2019. február 14., csütörtök

Brokkoli

Brokkoli

Előnyei

kitűnő C-vitamin-forrás
megfelelő béta-karotin-forrás
folsavat, vasat és káliumot tartalmaz
bizonyos védelmet nyújt a rák ellen

Brokkoliszüret

A brokkoli zsenge feje (azaz a virágzata) több béta-karotint tartalmaz, mint a szára, és minél sötétebb színű, annál nagyobb a tápértéke. A brokkoli akkor friss, ha szára ropogós, könnyen törik.

Egy adag (10 dkg) főtt brokkoli tartalmazza a javasolt napi C-vitaminadag több mint felét s elég sok béta-karotint (az A-vitamin előanyagát), folsavat, vasat és káliumot. Minél sötétebb - bíborszínű, zöld vagy kékeszöld - a virágzata, annál több C-vitamin és béta-karotin van benne.
A karfiolhoz, a kelbimbóhoz és a káposztához hasonlóan a brokkoli is a keresztvirágúak családjába tartozik. Ezek a növények számos olyan vegyületet köztük indolszármazékokat tartalmaznak, amelyek védelmet nyújthatnak a rák ellen. E tulajdonságukat friss, mélyhűtött, nyers és főtt állapotban egyaránt megőrzik. A brokkoli C-vitamin-tartalmát azonban a főzés csaknem a felére csökkenti. Az enyhe párolás, a mikrohullámú és a hirtelen sütés a legmegfelelőbb elkészítési mód. 

2019. február 13., szerda

Bölcsőhalál

Bölcsőhalál

Jóllehet a bölcsőhalál okát az elmúlt években intenzíven kutatták, még ma sem tudják, mi idézi elő látszólag teljesen egészséges csecsemők hirtelen halálát. Télen rendszerint több ilyen eset fordul elő, mint nyáron; a legveszélyesebb az egyhetes és egyéves kor közötti időszak.
Az étkezés is szerepel a gyanúba fogható tényezők között, bár úgy tűnik, hogy a környezetben a cigarettázás jelenti a legnagyobb veszélyt. Az anyatej véd a légúti fertőzésekkel szemben, amelyeket szintén összefüggésbe hoznak a bölcsőhalállal.

A C-vitamin és a dohányzás

A C-vitamin-hiányban szenvedő csecsemők kevésbé ellenállók a légúti fertőzésekkel szemben. E fertőzések télen gyakoribbak, részben azért, mert a szervezet C-vitaminnal való ellátottsága ilyenkor rosszabb. Ismert tény, hogy a dohányzó nők vérében alacsonyabb a C-vitamin szintje, mint a nem dohányzókéban, s ez azoknál a csecsemőknél is így lehet, akik szüleik cigarettafüstjét szívják be.
Több vizsgálat közvetlen összefüggést mutatott ki a dohányzással; ezek szerint nagyobb a bölcsőhalál veszélye azoknál a csecsemőknél, akiknek anyja a terhesség alatt dohányzott. A szelén és a biotin hiányának is szerepe lehet.
A baba testhelyzetének is köze lehet a bölcsőhalálhoz. A szülőknek ezért újabban azt javasolják, hogy a kicsit a hátára fektessék. A csecsemő szobájában a hőmérséklet 16-20℃ legyen.

2019. február 12., kedd

Borsó (velő- és cukor-)

Borsó (velő- és cukor-)

Előnyei

értékes tiamin- ( B₁-vitamin-) forrás
jó ( a cukorborsó kitűnő) C-vitaminforrás
fehérjét, rostanyagot, folsavat és foszfort tartalmaz
a cukorborsó jó béta-karotin- és káliumforrás

