Brokkoli
Előnyei
kitűnő C-vitamin-forrás
megfelelő béta-karotin-forrás
folsavat, vasat és káliumot tartalmaz
bizonyos védelmet nyújt a rák ellen
Brokkoliszüret
A brokkoli zsenge feje (azaz a virágzata) több béta-karotint tartalmaz, mint a szára, és minél sötétebb színű, annál nagyobb a tápértéke. A brokkoli akkor friss, ha szára ropogós, könnyen törik.
Egy adag (10 dkg) főtt brokkoli tartalmazza a javasolt napi C-vitaminadag több mint felét s elég sok béta-karotint (az A-vitamin előanyagát), folsavat, vasat és káliumot. Minél sötétebb - bíborszínű, zöld vagy kékeszöld - a virágzata, annál több C-vitamin és béta-karotin van benne.
A karfiolhoz, a kelbimbóhoz és a káposztához hasonlóan a brokkoli is a keresztvirágúak családjába tartozik. Ezek a növények számos olyan vegyületet köztük indolszármazékokat tartalmaznak, amelyek védelmet nyújthatnak a rák ellen. E tulajdonságukat friss, mélyhűtött, nyers és főtt állapotban egyaránt megőrzik. A brokkoli C-vitamin-tartalmát azonban a főzés csaknem a felére csökkenti. Az enyhe párolás, a mikrohullámú és a hirtelen sütés a legmegfelelőbb elkészítési mód.
Bölcsőhalál
Jóllehet a bölcsőhalál okát az elmúlt években intenzíven kutatták, még ma sem tudják, mi idézi elő látszólag teljesen egészséges csecsemők hirtelen halálát. Télen rendszerint több ilyen eset fordul elő, mint nyáron; a legveszélyesebb az egyhetes és egyéves kor közötti időszak.
Az étkezés is szerepel a gyanúba fogható tényezők között, bár úgy tűnik, hogy a környezetben a cigarettázás jelenti a legnagyobb veszélyt. Az anyatej véd a légúti fertőzésekkel szemben, amelyeket szintén összefüggésbe hoznak a bölcsőhalállal.
A C-vitamin és a dohányzás
A C-vitamin-hiányban szenvedő csecsemők kevésbé ellenállók a légúti fertőzésekkel szemben. E fertőzések télen gyakoribbak, részben azért, mert a szervezet C-vitaminnal való ellátottsága ilyenkor rosszabb. Ismert tény, hogy a dohányzó nők vérében alacsonyabb a C-vitamin szintje, mint a nem dohányzókéban, s ez azoknál a csecsemőknél is így lehet, akik szüleik cigarettafüstjét szívják be.
Több vizsgálat közvetlen összefüggést mutatott ki a dohányzással; ezek szerint nagyobb a bölcsőhalál veszélye azoknál a csecsemőknél, akiknek anyja a terhesség alatt dohányzott. A szelén és a biotin hiányának is szerepe lehet.
A baba testhelyzetének is köze lehet a bölcsőhalálhoz. A szülőknek ezért újabban azt javasolják, hogy a kicsit a hátára fektessék. A csecsemő szobájában a hőmérséklet 16-20℃ legyen.
Borsó (velő- és cukor-)
Előnyei
értékes tiamin- ( B₁-vitamin-) forrás
jó ( a cukorborsó kitűnő) C-vitaminforrás
fehérjét, rostanyagot, folsavat és foszfort tartalmaz
a cukorborsó jó béta-karotin- és káliumforrás
Minthogy nem teljesen éretten fogyasztják, a borsóban viszonylag kevesebb a fehérje, de több a C-vitamin, mint a többi hüvelyesben, például a babban. Egy adag (65 g) főtt borsó energiatartalma 50 kcal; megvan benne a napi C-vitamin-szükséglet negyede és a napi tiaminszükséglet fele. Folsavat, rostanyagot és foszfort is tartalmaz.
Amint a hüvelyeket leszedik a szárról, a borsóban levő természetes cukor kezd keményítővé átalakulni. Minthogy a feldolgozásra kerülő borsót a szedés után rendszerint nagyon hamar lefagyasztják, a végbemenő kémiai változások minimálisak. Ezzel szemben a friss borsó esetleg csak napok múlva jut el a zöldségeshez, s ezalatt a cukor nagy része keményítővé alakul. A mirelit borsót sokan azért fogyasztják szívesebben, mert zsengébbnek találják. Minthogy azonban a borsót fagyasztás előtt előfőzik, veszít valamennyit C-vitamin- és tiamintartalmából. További vitaminveszteség következik be, amikor a borsót megfőzik. A konzervborsó a konzerválás során szintén elveszíti C-vitamin-tartalmának jelentős részét, s ilyenkor többnyire sót és cukrot is adnak hozzá.
A hüvelyestül fogyasztható cukorborsónak sokkal nagyobb a C-vitamin-tartalma, mint a kifejtő velőborsóé, hiszen az elfogyasztott hüvelyben is rengeteg vitamin van. Ha 10 dkg cukorborsót - hüvellyel együtt - nyers saláta formájában vagy hirtelen megpirítva elfogyasztunk, szervezetünket az egész napra ajánlott mennyiségnél is több C-vitaminhoz juttatjuk. A cukorborsó emellett jó béta-karotin- és káliumforrás, és kielégítő mennyiségben tartalmaz élelmi rostokat is.
A kis, lapos hüvelyben megbúvó apró borsószemek valójában még éretlenek, ezért a kerti zöldborsónál kevesebb fehérjét tartalmaznak.
Bioélelmiszerek
A növényvédő szerektől, adalékanyagoktól és mesterséges növekedési hormonoktól mentes bioélelmiszerek megnyerték mindazok tetszését, akik tartanak a vegyszerektől. A szakemberek többsége azonban kétli, hogy a bioélelmiszerek bármilyen táplálkozási előnyt nyújtanának.
A kártevők távol tartása
Növényvédő szerek alkalmazása helyett ültessünk színes illatos virágokat, amelyek magukhoz vonzzák a termést károsító levéltetvekre vadászó rovarokat.
Ültessünk illatos csombordot, hogy megvédjük a futóbabot, illatos hajdinát, hogy távol tartsuk a kártevőket a lóbabtól, a melegházba pedig cserepes körömvirágot, nehogy a bársonylégy megfertőzze növényeinket.
A kertet vegyük körül sűrű sövénnyel, hogy odacsalogassuk a kártékony csigákkal és rovarokkal táplálkozó madarakat.
Ássunk kis tavacskát, melyben megtelepedhetnek a békák - szintén irtani fogják a férgeket és csigákat.
Emeljünk farakást a különféle kártevőket pusztító hasznos bogarak szállásául.
Egy kis ágyás csalán odavonzza majd a levéltetveket szorgosan tizedelő katicabogarakat.
A kényes növények fölé kifeszített sűrű szövésű háló vagy vékony textília hatékonyan távol tartja a murok- és káposztalegyet meg a répa- és káposztalepkét, anélkül, hogy akadályozná a növények fejlődését.
A faháncs és faforgács keverékéből készített talajtakaró akadályozza a gyomok növekedését, s egyúttal a talaj javítására alkalmas tápanyagokat is tartalmaz.
A bioélelmiszerek termelését szigorú előírások szabályozzák. Ami a zöldség- és gabonaféléket illeti, a rájuk érvényes szabványokat napjainkban az Európai Unió rendelkezései foglalják össze, míg a biokultúrában előállított állati termékekre vonatkozó előírások országonként eltérők. A biokultúrában nem használnak műtrágyát és növényvédő szereket. A lábas- és aprójószágot természetes körülmények között tenyésztik biogazdálkodás alatt álló földterületen, és nem szabad rendszeresen antibiotikumokkal kezelni őket.
A természetes módon előállított egészséges élelmiszerek gondolata megnyerte mindazok tetszését, akiket nyugtalanítana az intenzív gazdálkodásban és élelmiszer-termelésben használt növényvédő szerek és adalékanyagok. A biogazdálkodás több helyütt a környezetbarát gazdálkodás egyik lehetséges módjaként tartják számon.
Van-e ok aggodalomra?
Időről időre betiltanak bizonyos növényvédő szereket, mert kiderül róluk, hogy potenciálisan rákkeltők, fejlődési rendellenességeket okozhatnak, illetve génmutációkhoz vezethetnek. A növényvédő szerek kifejlesztése és alkalmazása azonban ma már igen kifinomult módszerekkel történik, s az élelmiszerek egyre kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmaznak, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy bajt okoznak.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy a növényi eredetű élelmiszerek a megengedettnél nagyobb arányban tartalmazzák növényvédő szerek maradványait. A sárgarépában például néha túl sok szerves foszfátot találnak. Bár az észlelt mennyiség általában nem jelent a fogyasztókra súlyos veszélyt, mégsem árt a sárgarépát alaposan megtisztítani és a végét levágni.
A biokultúra hívei az intenzív állattenyésztésben alkalmazott eljárások közül sokat kifogásolnak, így azt a régi gyakorlatot is, hogy a növényevő szarvasmarhákat állati belsőségekkel etetik. Véleményük szerint az 1986-ban felismert angliai kergemarhakór előidézője fertőzött állati belsőség lehetett. Ugyanígy az angol baromfiállományban 1975-ben észlelt nagymértékű szalmonellafertőzést is az okozhatta, hogy az állatokat szalmonellával fertőzött baromfihússal táplálták.
Érvek, bizonyítékok
Mindeddig egyetlen igazán megalapozott érv hangzott el a bioélelmiszerek előnyei mellett. Tudományosan is bizonyítottnak látszik, hogy a bioélelmiszereket fogyasztó férfiak ondósejtszáma nagyobb, mint azoké, akik nagyüzemi módon előállított termékekkel táplálkoznak. További vizsgálatok folynak azonban annak megállapítására, vajon valóban van-e összefüggés a nemzőképesség hanyatlása és az agrokemikáliák használatának az elmúlt 50 évben tapasztalt elterjedése között.
A biokultúrában és az intenzív gazdálkodásában előállított termékek tápértéke között eddig jelentős különbséget nem sikerült kimutatni. A háztáji friss gyümölcsben és zöldségben azonban feltehetően több C-vitamin van, mint abban, amit napokig szállítanak és tárolnak, mielőtt a fogyasztóhoz kerül; a C-vitamin-tartalom ugyanis a termés leszedésének pillanatától kezdve folyamatosan csökken.
Kínálat és kereslet
Jóllehet a vásárlók jelentős része a természetes módon, adalékanyagok nélkül termelt élelmiszereket részesíti előnyben, hazánkban a kereskedelmi forgalomban értékesített bioélelmiszerek aránya százalékban ki sem fejezhető. Ennek részben az a magyarázata, hogy azok a fogyasztók, akik elvben helyeslik a biokultúrát, vásárláskor a vegyileg kezelt termékek mellett döntenek, mert azok általában olcsóbbak és tetszetősebbek, mint a biotermékek.
A biotermékek előállítása azért kerül többe, mert kisebb a hozamuk. Romlékonyabbak a vegyileg kezelt terményeknél, tehát több megy belőlük veszendőbe, s a költségek és az árak ennek megfelelően emelkednek. Minthogy az ilyen módon megtermelt áru mennyisége nem túl nagy, a hatékony értékesítési hálózat még kiépítésre vár és ez is költségnövelő tényező. Ilyen körülmények között bioélelmiszerek jövője ma még bizonytalan.
Kiskerti termesztés
Biogazdálkodni a leghatékonyabban saját földterületen lehet. Akár egy kiskertben, kisebb-nagyobb hétvégi telken is termelhetünk valamennyi élelmiszernövényt.
A talaj legjobb kihasználásához jól kell ismernünk annak típusát és összetételét. Van például agyagos, vályog-, homokos, meszes és tőzegtalaj, a legtöbb talaj azonban vegyes összetételű, amelyben egyik vagy másik alkotórész dominál. Az agyagos talaj a vizet lassan engedi át, és sok eső után akár több napig is olyan sáros-süppedős, hogy nem lehet rajta dolgozni. A homokos vályogtalaj néhány órával az eső után már művelhető. A homoktalajon már percekkel a nagy eső után is el lehet kezdeni a munkát, száraz időben viszont állandóan öntözni kell, és talajtakarásra is szükség lehet.
Az állati ürülék és szalma keverékéből álló, jó minőségű természetes istállótrágyában megvan a növények számára szükséges tápanyagok nagy része. Erősen savas talajra meszet kell hordani, hogy lúgosabb legyen.
A kerti dísz- és haszonnövények fejlődésének jót tesz valamilyen komposzt. A biokertészek előnyben részesítik a vér-, a csont- és halliszt keverékét a könnyebben felszívódó műtrágyákkal szemben, mert ez nem gátolja a növények egészséges fejlődését segítő talajlakó baktériumok tevékenységét. A lényeg a kulcsfontosságú tápanyagok: a kálisó, a nitrogén és a foszfátok biztosítása, de a termesztett növényeknek szükségük van nyomelemekre: magnéziumra, bórra, mangánra vasra és molibdénre is.
Borjúhús
Előnyei
jó fehérjeforrás
jó forrása a B₁₂-vitaminnak
megfelelő cink- és niacinforrás
Hátránya
a hagyományos borjútartás módszereit egyre többen bírálják
A borjúhús kevesebb zsírt tartalmaz, mint ugyanannyi sovány marhahús, energiatartalma is jóval kisebb, viszont mikroelem- és vitamintartalma hasonló. Emellett sok van benne a szövetek fejlődéséhez és regenerálódásához szükséges fehérjékből és cinkből, valamint az idegrendszer egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen B-vitaminokból.
A borjúhús hagyományosan szűk ketrecekben nevelt, kizárólag tejjel táplált borjúból állítják elő, az egysíkú étrend és a szinte teljes mozgáskorlátozottság következtében az állatok vérszegényekké válnak, így húsuk szép világos lesz. Ez az Európa nagy részén mind a mai napig alkalmazott kegyetlen módszer azonban egyre nagyobb visszatetszést kelt a közvéleményben. Egyes helyeken, például Angliában be is tiltották, így ott a jobb bánásmód és takarmányozás miatt sötétebb színű lett a borjúhús.
Bor
Előnyei
mértékkel fogyasztva csökkentheti a szívbetegségek kockázatát, elsősorban a középkorú és idősebb férfiaknál
az étellel együtt fogyasztott vörösbor elősegíti a vas felszívódását
Hátrányai
a vörösbor migrént okozhat
a borban előforduló kén-dioxid és hisztamin asztmás rohamokat és arra hajlamosoknál egyéb allergiás reakciókat is kiválthat
a túlzásba vitt borfogyasztás másnaposságot, alkoholizmust és májzsugorodást okozhat
Az orvosok véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a bor káros-e az egészségre. Mértékletes fogyasztása különösen a vörösboré csökkentheti a szívbetegségek kockázatát az élet későbbi szakaszaiban. Ugyanakkor a bor egyes összetevőiről azt gyanítják, hogy rákkeltő hatásúak.
A bornak alkoholtartalmán kívül nincs számottevő tápértéke. Egy pohár (125 ml) vörösbor energiatartalma nagyjából 85 kcal, egy pohár fehérboré átlagosan 90 kcal.
A vörösborok általában 12 térfogatszázalék alkoholt (etanolt) és egészen kevés cukrot tartalmaznak. A fehérborok cukor- és alkoholtartalma ettől jelentősen eltérhet. A borban némi vas is van, de ennél fontosabb, hogy étkezés közben fogyasztva segíti az ételben levő vas felszívódását.
A bor bizonyos összetevői az arra hajlomosaknál asztmás rohamokat válthatnak ki - az egyik az élesztők és baktériumok elpusztítására használt kén-dioxid, amely a dugó kihúzása után elillan, a másik a hisztamin, amely főleg a vörösborban fordul elő.
Gyakran hallani, hogy a sok zsiradékot fogyasztó franciáknál azért nem túl gyakori a szívinfarktus, mert sok vörösbort isznak. Csakhogy Magyarországon is épp elég vörösbor fogy, mégis nagyon sokan halnak meg szívinfarktusban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy nemrég elkészült tanulmánya ráadásul kiderítette, hogy Franciaországban is nagyobb a szívbetegségek gyakorisága, mint azt korábban hitték. A franciák körében viszonylag gyakori száj- és garatdaganatokat sokan a borfogyasztással hozzák összefüggésbe. E daganatos megbetegedések különösen azokat veszélyeztetik, akik a borivás mellett dohányoznak is. Számos vizsgálat egybehangzó eredménye szerint naponta 1-2 deci bor némi védelmet nyújt a szívbetegségek ellen. Újabb kutatások rámutatnak, hogy a vörösbor egyik alkotórésze csökkenti a vérrögképződésre való hajlamot, és antioxidánsként is működik.
Az is igaz azonban, hogy a vörösbor egyeseknél migrénrohamot vált ki. Ennek oka feltehetően a borban levő polifenolokban keresendő. Egyes vizsgálatok szerint a bor allergiás reakciókat (émelygés, kiütés, felfúvódás) okozhat. A mértéktelen ivás rendkívül veszélyes: májbetegséget, idegrendszeri károsodást, szívizomelfajulást, emésztési zavarokat és hasnyálmirigy-gyulladást okoz. Az alkoholfogyasztás könnyen szenvedélybetegséggé válhat, s az alkoholisták személyisége fokozatosan leépül.
