Aszalt szilva
Előnyei
értékes káliumforrás
megfelelő rost- és vasforrás
B₆-vitamin található benne
Hátrányai
energiatartalma nagy
szélszorulást okozhat
Sokféle szilvafa termését aszalják. Mint minden szárított gyümölcs, az aszalt szilva is nagyon sok cukrot tartalmaz, ami hasznos energiaforrás. Emellett van benne kálium, vas és B₆-vitamin is.
Mivel az aszalt szilvában sok a élelmi rost, segít a székrekedés leküzdésében. Éjszakára áztassunk be egy csésze aszalt szilvát vízbe, majd a felét reggel, a másik felét este fogyasszuk el. Aki nem szereti az aszalt szilvát, ihat helyette palackozott szilvalevet. A szilvalé élelmi rostban szegényebb, mégis hatásos hashajtó, mert a benne található hidroxifenil-származékok serkentik a vastagbél működését. Az aszalt szilva egyeseknél először szélszorulást okoz, ez a tünet azonban egy hét alatt megszűnik.
Árucímke
Szigorú előírások szabályozzák, hogy az élelmiszerekre milyen ábra és felirat kerülhet. A mesterséges adalékanyaggal - és nem gyümölcsdarabokkal - ízesített joghurton például nem lehet gyümölcsöt ábrázoló rajz. Az árucímkén fel kell tüntetni, ha a termék valamilyen kezelésen (pl. sózáson, füstölésen) esett át. Pontosan meg kell adni a termék nevét, tömegét vagy térfogatát, a minőségmegőrzési időt, valamint részletesen fel kell sorolni az összetevőket.
Tömeg és térfogat
A szilárd halmazállapotú anyagok tömegét általában grammban (g), a folyékony vagy félfolyékony anyagok térfogatát literben (l), deciliterben (dl) vagy milliliterben (ml) adják meg. Ezek az adatok például akkor lehetnek hasznosak, ha össze akarjuk vetni a különböző termékek árát.
Minőségmegőrzési idő
A fogyasztható megjelölést olyan áruféleségekre alkalmazzák, amelyek rövid ideig állnak el. Ezeket a címkén feltüntetett időpont után sem árusítani, sem fogyasztani nem szabad, mert ételmérgezést okozhatnak. A minőségét megőrzi kifejezés a hosszabb ideig eltartható termékekre kerül Bár minőségük romlik, néhány héttel a feltüntetett időpont után általában még biztonsággal fogyaszthatók.
Összetétel
A csomagolt árun valamennyi összetevőt fel kell tüntetni, méghozzá a csökkenő mennyiség szerinti sorrendben. Az adalék anyagoknál meg kell jelölni a rendeltetést (pl. tartósítószer, állományjavító, ízfokozó, színezék) és a nevet vagy kódot. Egynémely terméken - például azokon, amelyek csupán egyetlen anyagból állnak - az összetétel felsorolása értelemszerűen hiányozhat.
Tápérték
Sok élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni a tápértékkel kapcsolatos tudnivalókat, például a termék 100 g-jának (10 dkg) energiatartalmát. A vitamin- és ásványianyag-tartalmat csak akkor kell jelölni, ha a termékből 100 g vagy 100 ml (1dl) megfelel az ajánlott napi bevitel legalább 15%-ának (a csomagon az angol Recommended Daily Amount kifejezés rövidítését - RDA - találjuk), illetve ha a terméket egyszeri fogyasztásra szánt adagban vásároljuk (pl. egy szelet csokoládé, egy pohár joghurt).
A jelenlegi nyugati árucímkéken szereplő számok az Európai Közösség 1990-es irányelvein alapulnak. A tápértékkel kapcsolatos adatokat két fő viszonyítási alapjuk van: a ajánlott napi bevitel (RDA), illetve az arányos tápérték (Dietary Reference Value, DRV). Az előbbi általában egy felnőtt férfi napi szükségletét veszi alapul, az utóbbi viszont tekintettel van a korra és a nemre.
A címkén csak akkor szerepelhet, hogy a termék csökkentett energiatartalmú, ha a szokásosnál ténylegesen sokkal kisebb a kalóriaértéke.
Azt, hogy friss tojássárgája felhasználásával készült (pl. majonéz), az összetevők felsorolásakor a pontos mennyiség feltüntetésével kell alátámasztani.