Minthogy nem teljesen éretten fogyasztják, a borsóban viszonylag kevesebb a fehérje, de több a C-vitamin, mint a többi hüvelyesben, például a babban. Egy adag (65 g) főtt borsó energiatartalma 50 kcal; megvan benne a napi C-vitamin-szükséglet negyede és a napi tiaminszükséglet fele. Folsavat, rostanyagot és foszfort is tartalmaz.
Amint a hüvelyeket leszedik a szárról, a borsóban levő természetes cukor kezd keményítővé átalakulni. Minthogy a feldolgozásra kerülő borsót a szedés után rendszerint nagyon hamar lefagyasztják, a végbemenő  kémiai változások minimálisak. Ezzel szemben a friss borsó esetleg csak napok múlva jut el a zöldségeshez, s ezalatt a cukor nagy része keményítővé alakul. A mirelit borsót sokan azért fogyasztják szívesebben, mert zsengébbnek találják. Minthogy azonban a borsót fagyasztás előtt előfőzik, veszít valamennyit C-vitamin- és tiamintartalmából. További vitaminveszteség következik be, amikor a borsót megfőzik. A konzervborsó a konzerválás során szintén elveszíti C-vitamin-tartalmának jelentős részét, s ilyenkor többnyire sót és cukrot is adnak hozzá.
A hüvelyestül fogyasztható cukorborsónak sokkal nagyobb a C-vitamin-tartalma, mint a kifejtő velőborsóé, hiszen az elfogyasztott hüvelyben is rengeteg vitamin van. Ha 10 dkg cukorborsót - hüvellyel együtt - nyers saláta formájában vagy hirtelen megpirítva elfogyasztunk, szervezetünket az egész napra ajánlott mennyiségnél is több C-vitaminhoz juttatjuk. A cukorborsó emellett jó béta-karotin- és káliumforrás, és kielégítő mennyiségben tartalmaz élelmi rostokat is.
A kis, lapos hüvelyben megbúvó apró borsószemek valójában még éretlenek, ezért a kerti zöldborsónál kevesebb fehérjét tartalmaznak.

2019. február 11., hétfő

Bioélelmiszerek

Bioélelmiszerek

A növényvédő szerektől, adalékanyagoktól és mesterséges növekedési hormonoktól mentes bioélelmiszerek megnyerték mindazok tetszését, akik tartanak a vegyszerektől. A szakemberek többsége azonban kétli, hogy a bioélelmiszerek bármilyen táplálkozási előnyt nyújtanának.

A kártevők távol tartása

Növényvédő szerek alkalmazása helyett ültessünk színes illatos virágokat, amelyek magukhoz vonzzák a termést károsító levéltetvekre vadászó rovarokat.
Ültessünk illatos csombordot, hogy megvédjük a futóbabot, illatos hajdinát, hogy távol tartsuk a kártevőket a lóbabtól, a melegházba pedig cserepes körömvirágot, nehogy a bársonylégy megfertőzze növényeinket.
A kertet vegyük körül sűrű sövénnyel, hogy odacsalogassuk a kártékony csigákkal és rovarokkal táplálkozó madarakat.
Ássunk kis tavacskát, melyben megtelepedhetnek a békák - szintén irtani fogják a férgeket és csigákat.
Emeljünk farakást a különféle kártevőket pusztító hasznos bogarak szállásául.
Egy kis ágyás csalán odavonzza majd a levéltetveket szorgosan tizedelő katicabogarakat.
A kényes növények fölé kifeszített sűrű szövésű háló vagy vékony textília hatékonyan távol tartja a murok- és káposztalegyet meg a répa- és káposztalepkét, anélkül, hogy akadályozná a növények fejlődését.
A faháncs és faforgács keverékéből készített talajtakaró akadályozza a gyomok növekedését, s egyúttal a talaj javítására alkalmas tápanyagokat is tartalmaz.


A bioélelmiszerek termelését szigorú előírások szabályozzák. Ami a zöldség- és gabonaféléket illeti, a rájuk érvényes szabványokat napjainkban az Európai Unió rendelkezései foglalják össze, míg a biokultúrában előállított állati termékekre vonatkozó előírások országonként eltérők. A biokultúrában nem használnak műtrágyát és növényvédő szereket. A lábas- és aprójószágot természetes körülmények között tenyésztik biogazdálkodás alatt álló földterületen, és nem szabad rendszeresen antibiotikumokkal kezelni őket.
A természetes módon előállított egészséges élelmiszerek gondolata megnyerte mindazok tetszését, akiket nyugtalanítana az intenzív gazdálkodásban és élelmiszer-termelésben használt növényvédő szerek és adalékanyagok. A biogazdálkodás több helyütt a környezetbarát gazdálkodás egyik lehetséges módjaként tartják számon.

Van-e ok aggodalomra?