Bimbóskel
Előnyei
csökkenti a vastagbél- és gyomorrák kialakulásának veszélyét
jó forrása a folsavnak és az indoloknak, amelyek védelmet nyújthatnak a rák bizonyos fajtáival szemben
megfelelő rostforrás
Hátránya
szélképző hatású
A bimbóskel, amely külsőre olyan, mint egy miniatűr káposzta, a többi káposztaféléhez hasonlóan indolokat, vagyis olyan nitrogéntartalmú vegyületeket tartalmaz, amelyek föltehetően csökkentik bizonyos rákbetegségek veszélyét. A bimbóskelben sok a C-vitamin és a béta-karotin az A-vitamin előanyaga. Egyetlen hátránya, hogy a káposztához hasonlóan szeleket okoz.
Szerepe a rák megelőzésében
A bimbóskel némi védelmet nyújthat az emlőrák ama fajtái ellen, amelyek a nők ösztrogén hormonjának magas szintjével függnek össze. A bimbóskel indoltartalma serkenti a májműködést, s így a máj csökkenti a hormon szintjét. Az Egyesült Államokban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az ösztrogén-anyagcsere megélénkülése következtében kevesebb hormon marad a szervezetben, amely táplálhatná a rosszindulatú daganatot.
Azoknál a nőknél, akiknek az ösztrogén-anyagcseréje gyors, az emlő- és méhrák kialakulásának valószínűsége kisebb. Ha pedig már fellépett a rák, a zöldségfélék indoljai talán gátolhatják terjedését a szervezet más részei felé. Hosszú ideig tartó főzéssel azonban az indolok kilúgozódnak, és sok vitamin is lebomlik, ezért a bimbóskelt a legjobb csak kissé megfőzve fogyasztani.
Mivel a vastagbélrák és a gyomorrák megelőzéséhez és eredményes kezeléséhez hozzájárul a keményítőben, rostban és zöldségfélékben gazdag étrend, feltételezhető, hogy a rostokat és indolokat egyaránt tartalmazó káposztafélé szintén segíthetnek a rák e fajtáinak megelőzésében.
Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a vér alacsony folsavtartalma hajlamosíthat a tüdőrákra. Mivel pedig a bimbóskel folsavban gazdag, fogyasztása bizonyos védelmet nyújthat a tüdőrák ellen is.
Milyen a jó bimbóskel?
Élénkzöld, apró, kemény, tömör fejű bimbóskelt vásároljunk, amelyben nincsenek sárga foltok. Az öreg, széteső levelű bimbóskelnek kellemetlen, kénes szaga van, főzéskor szivacsossá válik, íze keserű lesz. Hűtőszekrényben a külső levelek eltávolítása után mosatlanul néhány napig tárolható. Felhasználás előtt öblítsük le, majd az egyenletes puhulás érdekében kereszt alakban vágjuk be a tönkjét. A bimóskelt rövid ideig, fedő nélkül kell főzni forrásban levő vízben. Ha lefedjük a fazekat, kénes gázok gyűlhetnek össze a fedő alatt.
Belsőségek
Előnyeik
jó minőségű fehérjék forrásai
a máj és a vese értékes vagy kitűnő vas- és niacinforrás, valamint megfelelő cinkforrás
a máj kitűnő A- és B₁₂-vitamin-forrás
a szív kitűnő riboflavin- és B₁₂-vitamin-forrás
Hátrányaik
koleszterintartalmuk nagy
a májban levő nagy mennyiségű A-vitamin a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességeket okozhat
A B-vitaminokban különösképpen B₁₂-vitaminban, vasban és cinkben gazdag állati belsőségek mindegyike tápláló eledel. A máj, szív és vese ugyanakkor igen sok koleszterint tartalmazhat, ezért azoknak, akik koleszterinszegény étrenden élnek, ezeket kerülniük kell.
Belsőségnek nevezünk a hús - vagyis a vázizomzat - kivételével minden ehető állati testrészt. Ide tartozik tehát a máj, vese, szív, zúza, agyvelő, tüdő (pejsli), gyomor (pacal), farok, nyelv, csülök.
Az eszkimók és a jegesmedve
Az eszkimók tapasztalatból tudják, hogy a jegesmedve és a fókák májából nem szabad enni. A kevésbé tájékozott sarkkutatók azonban kipróbálták ezt az eledelt, és megbetegedtek tőle, mivel ezeknek az állatoknak a mája rendkívül sok A-vitamint tartalmaz, és nagyobb mennyiségben már mérgező. Minthogy az A-vitamin zsírban oldódik, nem ürül ki rögtön a szervezetből, hanem a felesleg lerakodik a zsírszövetben.
Máj
Mindenféle máj kitűnő forrása a bőr egészsége szempontjából fontos és a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó A-vitaminnak, továbbá a vörösvérsejtek termeléséhez és az idegrendszer működéséhez szükséges B₁₂-vitaminnak. A májban még sok egyéb tápanyag is található, köztük vas és cink. A terhességre készülők és a várandós kismamák azonban ne fogyasszanak májat, mert az A-vitamin nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve a magzatnál fejlődési rendellenességeket okozhat.
A máj értékes táplálék a vashiányos vérszegénységben szenvedők számára, ám mivel sok benne a koleszterin, hetente egynél többször nem helyes fogyasztani.
A belsőségek előnyei
Agyvelő: kitűnő B₁₂-vitamin- és megfelelő niacinforrás.
Máj: kitűnő A-vitamin-, riboflavin és B₁₂-vitamin-forrás, fajtától függően kitűnő vagy értékes vas- és niacinforrás, értékes folsavforrás, megfelelő B₆-vitamin- és cinkforrás.
Nyelv: Nagy mennyiségű nátriumot tartalmazhat. A birkanyelv kitűnő B₁₂-vitamin-forrás.
Ökörfarok: Kitűnő B₁₂-vitamin-forrás, amellett riboflavint és B₆-vitamint is tartalmaz, de rendkívül sok benne a zsír.
