei az intenzív állattenyésztésben alkalmazott eljárások közül sokat kifogásolnak, így azt a régi gyakorlatot is, hogy a növényevő szarvasmarhákat állati belsőségekkel etetik. Véleményük szerint az 1986-ban felismert angliai kergemarhakór előidézője fertőzött állati belsőség lehetett. Ugyanígy az angol baromfiállományban 1975-ben észlelt nagymértékű szalmonellafertőzést is az okozhatta, hogy az állatokat szalmonellával fertőzött baromfihússal táplálták.
Érvek, bizonyítékok
Mindeddig egyetlen igazán megalapozott érv hangzott el a bioélelmiszerek előnyei mellett. Tudományosan is bizonyítottnak látszik, hogy a bioélelmiszereket fogyasztó férfiak ondósejtszáma nagyobb, mint azoké, akik nagyüzemi módon előállított termékekkel táplálkoznak. További vizsgálatok folynak azonban annak megállapítására, vajon valóban van-e összefüggés a nemzőképesség hanyatlása és az agrokemikáliák használatának az elmúlt 50 évben tapasztalt elterjedése között.
A biokultúrában és az intenzív gazdálkodásában előállított termékek tápértéke között eddig jelentős különbséget nem sikerült kimutatni. A háztáji friss gyümölcsben és zöldségben azonban feltehetően több C-vitamin van, mint abban, amit napokig szállítanak és tárolnak, mielőtt a fogyasztóhoz kerül; a C-vitamin-tartalom ugyanis a termés leszedésének pillanatától kezdve folyamatosan csökken.
Kínálat és kereslet
Jóllehet a vásárlók jelentős része a természetes módon, adalékanyagok nélkül termelt élelmiszereket részesíti előnyben, hazánkban a kereskedelmi forgalomban értékesített bioélelmiszerek aránya százalékban ki sem fejezhető. Ennek részben az a magyarázata, hogy azok a fogyasztók, akik elvben helyeslik a biokultúrát, vásárláskor a vegyileg kezelt termékek mellett döntenek, mert azok általában olcsóbbak és tetszetősebbek, mint a biotermékek.
A biotermékek előállítása azért kerül többe, mert kisebb a hozamuk. Romlékonyabbak a vegyileg kezelt terményeknél, tehát több megy belőlük veszendőbe, s a költségek és az árak ennek megfelelően emelkednek. Minthogy az ilyen módon megtermelt áru mennyisége nem túl nagy, a hatékony értékesítési hálózat még kiépítésre vár és ez is költségnövelő tényező. Ilyen körülmények között bioélelmiszerek jövője ma még bizonytalan.
Kiskerti termesztés
Biogazdálkodni a leghatékonyabban saját földterületen lehet. Akár egy kiskertben, kisebb-nagyobb hétvégi telken is termelhetünk valamennyi élelmiszernövényt.
A talaj legjobb kihasználásához jól kell ismernünk annak típusát és összetételét. Van például agyagos, vályog-, homokos, meszes és tőzegtalaj, a legtöbb talaj azonban vegyes összetételű, amelyben egyik vagy másik alkotórész dominál. Az agyagos talaj a vizet lassan engedi át, és sok eső után akár több napig is olyan sáros-süppedős, hogy nem lehet rajta dolgozni. A homokos vályogtalaj néhány órával az eső után már művelhető. A homoktalajon már percekkel a nagy eső után is el lehet kezdeni a munkát, száraz időben viszont állandóan öntözni kell, és talajtakarásra is szükség lehet.
Az állati ürülék és szalma keverékéből álló, jó minőségű természetes istállótrágyában megvan a növények számára szükséges tápanyagok nagy része. Erősen savas talajra meszet kell hordani, hogy lúgosabb legyen.
A kerti dísz- és haszonnövények fejlődésének jót tesz valamilyen komposzt. A biokertészek előnyben részesítik a vér-, a csont- és halliszt keverékét a könnyebben felszívódó műtrágyákkal szemben, mert ez nem gátolja a növények egészséges fejlődését segítő talajlakó baktériumok tevékenységét. A lényeg a kulcsfontosságú tápanyagok: a kálisó, a nitrogén és a foszfátok biztosítása, de a termesztett növényeknek szükségük van nyomelemekre: magnéziumra, bórra, mangánra vasra és molibdénre is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése