Jodi Ellen Malpas: Ez a férfi

Könyvajánló

Jodi Ellen Malpas: Ez a férfi

Az Ez a férfi egy intenzív, erotikus és rendkívül addiktív romantikus regény, amely Ava és a "Főnök", azaz Jesse Ward viharos és bonyolult kapcsolatát mutatja be. A történet a klasszikus "szerelem és gyűlölet" dinamikára épül, ahol a határok folyamatosan elmosódnak a birtoklási vágy, a bizalom és a szerelem között. Jesse karaktere egy tipikus alfa hős, aki egyszerre ijesztő és ellenállhatatlan, Ava pedig a talpraesett nő, aki megpróbálja felvenni a harcot a férfi dominanciájával szemben.

A regény a romantikus feszültség mesteri adagolásával, forró jelenetekkel és a főszereplők között lévő, szinte tapintható kémiával tartja fenn az olvasó figyelmét. A titkok, amelyek Jesse múltját övezik, folyamatosan adagolják a feszültséget, és garantálják, hogy az olvasó azonnal a folytatás után akarjon nyúlni.

Ez a könyv kihagyhatatlan mindazok számára, akik rajonganak az erőteljes, domináns férfi főszereplőkért és a tüzes, szenvedélyes szerelmi történetekért. Ha szereted a New Adult és erotikus románc műfaját, és élvezted E. L. James vagy Sylvia Day műveit, akkor Jodi Ellen Malpas stílusa és az általa teremtett, függőséget okozó világ garantáltan a kedvenced lesz. Készülj fel egy érzelmileg megterhelő, de annál kifizetődőbb olvasmányra.

Sandra Brown: Édes düh

Könyvajánló

Sandra Brown: Édes düh

A tévéhíradós Kari Wynne az államügyészt, Hunter McKee-t okolja tönkrement életéért. Imádott férjének halálát ugyan nem McKee okozta, de azzal hogy ország-világ előtt tolvajnak nevezte, aláásta a jó hírét. Az utólagos bocsánatkérést pedig egyetlen rózsacsokorral intézte el. Az asszony mindennapjait a McKee iránti gyűlölet tölti ki, munkáját elhanyagolja, már-már az állása kerül veszélybe. És ami még dühítőbb, a lelki nyugalma is: maga előtt sem tagadhatja, hogy fellobban benne a vágy, valahányszor megpillantja a hőn utált államügyészt.
Amikor személye körül már tetőzik a botrány, Kari kétségbeesett nyomozásba kezd. Eltökéli, hogy kideríti az igazságot halott férjéről, és a férfiról, akit gyűlölni nem csak szeretni képes, szenvedélyes szerelemmel. 

Rhonda Byrne: The Secret - A titok

 Könyvajánló

Rhonda Byrne: The Secret - A titok

A mű központi gondolata a vonzás törvénye. Az üzenet egyszerű, mégis sorsfordító: a gondolatainknak teremtő ereje van. Amire a figyelmedet fordítod, amit hittel és érzelemmel átélsz, azt mágnesként vonzod be az életedbe. Legyen szó egészségről, anyagi bőségről, sikeres karrierről vagy harmonikus kapcsolatokról, a könyv szerint minden elérhető számodra, ha megtanulod uralni az elméd rezgéseit.

Nemcsak elméleteket kapsz, hanem konkrét technikákat, amelyeket azonnal beépíthetsz a mindennapjaidba.

A könyvben számos tanító, író és sikeres üzletember szólal meg, akik saját példájukkal bizonyítják a módszer hatékonyságát.

Segít kilépni az áldozatszerepből és kezedbe adja az irányítást a saját sorsod felett.

A könyvet neked ajánlom, ha úgy érzed, elakadtál az életedben, és szükséged van egy új irányra. Érdekel az önfejlesztés és a pozitív pszichológia. Hiszel abban, hogy a világ több annál, mint amit pusztán a szemünkkel látunk.

Sandra Brown: Ketten egyedül

Könyvajánló

Sandra Brown: Ketten egyedül

Rusty Carlson a repülőkatasztrófa után - sebesülten és halálra rémülve - egyedül marad az ismeretlen, különös férfival, akit ellenszenvesnek talál. Egy dolog azonban biztos: a távoli észak vad erdejében magára hagyatva, a férfi nélkül nem élhetné túl a gép lezuhanását követő napokat.
Cooper Landry szinte iszonyodik a Rusty Carlson-féle szép nőktől. Az a tapasztalata, hogy az ilyenek csak bajt okoznak. De nagyobb veszélyekkel is megbirkózott már, és most nem fogja e nő miatt kockára tenni az életét.
A sűrű erdő mélye ragadozókat rejt - embereket és állatokat. Ha nincs is sok esélyük, föl kell venniük a harcot. Csak arra nem számítottak, hogy ha élni akarnak, többre van szükségük, mint sok-sok ügyességre. Egymásra van szükségük.