Szív: Kitűnő fehérje-, riboflavin-, niacin- és B₁₂-vitamin-forrás, továbbá értékes vas-, illetve megfelelő cinkforrás.
Vese: Kitűnő riboflavin- és B₁₂-vitamin-forrás, fajtától függően kitűnő vagy értékes vas- és niacinforrás és megfelelő tiamin-, cink, valamint folsavforrás.
Bárányhimlő
Jót tesznek
máj, a benne levő A-vitamin miatt
zöld színű levélzöldségek és sárgarépa, a bennük levő béta-karotin miatt
citrusfélékből készített gyümölcslevek
friss gyümölcsök és zöldségek, C-vitamin-tartalmuk miatt
szárított gyümölcs, kemény héjú gyümölcsök és magvak mint energiapótlók
Mivel az A-vitamin fontos szerepet játszik a nyálkahártyák egészségének megőrzésében és a bőrfelület gyógyításában, a bárányhimlőben szenvedőknek A-vitaminban gazdag étrendet javasolnak. A máj kitűnő A-vitamin-forrás (terhes nőknek azonban nem ajánlott), a béta-karotint (az A-vitamin előanyagát) pedig a zöld levélzöldségek, valamint a narancssárga gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák. A többi lázas betegséghez hasonlóan a bárányhimlő esetében is fontos, hogy sok folyadék jusson a szervezetbe. A citrusfélékből készült gyümölcslevek azért különösen jók, mert C-vitamint tartalmaznak, s az segíti a bőr gyógyulását, és megelőzi a bakteriális felülfertőződést. Az energiapótlás érdekében ajánlatos szárított gyümölcsöt, magvakat és kemény héjú gyümölcsöket fogyasztani.
A fenti étrend a bárányhimlőt önmagában nem mulasztja el, de a gyors gyógyulást hathatósan elősegíti.
Viszkető kiütések
A bárányhimlőt többnyire gyerekek kapják meg. Cseppfertőzés (köhögés, tüsszentés) útján terjed. Tünetei (láz, erősen viszkető kiütések, fáradtság, fejfájás) rendszerint a fertőzést követő 10-21. napon jelennek meg. A betegség felnőtteknél súlyosabb tünetekkel jelentkezik, tüdőgyulladás és egyéb komolyabb szövődmények is kialakulhatnak.
A bárányhimlő már a kiütések megjelenése előtt is fertőző, és az utolsó foltok eltűnése után még egy héten át az marad. A kiütéseket nem szabad vakarni, mert elfertőződhetnek, és heget hagyhatnak a bőrön. A beteg gyerek körmét rövidre kell vágni. A viszketés hűsítő folyadékokkal és rendszeres meleg fürdővel enyhíthető.
Ha a gyermek egyszer átesett a betegségen, egész életére védetté válik vele szemben. A vírusa azonban ott lappang az idegrendszerben, és ha a szervezet legyengül, övsömört okozhat. Az övsömörben szenvedő beteg bőrén megjelenő hólyagok is terjesztik a bárányhimlőt, bárányhimlős betegtől viszont nem lehet közvetlenül övsömört kapni.
Bárány
Előnyei
fehérjetartalma nagy
a legtöbb B-vitaminnak értékes forrása
jó cink- és vasforrás
Hátránya
a kövér részek gazdagok telített zsírsavakban és energiában
Jóllehet a bárányhúst a legzsírosabb húsfélének tartják, zsírtartalma nagyjából megegyezik a marha- és sertéshúséval. A benne levő telített zsírsavak mennyisége azonban az állat korától és fajtájától, illetve attól függően, hogy milyen részt vásárolunk, nagymértékben változhat.
A zsíros bárányhúst, akárcsak mindenfajta vörös húst, mértékkel fogyasszuk! Ha a táplálékkal sok telített zsírsav kerül a szervezetünkbe, emelkedhet a vér koleszterinszintje, ami elősegíti az érelmeszesedést.
Ahogy a közvéleményben tudatosultak a telített zsírsavak fogyasztásának veszélyei, a korszerű állattartás és -szaporítás módszereivel sikerült sokkal soványabb húsú bárányokat kitenyészteni. A legjobb minőségű fiatal bárányhús finoman márványozott, barnásrózsaszín, faggyúja hófehér. Nyáron a hús sötétebb lehet.
Milyen részt válasszunk?
A zsírtartalom attól függ, hogy a báránynak melyik részét szemeljük ki, és hogyan készítjük el. A legsoványabb a comb, a legzsírosabb a lapocka és a borda. 10 dkg zsírjától megfosztott báránycomb energiatartalma 191 kcal, zsírtartalma pedig 8 g, ezzel szemben 10 dkg roston sült borda energiatartalma 277 kcal, zsírtartalma 22 g.
A bárányhúsnak nagy a fehérjetartalma, és bőségesen megvan benne a legtöbb B-vitamin, amely az idegrendszer működéséhez szükséges. Jó cink- és vasforrás is.
Banán
Előnye
sok benne a kálium
Hátránya
éretlenül elfogyasztva bélgázokat fejleszt
Egy egészséges, tápláló és bajlódás nélkül fogyasztható banán a természet igazi ajándéka, ideális eledel. A forró égövön világszerte mindenütt termesztik. Még zölden szedik le a fáról, s szállítás közben érik be. Mivel eladáskor általában még nem teljesen érett, otthon célszerű egy ideig szobahőmérsékleten érlelni.
Az éretlen banán olyan keményítőt tartalmaz, amelyet a vékonybél enzimjei nem képesek megemészteni, ezért az a vastagbélbe jutva erjedésnek indul, és bélgázokat fejleszt. Mivel a keményítő zöme az érés során nemcsak édesebb, hanem könnyebben is emészthető.
Mivel az érett banánt nagyon könnyű megemészteni, s allergiás reakciót is csak nagy ritkán okoz, kisbabáknak ideális szilárd táplálék. De viszont egyes felnőtteknél viszont migrént vált ki. Gyermekeknél a gyomorrontás kezelésére is jól bevált. Az Egyesült Államokban a hasmenéses gyerekeket gyakran banánból, rizsből, almaszószból és pirítósból álló diétára fogják.