Az összetevők tömegük szerinti sorrendben következnek egymás után. A felsorolás segít a hasonló termékek összevetésében, továbbá annak megítélésében, hogy nem tartalmaz-e olyan alkotórészt, amit el akarunk kerülni.
A megnevezett kódszámmal (E...) jelölt adalékanyagok a funkció megjelölése után következnek, például: állományjavító - szentjánoskenyérmag-liszt vagy színezék - E102 (tartrazin). Az ízesítőszereket is meg kell említeni a címkén, de megnevezésük nem kötelező.
A tápértékre vonatkozó részben az energiaértéken kívül szerepelhet például a só-, cukor- és élelmirost-tartalom is, de Európa legtöbb országában jelenleg még nem kötelező mindezek részletező feltüntetése.
Pontosan fel kell viszont tüntetni a biztonságos tárolás követelményeit, például: felbontás után hűtve tárolandó, három napig fogyasztható stb. Ezek betartása nagyon fontos, mert különben a termék megromolhat és ételmérgezést okozhat.
Szerepelnie kell a címkén a minőségmegőrzési időnek is, akár a címkére nyomtatva, akár a tubusba préselve.
A nagy e a termék töltő- vagy nettó tömegét jelöli, melytől a tényleges mennyiség csak minimális mértékben térhet el.
Fel kell tüntetni a származási helyet és a gyártó nevét, címét, hogy panasz esetén a fogyasztók tudjanak hova fordulni.
Articsóka
Előnyei
a folsav és a kálium megfelelő forrása
segít a koleszterinszint szabályozásában
javítja a májműködést
Az articsóka forrón vagy hidegen tálalva egyaránt ínycsiklandó csemege, a folsav és a kálium jó forrása.
A növénynek sok természetgyógyász gyógyító erőt tulajdonít. Számos vizsgálat tárgyát képezték már az articsókakivonatok, különösen a cymarin nevü vegyület, amely a növény virágzatának ehető részeiben található. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az articsóka cynarinja, illetve más, azzal rokon vegyületei talán jótékonyan hatnak a koleszterinszint szabályozására, javíthatják a májműködést, és tartós javulást hozhatnak epekőbántalmak esetén.
A németországi Freiburg egyetemén 1979-ben végzett vizsgálat megerősítette, hogy a cynarin csökkentheti a koleszterinszintet, ám erre eddig jóformán ez az egyetlen tudományos bizonyíték. Ennek ellenére számos természetgyógyászati és gyógynövényszaküzlet árusít cynarinkivonatot, amelynek állítólag egész sor jótékony hatása van, például javítja a renyhe májműködést.
Bogáncs rokona
A keleti mediterrán eredetű articsóka virágzatának húsos alapi része és levélnyelve fogyasztható.
Aranyér
Jót tesznek
alma, körte, zab, zöldfőzelékek, a bennük levő oldható rostok miatt
Graham-kenyér és barna rizs, oldhatatlan rosttartalmuk miatt
víz
Korlátozottan fogyaszthatók
finomított szénhidrátok
Ártanak
paprikás, csípős, fűszeres ételek
A aranyér a végbélnyílás területén kialakult fájdalmas, viszketést okozó visszértágulat, melynek leggyakoribb oka a hosszan tartó székrekedés vagy az, hogy az alsó testfélben a vér szabad áramlása - például a sok ülés következtében - akadályozott. Kialakulásában és súlyosbodásában az elhízás is szerepet játszhat.
A székrekedéssel járó nehéz, erőltetett székletürítés leggyakoribb oka a túl sok finomított - rostanyagot alig tartalmazó - táplálék fogyasztása és az elégtelen folyadékfelvétel.
A baj a terhesség időszakában különösen gyakori.
Segítenek a rostok
Az aranyér enyhe esetei többnyire elmulaszthatók oldható rostanyagokat bőségesen tartalmazó élelmiszerek (pl. zab, gyümölcs, zöldség), valamint oldhatatlan rostokban gazdag táplálékok - elsősorban teljes kiőrlésű lisztből készült (Graham-) kenyér és barna rizs - fogyasztásával. A hatékony kúrához naponta legalább 2 liter folyadékot is meg kell inni.
Annál, aki eleve ilyen étrenden él, kisebb az aranyeres csomók kialakulásának veszélye. A zabban levő oldható rostanyag különösen hatásos a székrekedés ellen, mert lágyabbá teszi a székletet. A paprikás, csípős, fűszeres ételeket az érintetteknek tanácsos kerülniük, mert azok súlyosbítják az állapotot, és fokozzák az amúgy is nehéz székletürítés kínjait.