 

Sandra Brown: A legdrágább szív

Könyvajánló

Sandra Brown: A legdrágább szív

Cat Delaney nemcsak gyönyörű asszony, egyúttal neves tévés személyiség is. Szívbetegségéből valóságos orvosi csoda révén épül fel. Felgyógyulva ismét hozzálát, hogy helyreállítsa a hosszú távollét után megcsappant népszerűségét. Talpra állásában a vonzó Alex Pierce segíti. Alex valaha rendőrtiszt volt, majd bűnügyi regények szerzőjeként tett szert ismeretségre.
Időközben Los Angeles környékén különös dolgok történnek: sorra végzetes baleset éri mindazokat, akik - Cathez hasonlóan - csak új szív beültetésével élhettek tovább.
Cat pontosan tudja, hogy őt is éjjel-nappal követik, hogy egy árnyalak minden lépését figyeli, hogy ő lehet a következő áldozat. Elhatározza, hogy szembenéz a gyilkossal. De vajon törekvéseiben segíti-e őt Alex, vagy éppen...

A kávéfogyasztás növekedése

A kávéfogyasztás növekedése

Miután megszűnt a kávé felhasználása pusztán gyógyászati célokra és társasági esemény lett a kávéivás, a 17. század első felében az ital meghódította Európát. Ám csak az 1650 körüli évekből bukkannak fel adatok arról, mikor, hogyan és kik árultak vagy ittak kávét.
A kávé elterjedésében nem feltétlenül a kereskedők, az arisztokrácia vagy a jómódú hivatásos utazók játszották a főszerepet. Mint azt Shapiro megállapítja A kávé története című könyvében, ez a szerep inkább azé a megszámlálhatatlan névtelen házalóé volt, akik elárasztották Európa utcáit hátukon cipelve csillogó szerszámaikat: kávéskannákat, tálcákat, csészéket, kanalakat, valamint cukrot. Ezek az emberek hirdették a gőzölgő, átható ízű kávé evangéliumát a Kelet határain túli területektől egészen a kávéivásban még tapasztalatlan Nyugatig.
Ám kezdetben az újfajta italt élesen támadta a katolikus egyház. Fanatikus papok azt állították némileg homályos logika alapján, hogy amennyiben a mozlimoknak tiltva van a borivás, s ezt maga Krisztus szentesítette, akkor a kávé nem lehet más, mint az ördög kifundálta pótszer. Végül VIII. Kelemen pápa vetett véget a vitának a 16. században: maga is megkóstolta a kávét, s igazi keresztény italnak nyilvánította. Mihelyt a pápai áldás közismertté vált, a kávét szabadon terjeszthették Európa-szerte.

Társadalmi változások és az első kávéházak

A kávé gyors és szinte világméretűnek mondható népszerűvé válást a pápai áldásnál, illetve a kaphatóságnál sokkal összetettebb okok idézték elő. Porter és Teich a Drugs and Narcotics in Historyban (Kábító- és ajzószerek a történelemben) azt sugallja, hogy az időzítés is igen nagy szerepet játszott ebben. A 17. és a 19. század közötti időszak alapvetően társadalmi, kulturális és intellektuális változásokat hozott. A kávé egyszerűen jó időben érkezett; az emberek azért szoktak rá, mert felkészültek a fogadására.
Először is sürgető igény jelentkezett arra, hogy valamiféle szűkös keretein kívül, az emberek újfajta találkahelyekre vágytak, mivel az arisztokrácia udvari kulturális élete leáldozóban volt.
Másodszor, az említett időszak a haladó eszmék korszaka: ekkor ment végbe a felvilágosodás Franciaországban, később pedig a liberális risorgimento Olaszországban. Visszatekintve erre a felvilágosult időszakra, a rendkívüli mértékben megnövekedett rabszolgamunka a brazíliai és a holland kelet-indiai kávéültetvényeken kellemetlen párhuzamos jelenségnek tűnik. Ám a nyilvános találkák, a szónoklatok, a gyűléseken hozott határozatok és az egyéb agitációs masinéria nem volt része a kultúrának. A kávéházak lettek azok az intézmények, ahol a közvélemény hangot kaphatott.
Harmadszor, e változásokkal párhuzamosan mind több kritika érte a bort és sört káros hatásai miatt. A kávé tűnt a tökéletes alternatívának, mivel nem okozott ittasságot a társasági életben.
Európában, Törökországhoz hasonlóan, a társadalom minden rétege képviselve volt a kávéházak vendégkörében: szellemi dolgozók keveredtek politikusokkal, kereskedők alkotóművészekkel és közemberekkel. A társadalmi viszonyok új formái alakultak ki. A kereskedők olyan helyet kerestek a sörházak helyett, ahol továbbra is lebonyolíthatják üzleteiket, s hasonló cél vezérelte az új típusú pénzembereket és biztosítási szakembereket is. A kávéházban az elkülönülten dolgozó írók és művészek kapcsolatot tarthattak egymással és a világgal.
Amikor az első kávéházak kinyitottak, még nem léteztek olyan kommunikációs és információs szolgáltatások, mint az újság, a telefon, a telefonkönyv vagy a várostérkép. Ezért a kávéház tulajdonosa vagy főpincére változatos szerepkört látott el, s ezzel számos igényt elégített ki: egyszerre volt társadalmi döntőbíró, diplomata, házasságszerző és üzenetvivő. Ahogy a magyar származású George Mikes írja a Coffe House of Europe-ban (Európa kávéházai): a főpincérrel megosztotta az ember a titkait; ő akkor is ismerte azokat, ha nem akarták vele megosztani őket; pénzt adott kölcsön és hazudott a vendég után szaglászó állhatatos hitelezőknek; átvette a vendégnek szóló leveleket, különösen azokat, amelyek inkább ne kerüljenek a feleség szeme elé. Azt nem tudta mindenki, hogy az ember hol lakik, de azt igen, melyik kávéházba jár.