Talán a banán bélrendszerre gyakorolt nyugtató hatása miatt mondja azt sok gyomorfekélyes beteg, hogy jobban lesz, ha megeszik egy banánt. Sokan vizsgálták már, hogyan hat a banán és a zöldbanán a gyomorfekélyre. Egyes adatok szerint fokozzák a sejtképződést és a védő hatású nyák termelődését a gyomor nyálkahártyájában. A gyomornyálkahártya megvastagodása és a felület bevonása semlegesíti a már meglevő fekélyeket, és elejét veszi az újabbak kialakulásának. Mindezt azonban igen kevés adat támasztja alá.
A banán jó káliumforrás. A kálium az izmok és az idegrendszer működéséhez szükséges nélkülözhetetlen ásványi anyag, melynek a vérnyomás szabályozásában is meghatározó szerepe van.
A banán frissen és aszalva egyaránt igen sok cukrot tartalmaz, amely gyorsan a vérkeringésbe kerül. Ez az oka annak, hogy a sportolók - különösen a teniszezők - verseny előtt, sőt még a verseny közben is gyakran esznek banánt.
Kevesen tudják
Az aszalt banán ötször annyi energiát tartalmaz, mint ugyanannyi friss gyümölcs.
A világon a legtöbb banánt Indiában termesztik.
Linford Christie olimpiai aranyérmes rövidtávfutó verseny és edzés előtt reggelijéhez sült zöldségbanánt eszik.
Kelet-Afrikában erjesztett banánból sört is készítenek.
A zöldségbanán
A gyümölcsbanántól eltérően a zöldségbanán nyersen emészthetetlen és rossz ízű. Néhol pl. Afrika egyes vidékein fontos népélelmezési cikk; sütve vagy főzve eszik. Mivel bőségesen tartalmaz csersavat (tannint), íze gyakran fanyar, bár ez a mellékíz a főzés során rendszerint eltűnik.
A gyümölcsbanánnal ellentétben a zöldségbanánban a keményítő éretten is megmarad. Bizonyos kutatási eredmények arra mutatnak, hogy az emészthetetlen keményítőben gazdag étrend csökkenti a gyomor- és bélrák előfordulási arányát. Ezt az összefüggést további vizsgálatokkal próbálják tisztázni, miként azt is, hogy a keményítő ugyanolyan fontos szerepet játszik-e a bélrák kivédésében, mint az egyéb élelmi rostok.
Baktérium- és vírusfertőzések
Az emberi szervezetben könnyen elszaporodhatnak az olyan baktériumok és vírusok, amelyek az immunrendszeren felülkerekedve fertőzést okoznak. Némely élelmiszer egyes természetgyógyászok szerint baktérium-, illetve vírusellenes tulajdonságokkal bír, azaz elpusztítja ezeket a mikroorganizmusokat, vagy gátolja szaporodásukat. Más táplálékok közvetve, az immunrendszer serkentésével segítik elő a fertőzések elleni küzdelmet. A fokhagyma például bizonyítottan kiváló fertőzésgátló, az áfonya levét pedig régóta használják húgyúti fertőzések kezelésére. A fitoterapeuták borsmenta és gyömbér főzetével kezelik a meghűlést, mert e növényeket keringést javító és náthát csökkentő hatásúaknak tartják. A kakukkfű főzete toroköblítőként a torokfájás enyhítésére használható.
Kevesen tudják
Joghurt fogyasztásával csökkenthetők az antibiotikumok szedésének mellékhatásai. A biojoghurtok elősegítik a természetes körülmények között a bélben élő, de e gyógyszerekre érzékeny baktériumflóra regenerálódását.
A fokhagyma védelmet nyújt a fertőzések ellen. A Baktérium- és vírusellenes hatása van, s valószínűleg csökkenti a vérrögképződés kockázatát is. A fokhagymaszagú lehelet ellen friss petrezselyem rágcsálásával védekezhetünk.
A stresszel terhelt emberek könnyebben betegszenek meg. A stressz jelentősen legyengítheti az immunrendszert. Egy, a meghűlés iránti fogékonyságot vizsgáló amerikai kísérlet azt az eredményt hozta, hogy a lelki stressz alatt állók az átlagosnál jóval nagyobb valószínűséggel fáznak meg.
Babcsíra
Előnye
jó C-vitaminforrás
megfelelő B-vitamin-forrás
könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz
energiatartalma kicsi
Hátránya
allergiás reakciókat idézhet elő, különösen lupusban (SLE) szenvedőknél
A kínai konyha kedvelői bizonyára jól ismerek a mungóbabot, a leggyakrabban csíráztatott babféleséget. Az áttetsző, fehéres csírák mintegy 5 cm hosszúak, gyökerük a vége felé elvékonyodik, hüvelyük halványzöld.
A lucernát (amelynek vékony, halványzöld, hosszan kacskaringózó sarjhajtásai vannak), a lencsét, az adukibabot, a csicseriborsót és a szóját ugyancsak csíráztatják. A csicseriborsó- és a szójacsírát először meg kell főzni - előbbit azért, mert különben élvezhetetlenül kemény, utóbbit pedig azért, hogy mérgező fehérjéi ártalmatlanná váljanak.
Míg a zöldségfélék többsége leszedés után folyamatosan veszít vitamintartalmából, a babcsíra nemcsak tovább nő, hanem tápanyagokban is gazdagabb lesz. Mihelyt a bab csírázni kezd, a magban levő összes keményítő, olaj és egyéb tápanyag, ami a kis növényke táplálását szolgálja, vitaminokká, enzimekké és más fehérjékké, ásványi anyagokká és cukorrá alakul át. A bab C-vitamin-tartalma csírázáskor hihetetlenül megugrik: 600-szorosára nő! Egyetlen adag friss mangóbabcsíra egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletének háromnegyedét fedezi. Csírázáskor a babban bizonyos B-vitaminok (tiamin, folsav B₆-vitamin és biotin) mennyisége is növekszik.