Makacs esetekben az aranyér kivérezhet, s ha ez hosszabb időn át ismétlődik, vashiányhoz, majd vérszegénységhez vezethet. Jó vasforrás a máj (terhesség idején azonban kerülendő), a hüvelyesek, a kemény héjú gyümölcsök és a sötétzöld levélzöldségek. A C-vitamint tartalmazó táplálékok, például a friss gyümölcsök elősegítik a vas felszívódását.
Véres széklet, illetve szűnni nem akaró végbéltáji vérzés esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, ezek a jelek ugyanis vastagbélrákra is utalhatnak. Az aranyér súlyosabb esetekben műtéttel gyógyítható, de ha a székrekedés továbbra is fennáll, a betegség kiújulhat.
Anyagcsere-betegségek
Több mint háromezerféle veleszületett anyagcsere-betegséget tartanak nyilván, többségük azonban szerencsére igen ritka. Ha ezeket az öröklött betegségeket nem ismerik fel és nem kezelik késedelem nélkül, akkor igen súlyos szervi és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak.
Magyarországon 18 ezer újszülött közül egy jön világra fenilketonuriával, az egyik leggyakoribb öröklött anyagcsereavarral. Az ennek kimutatására szolgáló szűrővizsgálatot a csecsemő életének 5. napja előtt végzik.
Ha ez a teszt pozitív, akkor más vizsgálatokat is elvégeznek. Mint a legtöbb öröklött betegségnél, a fenilketonuriánál is csökkenthetők az ártalmas hatások, bár a betegség oka megmarad. A fenilketonuriát immár húsz esztendeje eredményesen kezelik. Kezelés hiányában súlyos szellemi fogyatékosságot, görcsrohamokat, végtagremegést, csökkent bőr és hajpigmentképződést idézhet elő.
A kezelés része a szigorú diéta: korlátozni kell a fenilalanin nevű aminosav felvételét, amely sok fehérjetartalmú élelmiszerben és az aspartam nevű mesterséges édesítőszerben is megtalálható. Mivel a fenilalanin az anyatej és a tehéntej fehérjéiben is jelen van, a beteg csecsemőknek külön e célra készített tápszert adnak.
A további - rendkívűl ritka - anyagcsere-betegségek közül a legismertebb a következők:
Refsum-kór
A halban és tejtermékekben jelen levő fitánsav felszívódásáért felelős enzim hiánya okozza. 4 és 20 év között jelentkezhet, a legkülönbözőbb tünetek (csont- és bőrelváltozások, szempanaszok, ügyetlen, koordinálatlan mozgás) kíséretében. Kezelése szigorú, fitánsavban szegény diétából, valamint időszakonkénti plazmaferézisből áll, amivel kiszűrik a vérből a fitánsavat.
Jávorfaszirup-betegség
Egyes aminosavak a lebontásukban jelentkező öröklött zavar következtében a vizelettel ürülnek, melynek emiatt édeskés, jávorszirupra emlékeztető szaga lesz. Az életben maradó gyermekek többnyire agykárosodást szenvednek; zselatinon, vajon, margarinon, cukron és gyümölcsön alapuló, gluténmentes étrendet kell követniük.
Galaktozémia
A tejcukrot (laktózt) és annak egyik összetevőjét, a galaktózt bontó enzim hiánya miatt kialakuló betegség szürkehályoghoz, májzsugorodáshoz, testi és szellemi fogyatékossághoz vezethet. A gyermek számára a tejet speciálisan kezelni kell, s csak az ilyen tej használható fel ételeinek és italainak készítéséhez.
Antioxidánsok
Antioxidánsok nélkül hónapokon belül fertőzések és rosszindulatú daganatok egész sorának eshetnénk áldozatául. A szervezet maga is előállít antioxidáns vegyületeket, de az immunrendszer erősítéséhez szükséges többlethez megfelelő táplálkozással juthatunk hozzá. Az ételekkel fölvett antioxidánsok fontosságáról élénk vita folyik. Szükségességüket - különösen a kiegészítőket - sokszor eltúlozták, de az újabb kutatások szerint a rák bizonyos fajtái és a szívbetegségek ellen valóban védelmet nyújthatnak, s talán a korai öregedést is gátolják.
Az antioxidánsok az anyagcsere, illetve a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigarettafüst hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. Ha nem teszünk semmit ellenük, ezek az instabil vegyületek megteremthetik a szívbetegség és a rák kialakulásának előfeltételeit.