Adóztatás és illeték

Az adóéhes kormányok pontosan tudták, milyen hatalmas bevétel származik a tömegfogyasztásból, úgyhogy - szakítva a korábbi tiltó politikával - adóztatással próbálták meg serkenteni a keresletet.
Az angol kormány 1663-ban gyorsan engedélyezte a kávéházak működését, és fogyasztási adót vetett ki a kávéárusításra. Ám a kávémérés így is viszonylag jó üzlet maradt az alkoholárusításhoz képest. Az angol kávéházakba rengeteg munkás is átjárt a kocsmákból, ami legalábbis kezdetben, kedvére volt a feleségeknek és a kormánynak is, egyedül a sörfőzdéknek nem. A kormány látva, hogy a további adók megfordítanák ezt az irányt, progresszíven csökkentették az illetéket: mindegyik újabb rendelkezés számottevő fogyasztásemelkedéshez vezetett.
Ezzel teljesen ellenkező módon Poroszország uralkodója, Nagy Frigyes az árpatermesztők és a sörfőzdék védelmében a munkásosztályt eltiltotta a kávézástól, s ragaszkodott hozzá, hogy térjenek vissza a söriváshoz.

Kávékereskedő, Párizs M. Engelbrecht illusztrációja 1735 körül

A kávé mint orvosság

A kávé mint orvosság

Miután a kávébabok átkerültek Európába, elhagyták a botanikusok szekrényeit és a patikusok boltjaiba vándoroltak, ahol a 17. századi orvosok, vegyészek, növénygyűjtők, sőt bábaasszonyok gyógyszerkészletének egyik meghatározó darabjai lettek.
A kávét nemcsak magas ára, hanem talán erős íze miatt is gyógyszernek tartották; valaki azt írta róla, hogy fekete, émelyítő, pokolban főzött szer. Hahnemann, a homeopátia atyja határozottan állította: A kávé teljes mértékben gyógyhatású szer. Senki nem akadt még, aki ne lett volna rosszul, amikor életében először dohányzott. Nem akadt még egészséges íny, mely az erős kávét cukor nélkül első ízlelésre vonzó italnak érzékelte volna.
A test kedélyállapotairól szóló tan, amit a növénygyűjtő Galenus (i. sz. 131-200) hirdetett, továbbra is uralta az európai, valamint az iszlám orvostudományt. A tan kimondta, hogy a négyféle kedélyállapot - a sárga epe, a fekete epe, a nyálka és a vér jelképezi őket - meglátszik az ember fizikai felépítésén is. Ha a kedélyállapotok egyensúlyi helyzete túlságosan felborul, az ember megbetegszik. Ám a kedélyállapotok két-két fizikai jelenséghez is kapcsolódnak: a meleghez, a hideghez, a nedvességhez és a szárazsághoz. Úgy vélték, a táplálékban, az italokban és a gyógyszerekben megtalálhatók ezek az adottságok, amik az egyensúlyhiányt hivatottak ellensúlyozni.
Ahogy a kávé történetében lenni szokott, most sem volt egyetértés. Egyes orvosok azt állították, hogy a kávé hideg és száraz. Megint mások úgy vélték, a kávébab hüvelyének mások a tulajdonságai, mint a babszemnek. De ez a zavar természetesnek tűnik, ha meggondoljuk, hányféle betegségre írták fel a kávét mint gyógyírt.
Egy, némi leplezett gúnnyal megírt, 1663-ból való  könyvecske példákat hoz olyan személyekről és lakóhelyükről, akiket a kávé meggyógyított, miután az orvosok már letettek róluk.Ezek közé tartozott Benjamin Bad-cock, Laydenben kávét ivott, és a felesége négy évig meddő maradt, mire a férfi felhagyott a kávéivással, és háromnegyed év múlva az asszony szép, életerős kisfiút hozott a világra, valamint a rotterdami Anne Marine, aki a felső ajkán nőtt szemölcs miatt szenvedett. Minél többször vágták fel neki, annál nagyobbra nőtt, úgyhogy végül kávét kezdett inni, a szemölcs meg egyszerűen belepottyant a csészébe, amikor a szájához emelte azt.
Egy, a fentinél komolyabb feljegyzésben egy munkatársakkal együtt kísérletező francia orvos azt bizonygatta, hogy a kávé, számos egyéb gyógyhatása mellett, segít a másnaposságon és jó a hányinger ellen, előmozdítja a vizeletürülést és meggyógyítja a vízkórt, a himlőt és a köszvényt. A francia Larousse enciklopédia azt állította, hogy a kávé különösen javallott minden irodalmár számára, valamint katonáknak, matrózoknak és forró környezetben dolgozó munkásoknak, valamint, furcsa módon, olyan vidékek lakóinak, ahol magas a kretének száma.