Mivel a csírázás folyamán a magban levő emészthetetlen szénhidrát is felhasználódik, a babcsírák kevesebb bélgázt fejlesztenek, mint a nem csírázó babok. Lopus erythematosusban (SLE) szenvedő betegeknél azonban egyes esetekben allergiás reakciót idézhetnek elő.
Miért jó a babcsíra a dohányosoknak?
A dohányzásról való leszokásban segíthet a lúgos kémhatású élelmiszereket bőven tartalmazó étrend. A kutatók felfedezték, hogy míg a savas kémhatású vizelet hamar kimeríti a dohányos nikotintartalékait, addig a lúgos élelmiszerek (pl. babcsíra, borsó, tej) fogyasztása után képződő vizelet kevesebb nikotint visz magával, s ezzel késlelteti a nikotinéhség kialakulását.
Csíráztatás otthon
Amellett, hogy a babcsírák energiatartalma csekély és tele vannak vitaminokkal, könnyen termeszthetők otthon is. E célra néhány befőttesüveg is tökéletesen megfelel.
A sérült és elszíneződött szemektől megtisztított babot éjszakára vagy 12 órára áztassuk langyos vízbe. Ezután öntsük le róla a vizet, mossuk le, és helyezzük a befőttesüvegek aljára úgy, hogy a csíráknak legyen elég helyük nőni. Az üvegeket fedjük le befőttesgumival rögzített muszlinnal vagy pamutvászonnal, majd tegyük őket meleg, sötét zugba (túl hideg vagy túl meleg helyen ugyanis a bab nem csírázik ki, a napfény hatására pedig keserű lesz).
A kicsírázott babot naponta háromszor-négyszer langyos vízzel óvatosan mossuk le. A halványzöld, friss csírák néhány napon belül fogyasztásra alkalmasak.
Ásványi anyagok összefoglaló
Makroelemek
Foszfor
Legjobb forrásai
Minden állati és növényi fehérje, így tej, sajt, vörös hús, szárnyas, hal, rák, kagyló, kemény héjú gyümölcsök, magvak, teljes kiőrlésű gabonaszemek.
Élettani szerepe
Részt vesz a csontok és fogak képzésében és erősítésében, szükséges a sejtek energiafelszabadító folyamataihoz és sok tápanyag felszívódásához.
Napi szükséglet
Férfiak: 550 mg
Nők: 550 mg
Hiánytünetek
Hiánya ritka, savlekötő szerek huzamos szedése válthatja ki.
Túlzott bevitelének tünetei
Túlzott bevitele befolyásolhatja a szervezet kalcium-felhasználását, és gátolhatja a magnézium felszívódását.
Kalcium
Legjobb forrásai
Tej, tejtermékek, olajoshal-konzerv, zöld levélzöldségek, szezámmag.
Élettani szerepe
Csont- és fogképző, illetve -erősítő; létfontosságú a véralvadásban, az ideg- és izomműködésben.
Napi szükséglet
Férfiak: 700 mg
Nők: 700 mg
Hiánytünetek
Izomgyengeség, hátfájás, lágy és törékeny csontok, törések, csontritkulás.
Túlzott bevitelének tünetei
Nincsenek; a szervezet nem vesz fel fölös kalciumot.
Kálium
Legjobb forrásai
Avokádó, friss, aszalt és kemény héjú gyümölcsök, banán, citrusfélék, burgonya, hüvelyesek.
Élettani szerepe
A nátriummal együtt fenntartja a sejtek folyadék- és elektrolit-háztartását, a szabályos szívverést és vérnyomást; lényeges az idegingerületek továbbításához.
Napi szükséglet
Férfiak: 3500 mg
Nők: 3500 mg
Hiánytünetek
Közömbösség, gyengeség, zavartság, rendkívüli szomjúság, súlyos esetben szívritmuszavar és egyéb keringési, légzési zavarok.
Túlzott bevitelének tünetei
Levertség, lassú szívverés, paralízis, szívgyengeség.
Klór
Legjobb forrási
Konyhasó (nátrium-klorid), sótartalmú élelmiszerek.
Élettani szerepe
Fenntartja a szervezet folyadék- és elektrolit-háztartását; létfontosságú a gyomorsavképzésben.
Napi szükséglet
Férfiak: 2500 mg
Nők: 2500 mg
Hiánytünetek
Kiegyensúlyozott étrend esetén hiánya nem jelentkezik.
Túlzott bevitelének tünetei
Nincsenek; a szükségesnél több klórt a vese kiüríti.
Magnézium
Legjobb forrásai
Teljes kiőrlésű lisztek, búzacsíra, hüvelyesek, kemény héjú gyümölcsök, szezámmag, aszalt füge, zöld levélzöldségek.
Élettani szerepe
A csontok és fogak fontos alkotóeleme; segít az idegműködésben; fontos az izom-összehúzódás szempontjából.
Napi szükséglet
Férfiak: 300 mg
Nők: 270 mg
Hiánytünetek
Közömbösség, gyengeség, görcs, rángatózáshoz vezető izomremegés (tetania).
Túlzott bevitelének tünetei
Tünetei ismeretlenek.
Nátrium
Legjobb forrásai
Konyhasó (nátrium-klorid), ringli (szardellagyűrű), húskészítmények, élesztőkivonat.
Élettani szerepe
A káliummal együtt szabályozza a folyadékháztartást; lényeges az idegek és izmok működéséhez
Napi szükséglet
Férfiak: 1600 mg
Nők: 1600 mg
Hiánytünetek
Hiánya ritka; alacsony vérnyomást, kiszáradást és izomgörcsöket okozhat.
Túlzott bevitelének tünetei
Folyadék-visszatartás, magas vérnyomás és szövődményei.