A felszaporodott szabad gyökök semlegesítéséhez a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége, mint amennyit maga termel, különösen betegség vagy erős légszennyezettség esetén. A szervezet védelméről gondoskodó antioxidánsok szerencsére sokféle élelmiszerben megtalálhatók.
Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga, a béta-karotin semlegesíti a szabad gyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén (forrásai: rák, kagyló, avokádó), réz (dió, mogyoró, magvak, rák, kagyló) vagy cink (rák, kagyló) kell. A citrusfélékben, a szőlőben és a zöldségfélékben megtalálható bioflavonoidok szintén antioxidáns hatásúak. A margarinokhoz és olajokhoz mesterséges antioxidánsokat adnak, hogy ne avasodjanak meg és megtartsák természetes színűket.
A betegség megelőzése
Az antioxidánsok betegségmegelőző szerepe még nem teljesen tisztázott. Feltételezik, hogy a szabad gyökök indítják el azt a folyamatot, melynek során a verőerek falában koleszterin rakódik le, ami végül szívbetegséghez vagy szélütéshez vezet. Az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok kellően nagy mennyiségben nemcsak ezt a veszélyes folyamatot gátolhatják meg, hanem a sejtek genetikai információt hordozó DNS-molekuláinak rosszindulatú daganathoz vezető károsodását is.
Az egyes antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok táplálékkiegészítőkként való szedésével csínján kell bánni. A szükséges mennyiségű antioxidánst a legjobb sok friss gyümölccsel és zöldséggel bejuttatni a szervezetbe. C-vitamin a citrusfélékben, béta-karotin az élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben található. A dióban, mogyoróban, avokádóban és ásványi olajokban levő E-vitamin is segít megelőzni a betegségeket.
Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa elsősorban tizenéves lányokat és fiatal nőket érint, de minden tizedik beteg fiút vagy fiatalembert. Ez összetett pszichiátriai betegség abban nyilvánul meg, hogy a beteg szinte rögeszmésen irtózik az evéstől, aminek hátterében gyakran kisebbségi komplexus áll. Az anorexiás beteg azáltal igyekszik felülkerekedni mindennapi életének nehézségein, hogy folyamatosan megfosztja magát az ételektől - s ez egészen az éhezésig fajulhat.
Az anorexia korai tünetei (beteges aggodalom a testsúly miatt, egyre okozódó válogatósság, megszállott tornázás) gyakran már azelőtt megjelennek, hogy a betegség elismerhető formát öltene. A serdülőkorban különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend, amelynek sok fehérjét, gyümölcsöt, zöldséget és keményítőben gazdag élelmiszert (burgonyát, kenyeret) viszont kevés finomított keményítőt, cukrot és zsírt kell tartalmaznia. Nem jó, ha snackek helyettesítik a főétkezéseket.
Az anorexiások azt képzelik, hogy az a szép, aki nádszálvékony, s hogy ők maguk túlsúlyosak, holott a valóságban gyakran kórosan alultápláltak. Ha esznek, hányással vagy hashajtókkal szabadulnak meg kisebbrendűségi komplexusuk képzelt okától.
Ahogy az anorexiás beteg egyre inkább a fogyókúra gondolatának rabja lesz, egyre kevesebb vitamint és ásványi anyagot vesz magához. A cinkhiány különösen veszélyes, mert tovább rontja az étvágyat és az ízérzékelést, s végül kialakul az éhezési spirál. A kezelés rendszerint gondos táplálásból és pszichoterápiából, illetve tanácsadásból áll, s a betegek többsége kórházi ápolásra szorul. Az anorexiásokban újra ki kell alakítani az éhség csillapítására irányuló normális reakciót, amely az egészségesek számára magától értetődő. Ez kényes, de hasznos folyamat, mindamellett időigényes is, mivel a normális táplálkozás csak lassan áll vissza. Gyakran megnehezíti a kezelést az anorexiás beteg ellenállása; ilyenkor másféle terápiás megközelítésre lehet szükség.
Bár az anorexiás betegnek elsősorban tápláló ételeket kell fogyasztania, minden ennivaló jobb a semminél. Hamburgerből, chipsből, csokoládéból, fagylaltból ugyan nem lehet kiegyensúlyozott étrendet kialakítani, energiát azonban ezek is bőségesen szolgáltatnak.