Időről időre betiltanak bizonyos növényvédő szereket, mert kiderül róluk, hogy potenciálisan rákkeltők, fejlődési rendellenességeket okozhatnak, illetve génmutációkhoz vezethetnek. A növényvédő szerek kifejlesztése és alkalmazása azonban ma már igen kifinomult módszerekkel történik, s az élelmiszerek egyre kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmaznak, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy bajt okoznak.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy a növényi eredetű élelmiszerek a megengedettnél nagyobb arányban tartalmazzák növényvédő szerek maradványait. A sárgarépában például néha túl sok szerves foszfátot találnak. Bár az észlelt mennyiség általában nem jelent a fogyasztókra súlyos veszélyt, mégsem árt a sárgarépát alaposan megtisztítani és a végét levágni.
A biokultúra hívei az intenzív állattenyésztésben alkalmazott eljárások közül sokat kifogásolnak, így azt a régi gyakorlatot is, hogy a növényevő szarvasmarhákat állati belsőségekkel etetik. Véleményük szerint az 1986-ban felismert angliai kergemarhakór előidézője fertőzött állati belsőség lehetett. Ugyanígy az angol baromfiállományban 1975-ben észlelt nagymértékű szalmonellafertőzést is az okozhatta, hogy az állatokat szalmonellával fertőzött baromfihússal táplálták.

Érvek, bizonyítékok

Mindeddig egyetlen igazán megalapozott érv hangzott el a bioélelmiszerek előnyei mellett. Tudományosan is bizonyítottnak látszik, hogy a bioélelmiszereket fogyasztó férfiak ondósejtszáma nagyobb, mint azoké, akik nagyüzemi módon előállított termékekkel táplálkoznak. További vizsgálatok folynak azonban annak megállapítására, vajon valóban van-e összefüggés a nemzőképesség hanyatlása és az agrokemikáliák használatának az elmúlt 50 évben tapasztalt elterjedése között.
A biokultúrában és az intenzív gazdálkodásában előállított termékek tápértéke között eddig jelentős különbséget nem sikerült kimutatni. A háztáji friss gyümölcsben és zöldségben azonban feltehetően több C-vitamin van, mint abban, amit napokig szállítanak és tárolnak, mielőtt a fogyasztóhoz kerül; a C-vitamin-tartalom ugyanis a termés leszedésének pillanatától kezdve folyamatosan csökken.

Kínálat és kereslet

Jóllehet a vásárlók jelentős része a természetes módon, adalékanyagok nélkül termelt élelmiszereket részesíti előnyben, hazánkban a kereskedelmi forgalomban értékesített bioélelmiszerek aránya százalékban ki sem fejezhető. Ennek részben az a magyarázata, hogy azok a fogyasztók, akik elvben helyeslik a biokultúrát, vásárláskor a vegyileg kezelt termékek mellett döntenek, mert azok általában olcsóbbak és tetszetősebbek, mint a biotermékek.
A biotermékek előállítása azért kerül többe, mert kisebb a hozamuk. Romlékonyabbak a vegyileg kezelt terményeknél, tehát több megy belőlük veszendőbe, s a költségek és az árak ennek megfelelően emelkednek. Minthogy az ilyen módon megtermelt áru mennyisége nem túl nagy, a hatékony értékesítési hálózat még kiépítésre vár és ez is költségnövelő tényező. Ilyen körülmények között  bioélelmiszerek jövője ma még bizonytalan.

Kiskerti termesztés

Biogazdálkodni a leghatékonyabban saját földterületen lehet. Akár egy kiskertben, kisebb-nagyobb hétvégi telken is termelhetünk valamennyi élelmiszernövényt.
A talaj legjobb kihasználásához jól kell ismernünk annak típusát és összetételét. Van például agyagos, vályog-, homokos, meszes és tőzegtalaj, a legtöbb talaj azonban vegyes összetételű, amelyben egyik vagy másik alkotórész dominál. Az agyagos talaj a vizet lassan engedi át, és sok eső után akár több napig is olyan sáros-süppedős, hogy nem lehet rajta dolgozni. A homokos vályogtalaj néhány órával az eső után már művelhető. A homoktalajon már percekkel a nagy eső után is el lehet kezdeni a munkát, száraz időben viszont állandóan öntözni kell, és talajtakarásra is szükség lehet.
Az állati ürülék és szalma keverékéből álló, jó minőségű természetes istállótrágyában megvan a növények számára szükséges tápanyagok nagy része. Erősen savas talajra meszet kell hordani, hogy lúgosabb legyen.
A kerti dísz- és haszonnövények fejlődésének jót tesz valamilyen komposzt. A biokertészek előnyben részesítik a vér-, a csont- és halliszt keverékét a  könnyebben felszívódó műtrágyákkal szemben, mert ez nem gátolja a növények egészséges fejlődését segítő talajlakó baktériumok tevékenységét. A lényeg a kulcsfontosságú tápanyagok: a kálisó, a nitrogén és a foszfátok biztosítása, de a termesztett növényeknek szükségük van nyomelemekre: magnéziumra, bórra, mangánra vasra és molibdénre is.