Mikroelemek
Alumínium
Legjobb forrásai
Nincsenek; a felvételét lehetőleg kerülni kell.
Élettani szerepe
Biológiai szerepe ismeretlen.
Napi szükséglet
Férfiak: nincs
Nők: nincs
Hiánytünetek
Nincsenek
Túlzott bevitelének tünetei
Kapcsolatba hozták az Alzheimer.kórral; időseknél esetleg csípőízületi betegségeket okozhat.
Cink
Legjobb forrásai
Osztriga, vörös hús, földimogyoró, napraforgómag.
Élettani szerepe
Lényeges a növekedéshez, szaporodáshoz és immunitáshoz; sok enzim működésében részt vesz.
Napi szükséglet
Férfiak: 9,5 mg
Nők: 7 mg
Hiánytünetek
Étvágytalanság; serdülőknél növekedési növekedési és fejlődési zavarok, gyenge ellenálló képesség.
Túlzott bevitelének tünetei
Nincsenek, hacsak gondatlanságból nem adagolnak túl cinktartalmú készítményeket.
Fluor
Legjobb forrásai
Fogkrém, fluorozott csapvíz, tea.
Élettani szerepe
Véd a fogszuvasodás ellen
Napi szükséglet
Férfiak: nincs meghatározott étrendi szükséglet.
Nők: nincs meghatározott étrendi szükséglet.
Hiánytünetek
Fogszuvasodás.
Túlzott bevitelének tünetei
Gyenge, zománchiányos fogak, törékeny csontok.
Jód
Legjobb forrásai
Tengeri algák, rák, kagyló, jódozott konyhasó.
Élettani szerepe
A pajzsmirigy hormonjainak létfontosságú eleme.
Napi szükséglet
Férfiak: 140 µg
Nők: 140 µg
Hiánytünetek
Köszvény, száraz bőr és haj, közömbösség.
Túlzott bevitelének tünetei
Pajzsmirigyhormon-termelési zavar.
Kén
Legjobb forrásai
Állati és növényi eredetű fehérjék.
Élettani szerepe
Két esszenciális aminosav alkotórésze; minden sejtben megtalálható.
Napi szükséglet
Férfiak: nincs meghatározott étrendi szükséglet.
Nők: nincs meghatározott étrendi szükséglet.
Hiánytünetek
Hiánya ismeretlen.
Túlzott bevitelének tünetei
Nincsenek.
Króm
Legjobb forrásai
Vörös hús, máj, tojássárgája, tengeri algák, teljes kiőrlésű lisztek, melasz, sajt.
Élettani szerepe
Fontos a vér cukor- és koleszterinszintjének szabályozásában.
Napi szükséglet
Férfiak: 25 µg
Nők: 25 µg
Hiánytünetek
Csökkent glükóz-tolerancia, vérkoleszterinszint-emelkedés.
Túlzott bevitelének tünetei
Nem ismeretesek.
Mangán
Legjobb forrásai
Kemény héjú gyümölcsök, gabonafélék, barna rizs, hüvelyesek, graham-kenyér.
Élettani szerepe
Az energia felszabadításában részt vevő különböző enzimek létfontosságú összetevője: csont- és kötőszövetképző.
Napi szükséglet
Férfiak: 1,4 mg
Nők: 1,4 mg
Hiánytünetek
Tünetei nem ismertek.
Túlzott bevitelének tünetei
Nincsenek; a mangántöbbletet a szervezet akadálytalanul kiüríti.
Molibdén
Legjobb forrásai
Belsőségek (főleg máj), élesztő hüvelyesek, teljes gabonaszemek, levélzöldségek (a termőtalajtól függően).
Élettani szerepe
A DNS és az RNS szintézisében részt vevő enzimek lényeges összetevője, védelmet nyújthat a fogszuvasodással szemben.
Napi szükséglet
Férfiak: 50-400 µg
Nők: 50-400 µg
Hiánytünetek
Hiánya ismeretlen.
Túlzott bevitelének tünetei
Rézhiány.
Réz
Legjobb forrásai
Belsőségek, rák, kagyló, osztriga, kemény héjú gyümölcsök, magvak, gomba, kakaó.
Élettani szerepe
Szükséges a csontfejlődéshez és a kötőszövetek kialakulásához; segíti a vas felszívódását a táplálékból; a szabad gyökökkel szemben védelmet nyújtó számos enzim alkotórésze.
Napi szükséglet
Férfiak:1,2 mg
Nők:1,2 mg
Hiánytünetek
Hiánya ritka, főleg koraszülötteknél és felszívódási zavarokkal küszködő csecsemőknél lép fel.
Túlzott bevitelének tünetei
Túlzott bevitele nem valószínű, de mérgező hatású lehet> máj- és vesekárosodást okozhat.
Szelén
Legjobb forrásai
Hús, hal, tejtermékek (pl. vaj), paradió, avokádó, lencse.
Élettani szerepe
Antioxidáns védi a sejteket a szabad gyökök okozta károsodással szemben; létfontosságú a nemi fejlődéshez.
Napi szükséglet
Férfiak: 75 µg
Nők: 60 µg
Hiánytünetek
Ritka; visszamaradott növekedés és nemi fejlődés, csökkent nemző- és fogamzóképesség.
Túlzott bevitelének tünetei
Hajhullás, a bőr pigmentvesztése, fáradtság.
Vas
Legjobb forrásai
Belsőségek, sovány hús, szardínia, tojássárgája, sötétzöld levélzöldségek, vassal dúsított gabonapelyhek.
Élettani szerepe
A hemoglobin és az energiafelszabadításban szerepet játszó számos más enzim lényeges összetevője.
Napi szükséglet
Férfiak: 8,7 mg
Nők: 14,5 mg
Hiánytünetek
Légszomj, fáradtság, vashiányos vérszegénység, csökkent ellenálló képesség.
Túlzott bevitelének tünetei
Hemokromatózis esetén átlagos vasbevitel mellett is máj- és szívbetegség alakul ki.