A kávé mint ajzószer

A koffein némely káros utóhatása sem maradt említetlen. Egy köztiszteletben álló orvos így ír erről: Amikor felébredek, az értelmem és az aktivitásom olyan, mint egy osztrigáé. Mihelyt megittam a kávét, az emlékezet, hogy úgy mondjam, a nyelvem hegyére szökken; az eredmény gyakran lesz beszédesség, kapkodás, olyasminek a kikottyantása, amit jobb lett volna magamban tartani. Ilyenkor semmi nyoma az önuralomnak és a megfontoltságnak.
Dr. Thornton kedvezőbben ítéli meg a helyzetet: Egy csésze kávé megerősíti és felfrissíti mentális és testi képességeinket; nincs ennél semmi üdítőbb egy tudós vagy egy munkás számára.
Más kiváló szerzők is elismeréssel szóltak a kávé kreativitást elősegítő hatásáról. Balzac, Zola, Baudelaire, Victor Hugo, Molière és Voltaire szenvedélyes kávéivó volt. Mind Molière-től, mind Voltaire-től szokták idézni válaszukat arra a megjegyzésre, miszerint a kávé lassan ölő méreg. Már ötven éve élek vele rendszeresen, s hacsak nem lenne valóban igen lassan ölő, már régen meghaltam volna.
A túlzott mértékű kávéivás tekintélyes mennyiségű orvosi vélemény megfogalmazásához szolgáltatott okot. Hahnemann kávébetegségről beszél, ami kellemetlen létérzéshez, alacsonyabb vitalitásszinthez, egyfajta paralízishez vezet. Egyéb negatív hatásai közé tartozik állítólag a melankólia, az aranyér, a fejfájás és a csökkent libidó.
Foglalkoztak a kávé gyermekekre, illetve kismamákra gyakorolt káros hatásaival is. Úgy gondolták, elsősorban a kávé okozza a gyerekek fogromlását, valamint az angolkórt és a szoptatós anyák mellzörejét.
A kávé ellenfelei közé tartozott Sinibaldi, a kiváló olasz orvos író: Az Ázsiával és az Újvilággal való kereskedés következménye nemcsak a himlő és néhány más betegség, hanem egy új ital is, amely a legszörnyűbb módon járult hozzá szervezetünk hanyatlásához ... debilitást okoz, megváltoztatja a gyomornedveket, gyakran görcsöket idéz elő, a végtagok bénulásához, illetve szédüléshez vezet.
Az orvosok jó néhány évig vitatkoztak, s ahogy az orvosok kifinomultabb vizsgálati szempontokkal gazdagodtak, újabb és újabb érveket hoztak fel a kávé mellett és ellen: egyesek a testre és a szellemre tett jótékony, mások káros hatásait emelték ki. A polémia napjainkig sem ért véget.

A kávé és az egészséges bőr

Japánban, ahol a zöld tea közel ezer éve nemzeti italnak számít, a kávé érthetően lassan tört utat magának. Arrafelé egészen a 19. századig nem ismerték, és ma se számít igazán fejlett piacnak.
Bár Japánban nem isznak sok kávét, ez a hazája egy kissé furcsa szokásnak: az emberek a pörkölt kávébabbal telt medencében fekszenek. Úgy vélik ugyanis, hogy a kávé az egészséges bőr számára szükséges anyagokat tartalmaz.