 

2019. február 10., vasárnap

Borjúhús

Borjúhús

Előnyei

jó fehérjeforrás
jó forrása a B₁₂-vitaminnak
megfelelő cink- és niacinforrás

Hátránya

a hagyományos borjútartás módszereit egyre többen bírálják

A borjúhús kevesebb zsírt tartalmaz, mint ugyanannyi sovány marhahús, energiatartalma is jóval kisebb, viszont mikroelem- és vitamintartalma hasonló. Emellett sok van benne a szövetek fejlődéséhez és regenerálódásához szükséges fehérjékből és cinkből, valamint az idegrendszer egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen B-vitaminokból.
A borjúhús hagyományosan szűk ketrecekben nevelt, kizárólag tejjel táplált borjúból állítják elő, az egysíkú étrend és a szinte teljes mozgáskorlátozottság következtében az állatok vérszegényekké válnak, így húsuk szép világos lesz. Ez az Európa nagy részén mind a mai napig alkalmazott kegyetlen módszer azonban egyre nagyobb visszatetszést kelt a közvéleményben. Egyes helyeken, például Angliában be is tiltották, így ott a jobb bánásmód és takarmányozás miatt sötétebb színű lett a borjúhús.

 

2019. február 9., szombat

Bor

Bor

Előnyei

mértékkel fogyasztva csökkentheti a szívbetegségek kockázatát, elsősorban a középkorú és idősebb férfiaknál
az étellel együtt fogyasztott vörösbor elősegíti a vas felszívódását

Hátrányai

a vörösbor migrént okozhat
a borban előforduló kén-dioxid és hisztamin asztmás rohamokat és arra hajlamosoknál egyéb allergiás reakciókat is kiválthat
a túlzásba vitt borfogyasztás másnaposságot, alkoholizmust és májzsugorodást okozhat

Az orvosok véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a bor káros-e az egészségre. Mértékletes fogyasztása különösen a vörösboré csökkentheti a szívbetegségek kockázatát az élet későbbi szakaszaiban. Ugyanakkor a bor egyes összetevőiről azt gyanítják, hogy rákkeltő hatásúak.
A bornak alkoholtartalmán kívül nincs számottevő tápértéke. Egy pohár (125 ml) vörösbor energiatartalma nagyjából 85 kcal, egy pohár fehérboré átlagosan 90 kcal.
A vörösborok általában 12 térfogatszázalék alkoholt (etanolt) és egészen kevés cukrot tartalmaznak. A fehérborok cukor- és alkoholtartalma ettől jelentősen eltérhet. A borban némi vas is van, de ennél fontosabb, hogy étkezés közben fogyasztva segíti az ételben levő vas felszívódását.
A bor bizonyos összetevői az arra hajlomosaknál asztmás rohamokat válthatnak ki - az egyik az élesztők és baktériumok elpusztítására használt kén-dioxid, amely a dugó kihúzása után elillan, a másik a hisztamin, amely főleg a vörösborban fordul elő.
Gyakran hallani, hogy a sok zsiradékot fogyasztó franciáknál azért nem túl gyakori a szívinfarktus, mert sok vörösbort isznak. Csakhogy Magyarországon is épp elég vörösbor fogy, mégis nagyon sokan halnak meg szívinfarktusban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy nemrég elkészült tanulmánya ráadásul kiderítette, hogy Franciaországban is nagyobb a szívbetegségek gyakorisága, mint azt korábban hitték. A franciák körében viszonylag gyakori száj- és garatdaganatokat sokan a borfogyasztással hozzák összefüggésbe. E daganatos megbetegedések különösen azokat veszélyeztetik, akik a borivás mellett dohányoznak is. Számos vizsgálat egybehangzó eredménye szerint naponta 1-2 deci bor némi védelmet nyújt a szívbetegségek ellen. Újabb kutatások rámutatnak, hogy a vörösbor egyik alkotórésze csökkenti a vérrögképződésre való hajlamot, és antioxidánsként is működik.
Az is igaz azonban, hogy a vörösbor egyeseknél migrénrohamot vált ki. Ennek oka feltehetően a borban levő polifenolokban keresendő. Egyes vizsgálatok szerint a bor allergiás reakciókat (émelygés, kiütés, felfúvódás) okozhat. A mértéktelen ivás rendkívül veszélyes: májbetegséget, idegrendszeri károsodást, szívizomelfajulást, emésztési zavarokat és hasnyálmirigy-gyulladást okoz. Az alkoholfogyasztás könnyen szenvedélybetegséggé válhat, s az alkoholisták személyisége fokozatosan leépül.

2019. február 8., péntek

Bimbóskel

Bimbóskel

Előnyei

csökkenti a vastagbél- és gyomorrák kialakulásának veszélyét
jó forrása a folsavnak és az indoloknak, amelyek védelmet nyújthatnak a rák bizonyos fajtáival szemben
megfelelő rostforrás

Hátránya

szélképző hatású

A bimbóskel, amely külsőre olyan, mint egy miniatűr káposzta, a többi káposztaféléhez hasonlóan indolokat, vagyis olyan nitrogéntartalmú vegyületeket tartalmaz, amelyek föltehetően csökkentik bizonyos rákbetegségek veszélyét. A bimbóskelben sok a C-vitamin és a béta-karotin az A-vitamin előanyaga. Egyetlen hátránya, hogy a káposztához hasonlóan szeleket okoz.

Szerepe a rák megelőzésében

A bimbóskel némi védelmet nyújthat az emlőrák ama fajtái ellen, amelyek a nők ösztrogén hormonjának magas szintjével függnek össze. A bimbóskel indoltartalma serkenti a májműködést, s így a máj csökkenti a hormon szintjét. Az Egyesült Államokban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az ösztrogén-anyagcsere megélénkülése következtében kevesebb hormon marad a szervezetben, amely táplálhatná a rosszindulatú daganatot.
Azoknál a nőknél, akiknek az ösztrogén-anyagcseréje gyors, az emlő- és méhrák kialakulásának valószínűsége kisebb. Ha pedig már fellépett a rák, a zöldségfélék indoljai talán gátolhatják terjedését a szervezet más részei felé. Hosszú ideig tartó főzéssel azonban az indolok kilúgozódnak, és sok vitamin is lebomlik, ezért a bimbóskelt a legjobb csak kissé megfőzve fogyasztani.

Mivel a vastagbélrák és a gyomorrák megelőzéséhez és eredményes kezeléséhez hozzájárul a keményítőben, rostban és zöldségfélékben gazdag étrend, feltételezhető, hogy a rostokat és indolokat egyaránt tartalmazó káposztafélé szintén segíthetnek a rák e fajtáinak megelőzésében.
Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a vér alacsony folsavtartalma hajlamosíthat a tüdőrákra. Mivel pedig a bimbóskel folsavban gazdag, fogyasztása bizonyos védelmet nyújthat a tüdőrák ellen is.

Milyen a jó bimbóskel?

Élénkzöld, apró, kemény, tömör fejű bimbóskelt vásároljunk, amelyben nincsenek sárga foltok. Az öreg, széteső levelű bimbóskelnek kellemetlen, kénes szaga van, főzéskor szivacsossá válik, íze keserű lesz. Hűtőszekrényben a külső levelek eltávolítása után mosatlanul néhány napig tárolható. Felhasználás előtt öblítsük le, majd az egyenletes puhulás érdekében kereszt alakban vágjuk be a tönkjét. A bimóskelt rövid ideig, fedő nélkül kell főzni forrásban levő vízben. Ha lefedjük a fazekat, kénes gázok gyűlhetnek össze a fedő alatt.